Az az igazság, hogy a vírusok szaporodásába, mutációjába sose gondoltam bele, nem ismerem, eddig csak úgy képzeltem, hogy hiába csak a gazdasejt reprodukáló rendszerét használják, attól még nagyjából ugyanazok által a másolási hibalehetõségek által mutálódnak, mint a ,rendes' élõlények, valami másolási hibákkal.
Érdekes dolog, amit írtál, hogy hogyan jelenhetett meg a mebránbontó képesség a vírusokban, vagyis hogy egyáltalán mivel indulhatott el a dolog, fõleg mivel úgy tudom én is, hogy épp az õsibb fajta élõlények nem annyira használtak bekebelezõ mechanizmusokat, tehát baktériumokba, archeákba nem tudnak csak úgy egyszerûen belekerülni fehérjedarabok, nagymolekulák, tehát még az a ,,kiskapu' sem nyilvánvaló, hogy a táplálkozással nyílik a vírusok számára kiskapu valahogy. Úgy tudom, épp ezek az õsi élõlények többnyire erõs fallal vannak védve, a táplálkozásukat inkább valami külsõ lebontással végzik, nem endocitózissal, szóval a belsejükbe nem kerülhet csak úgy be nagyobb molekula kívülrõl. Így aztán érdekes kérdés hogy az elsõ vírusok hogyan tudtak egyáltalán elindulni a fertõzõképességben.
Nem ismerem ezt a témát, most úgy képzelem hogy talán mégiscsak lehetséges volt valami folytonosság, ami lehetõvé tett egy bootstrap-ot. Például - csak tipp - hátha még az õsi élõlények közt is a volt egy-két olyan különös fajta, amely mégiscsak használt valami endocitózishoz hasonlatos folyamatot (hiszen talán a mai baktériumok közt is vannak ilyenek, ha jól értem ezt a cikket). Szóval képzeljük el, hogy akár valami endocitózis-szerû dolog, akár valami más lehetõség révén az õsi sejtek egy-két fajtája ,,kiskaput nyitott'', ,,sebezhetõ'' volt még olyan primitív vírusok számára is, amelyek egyébként különösebb mebránbontó képességgel nem rendelkeztek , csak tehetetlenül sodródtak. És akkor így az õsi primitív, még különleges képességgekkel nem rendelkezõ vírusok számára is adva lehetett egy nagyon szûk ökölógia niche, aminek révén életüket tengethették. Aztán fokozatos fejlõdéssel azok a vírusok, amik ennél rendre valami picivel többre voltak képesek, egyre több fajta élõlény fertõzésére váltak képessé, nemcsak a legsebezhetõbbeket, hanem a határeseteket is, majd az átlagosakat is, így mindig volt valami közvetlen haszon amivel elkezdett felkapaszkodni ez az evolúció.