Elképzelem, ahogy Arany János ezzel a felfogással állt volna neki valamelyik Shakespeare mű fordításához...
Reaper: Üdvözöllek az igénytelenség anti-kultúrájában. Biztosan ez az a felfogás, amiből nagyszerű dolgok bontakozhatnak ki, mert ez a sekélyesség és igénytelen felületesség a legjobb termőföldje annak, hát hogyne. (Megjegyzem: Ha én belekezdek valamibe, akkor arra törekszem, hogy azt a lehető legjobban végezzem el, és ennek nem biztos, hogy az a mutatója, hogy egy 6 perces anyagban vagy fél tucat hibát vétek...)