Vannak elméletek, de valószínűleg csak a fejében "harcol". Szó szerint a saját démonaival küzd. Mentális beteg. Sok trauma érte, és a játék éppen arról szól hogy ezeket leküzdve szabad legyen, azaz meggyógyuljon. Szembe kell néznie a múltjával, a félelmeivel, de legfőképp meg kell tanulnia elengedni. A hallucinációknak akkor szakad vége és ébred rá a valóságra mikor elfogadja a veszteséget, a megváltoztathatatlant: Dilliont semmi nem hozhatja vissza a halálból bármennyire is szeretné, továbbá az apja sem bánthatja többé. Vége, a múlt elmúlt, tovább kell lépnie vagy menthetetlenül az őrület markában marad.



A játékmenet részét képező látomások és próbatételek is úgy vannak megalkotva hogy egy beteg elme által torzított valóságot tapasztaljon meg a játékos is. Senua szimbólumokat keres, rejtvényeket old meg hogy átkelhessen bizonyos kapukon, időnként harcol is, de egy külső szemlélő számára csak egy kihalt tereken bolyongó, magában motyogó, a kardjával hadonászó lányt látna. Minden akadály amibe az utazása során ütközik mentális és nem fizikális, így a feloldásuk is mentális kulcsoktól függ.