1. Bogaram, az F = G mM/r^2 képletben az r távolságot kifejezed a 11. -ben leírt módon. Eddig megy? Szólj ha már megy, akkor léphetünk tovább. De a halandzázós szöveget kerülhetnéd végre, mert ha megúnom akkor buta maradsz.
2. Az árnyékolás miatt fellép a gravitációs erő, amit mi gravitációnak tartunk, nullánál nagyobb lesz.
Kétféle dologról van szó, ezt meg kell értened
a. A DVAG mindenhol van, tömegektől távol nem vehető észre mert minden oldalról hatalmas erővel nyom, az erővektorok eredője nulla, súlytalanság van.
Ugyanez van a Föld (vagy bármely más csillagászati objektum) középpontjában is.
b. Tömegek közelében (nem a középpontban, mert ott nulla) fellép az általunk ismert gravitációs erő. Azért lép fel, mert a Földbe lefelé több DVAG graviton áramlik mint ami abból felfelé kijön (ez a túloldalról lépett be és keresztüljött a Földön)
Azért tud árnyékolni egy égitest milliárd km távolságból, mert a gravitonok egyenes irányban haladnak. Ebből következik a négyzetes távolságfüggés is.
5. a mágnesség szoros kapcsolatban van a gravitonsugárzással, ami nyomóerő. A mágnes nem húz hanem a nyomóeró helyi csökkenése látszik vonzásnak.
Ha egy tapadókorongot rácuppantasz az ablakra, akkor mit mondasz? Az ablak vonzza a gumit? Vagy a gumi vonzza az ablakot?
Amikor teljesen nyilvánvaló, hogy a külső (nagyobb) légköri nyomás ragasztja össze a két tárgyat. Sehol egy vonzás.
A mágnes is így működik, csak azt még nem értjük részleteiben.
6. látod ez a probléma: nem tudjuk, hogy térgörbület, hanem a relativisták így gondolják. Elbizakodott, abszurd beképzeltség ez a fajta tudás.
Én például soha nem írtam le ilyet: tudom mi a gravitáció. Pedig százszor jobban megtehetném, mert a térgörbület csak egy matematikai leírás, aminek a valósághoz az égvilágon semmi köze nincsen. A gravitációnak fizikai oka van, nempedig matematikai.