Véletlenül sem akarok az áldozathibáztatás hibájába esni, és elítélem az erőszakos embereket, de basszus, azért vannak érdekes kijelentések. Pl a cosplayer, aki azzal igazolja, Anvar elleni vádakat, hogy miután látta a Red Sonja jelmezes képeit, elhívta randizni. De neki van fiúja, ezt közölte vele (Anvarral), aki ezután leszállt róla. Ez most tényleg probléma? Ennyi? Ennyivel bizonyítja, hogy egy erőszakoskodó alak? Mert nem részletezte, felmentem a tweetjére, és ennyit írt. Igaz úgy fogalmazott, hogy "eventually" leszállt róla. Ennyi van, ami arra utal, hogy esetleg ez egy hosszabb, zaklatóbb jellegű folyamat lett volna, de ez így nagyon kevés. ha velem csinálnák ezt, én világosan fogalmaznék, és eleve azt írnám le, hogy hosszadalmasan zaklatott, nem akarta fölfogni, hogy nemet mondok, van valakim, etc.
Egy másiknak annyi a baja, hogy elhívta randizni? Ráadásul a csaj követte be először Anvart a twitteren, annak meg megtetszett, facebookon utánanézett a csajnak, és küldött neki egy üzenetet, elhívta randizni. És? Úgy értem, ennyi, semmi mást nem írt a csaj, kizárólag ennyit. Kivaszott beteg ez az egész, emberek elérhetővé teszik magukat, kirakják magukat a netre, aztán megsértődik, mert elhívták randizni? Ez a csaj még annyit sem írt, hogy rámenős lett volna, főleg nem erőszakos, kizárólag a kapcsolatfelvétel tényét tálalta úgy, mint problémát, mint ha ennyivel ő már zaklatva lett volna. És egy csomó ilyen van. Nem a valóban illetlen, netalán félelemkeltő vagy kifejezetten erőszakos megnyilvánulásokat elszenvedők traumáját akarom elbagatellizálni, azonban tisztán látszik, hogy nagyon sok ember van, aki vagy szándékosan tolja túl -mert mondjuk reflektorfénybe akar kerülni, mivel egy elcseszett lelkivilágú, szeretet- és törődéshiányos személy, aki így próbál figyelmet, együttérzést kicsikarni magának, netalán csak 15 perc hírnévre vágyik-, vagy pedig ennyire elcseszett alak, és tényleg úgy éli meg, hogy egy randira hívás traumát okoz neki. Nem is tudom melyik a rosszabb. És ezen a facebook, twitter, meg a többi közösségi médiás szar csak kavar még egyet a dolgon, a digitális térben eleve sokkal félreérthetőbb minden. Van egy szöveg, egy mondatunk leírva, de nincs mellé metakommunikáció. Nincs arckifejezés, mimikai játék, testtartás, hanglejtés, nem látom a másik szemét, etc. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyon sok múlik a "vevő" félen. Hogy milyen hangulatban van, hogy mennyit lát a másik félből, semmit, egy avatart, profilképnek berakott gif-et, egy komplett facebook profilt. Ugyanaz a megfogalmazás, mondjuk randikérés X-től érezhetem tolakodónak, Y-tól meg egy kedves gesztusnak. Még egyszer: nem az erőszakos emberek tetteit akarom kisebbíteni.