"Eldobta ártatlan százak életét, csak azért, hogy egy brutális gyilkossal korrektül járjon el." Ezzel vitatkoznék. Nagyon nehéz dolog ez amiről szó van. Azonban ez a nézőpont helytelen. Soha nem az "dobja el" azoknak az embereknek az életét, hanem a terroristák, ilyenkor soha nem az a gyilkos, aki esetleg megakadályozhatta volna. Az az ember biztos, hogy ha rajta múlna megakadályozná a tragédiát. Ha a morális gátjai esetleg megakadályozzák, hogy megkínozzon valakit, még akkor is ha ennek következményei lesznek, ő a saját képességeihez mérten mindent meg tett. Meg eleve ugye, nem ő kelt föl aznap reggel úgy, hogy akkor most megölünk x számú embert.
De az biztos, azért nehéz ez. Gondoljunk csak bele: az, hogy Holden az Erosnál lelőtte -az amúgy még csak nem is rossz szándékú- azt az orvost, aki azt hitte, hogy valami humanitárius dolgot visz végbe, az ugyanez a kérdés, csak pepitában. Holden megöl egy embert, aki még csak nem is egy gyilkos, akit helyes erkölcs vezérel (más kérdés, hogy a megfelelő adatok hiányában a döntései mihez vezetnének), mégsem érezzük olyan helytelennek, mint Crissi és az OPA ügynök esetét. Nyilván az egyik csak megnyomott egy gombot, meg Holden kész tények elé volt állítva, vagy ez-vagy az, míg Avasarala esetében kérdéses az eredmény. A kínzás ezért nehezebb kérdés, mert az eredményesség nem garantált. Ott van a "mi van, ha" esete. Míg a Holdenes esetben a mérleg egyik kosarában egy ember jóléte, vagy élete, a másikban meg millióké, akár milliárdoké. Mondhatjuk sima ügy, szomorú, de nem kérdés. Viszont elszámolni a lelkünkkel úgy, hogy értelmetlenül, eredmény nélkül kínoztunk, vagy öltünk meg valakit, az kemény. Én pl biztos nem tudnék ilyesmit elviselni.