Én úgymond teljesen "felkészületlenül" csaptam bele a Kvantumtolvajba, fogalmam sem volt Hannu Rajaniemről, hogy kicsoda. Egy havernak panaszkodtam az éppen aktuális olvasnivalóm végeztével, hogy a hard scifinek mondott könyv nem volt eléggé hard. Ismeri az ízlésemet, hogy kb mik tetszenek, amúgy meg valami filozófiai mélységű műre vágyom, ami lehet néha elszállt, ugyanakkor erős tudományos alapokkal rendelkezik és/vagy az egészet átszövi a technológia, ugyan mondjon már egyet ez alapján amivel szerinte elleszek. Ezt ajánlotta, és rohadtul tetszett. A Diaszpóra nekem ez után jött csak.