Pont a kisebb KUKA robotoknak volt mar regebben is betanito uzemmodjuk. Ilyenkor az 'ellazult' (tehat csak a sajat sulyat tarto, de kulso eroknek ellen nem tarto) robotkart fogja meg egy ember es viszi vegig az elvegzendo mozdulatsoron, amit a robot elment. A nagyobb karokon erre van egy dedikalt fogo is, aminel fogva iranyithato a szerszam pozicioja. Igy egy festesi fazis vagy egy pontheggesztesi poziciosor kezzel elvegezheto parszor es utanna ezen mozdulatok atlaga alapjan a robot mar tudja, hogy mit is kell csinalnia.
Egyebkent ilyen felvesz, visszajatszik uzemmodot tudnak az okosabb Lego robotok is, kb. a 90-es evek ota.
Egyszerubb es kevesbe pontos (kvazi flex) munkafolyamatok gyors betanitasara jo, de tomeggyartas eseten a kezi bevitel pontatlanasaga minosegbeli problemakat es termeszetesen az emberi pontatlansag miatt magasabb gyartasi koltseget jelent. Jo pelda az autok karosszeriajan a szilikon tomitesek kinyomasa. Egy ember vagy egy ember altal betanitott robot nem tudna olyan pontosan, egyenesen es egyenletesen (tehat olyan hatekonyan) tomitopasztat nyomni mint egy CAD terv alapjan programozott robot. Mar csak a megsporolt alapanyagmennyiseg miatt is megeri a programozott (nem betanitott) mukodes.
Szenzorokat hasznalo rendszerekben, ahol a robot nem csak butan visszajatsza a felvett mozdulatokat, hanem szabalyok alapjan meg kell talalnia a munkadarabokat es az alkatreszeket, mar sokkal kevesbe hasznalhato a technika, sot itt meg a drag and drop programozas is elegge limital. (lasd Lego robotok es oktatasi keszletek, amiket ugyanigy kell programozni, foleg az altalanos iskolas szintu keszleteknel)
Szoval feltalaltak a spanyol viaszt, amire a legnagyobb robotgyartok es meg a Lego ceg is rajott, csak eppen evtizedekkel ezelott.
Informatika és tudomány
