Nem kérdeztél amatőr dolgokat. Végülis amire a kérdésed kiterjed az, hogy hogyan működik a VFR és GPS navigáció. A VFR vizuális navigációt jelent, amikor is alapvetően nem használsz navigációs műszereket (még a GPS-t sem). Ilyenkor térképre (van erre a célra készített térképtípus, de szükség esetén jó az autós is), minél jobb helyismeretre (vizuális pontok ismerete) és tiszta időjárásra van szükséged. Az XPL11 már olyan szinten tartalmazta hazánkat ahol már lehetett normális VFR-t repülni. Az FS20 ilyenre sikeredett, eddig repültem párat, tök jól működik, odataláltam mindenhova. A vizuális pontok általában magas vagy egyedi építmények/képződmények, illetve elég jól használható az út vagy vonathálózat is. Ezek alapján már meghatározható, hogy mely térségben jársz, illetve felismerhetőek a helységek.
A szimben, a VFR map-nak hívott valaminek alapvetően semmi köze sincs a VFR térképhez, azonkívül, hogy tartalmazza a navigációs pontokat (amiket ugye VFR-nél nem használunk, de értelemszerűen rajta vannak a térképeken). De hiányzik az összes VFR-hez szükséges adat (közlekedési hálózat, helységek, magassági pontok, stb.). Ha egy mód van rá, ne is használd. Inkább keress a neten valódi VFR térképet, vagy használhatsz autós térképet is. A VFR lényege a helyismeret, tehát minél többet repülsz egy adott területen annál jobban megismered. Például próbálj meg a tököli reptérről eljutni a debrecenire. Ezt helyismeret nélkül (kezdőként) úgy tudod a legkönnyebben elérni, hogy felszállás után északnak repülsz, berepülsz Budapest fölé (most ne foglalkozzunk a területi tiltásokkal) és megkeresed Ferihegyet. A reptér mellett megy a Budapest-Nyíregyháza vasútvonal. Arra ráállsz és ha követed a településeket a térképen mindig tudod hol jársz. Ceglédnél ugye elágazik a vasút, egyenesen kell továbbrepülni (jobbra Kecskemét van). Lesz további elágazás is, ha elrontod kiköthetsz Békéscsabán is. Repülés előtt illik, és hacsak nincs a kisujjadban az útvonal erősen ajánlott is megtervezni az utat. Ki kell jelölni azokat a pontokat amikre kiemelten figyelni kell (pl. az, hogy Ceglédnél a vasúti elágazásnál merre kell továbbhaladni, vagy Szolnokon hogy néz ki a pályaudvar, mikor éred el a Tiszát, stb). Amikor elhagyod Hajdúszoboszlót 2-4 perc múlva ott lesz előtted Debrecen meglátod a repteret, majdnem pályairányon. Ha ezzel megvagy illik visszatalálni Tökölre. Utána ugyanez a trip kicsit optimálisabb útvonallal. Pl. nem kell berepülni Budapestre, hanem lehet használni a nullás gyűrűt. És így tovább mindig egyenesebb útvonalat repülve, térképre és helyismeretre hagyatkozva.
Eddig még az iránytűt sem használtuk. VFR-nél használjuk (esetleg stopperrel együtt), mégpedig ha egy olyan útvonalszakaszon kell áthaladnunk, ahol nincs általunk ismert vizuális pont (tehát nem látunk semmit). Ekkor mivel a térképen megterveztük az utat, tudjuk, hogy az utolsó és a következő pont között mekkora a távolság és az irány (esetleg mennyi időn belül kell elérnünk). Ekkor ráfekszünk az irányra, bekapcsoljuk a stoppert, és bizakodunk, hogy előbb-utóbb meglátjuk amit keresünk. Ha minden okszi, akkor így is lesz. Ilyenkor figyelnünk kell az időjárásra, alapvetően arra, hogy ne fújjon el a szél az útvonalról. Amikor beállsz a megfelelő irányba, akkor a távolban ki kell nézni egy pontot és azt kell követni.
Ha a térképen be szeretnéd jelölni, hogy mi az aktuális pozíciód, akkor ki két vizuálisan azonosítható pont irányának háromszögelésével megteheted, úgy ahogyan azt a földön is.
GPS navigációnál alapvetően kétféle létezik. Az egyszerűbb amikor magaddal viszel egy GPS-t (nem autóst:)) és abban kijelölöd a lerepülni kívánt útvonalat. Itt már használjuk a földi navigációs pontokat, ezek lesznek a waypointok. Ilyenkor manuálisan repülünk (kikapcsolt AP-el, vagy HDG módban). Semmi dolgunk sincs csak követni kell az útvonalat. A másik az automata mód (NAV) amikor a gépbe beépített GPS-t használjuk ami képes a repcsit is irányítani.
Az már egy más kérdés, hogy ez a szimulátor, hogyan tudja ezt visszaadni. Sajnos amit leprogramoztak közelében sincs a valós repülésnek. Alapvetően csak a NAV üzemmódot feltétezik, ha tehát kézzel repülsz könnyen előfordulhat, hogy nem kapcsol át a következő szakaszra. Nem is kell vele foglalkozni, a való életben sem kapcsol át az összes külső eszköz. Itt csak az a lényeg, hogy támpontot kapj, hogy jó helyen vagy. NAV módban már probléma lehet, ha nem kapcsol át, mert ha kézzel repülsz át egy waypoint-on, és nem áll rá a következőre, akkor a robot bekapcsolása után vissza fog fordulni a kihagyottra (mivel a listában az az első waypoint). A hibás vagy felesleges waypoint-okat lehet törölni a listából direkt útvonal megadással (DIR gomb), ilyenkor a kiválasztott pontot hozza be elsőnek, törölve az előtte lévőket. Ha ez bekapcsolt robottal tettük, akkor a jelenlegi pozíciónkat összeköti a waypoint-al és a gép azonnal rá is fordul. Kikapcsolt robotnál nekünk kell ráfordulni kézzel, vagy be lehet kapcsolni a robotot HDG üzemmóddal, és amikor elkapjuk(intercept) a waypoint-ot átkapcsolhatjuk a NAV üzemmódra. Az elkapás a waypoint félmérföldes körzetében úgy, hogy a gépnek ne kelljen 45 foknál többet fordulnia. Kisgépeknél nem használjuk a SID/STAR útvonalakat, de a vectorokat illik/kötelező betartani (besorolás ill. nagygépes forgalom).
A következő a rádiónavigáció használata. Ilyenkor a földön elhelyezett rádióadókat (VOR/NDB) behangolva vagy direkt rá/átrepülünk, vagy két készüléket összehangolva, háromszögeléssel egy adott pontra (FIX) repülünk.