"Csak egy dolog: Pista bácsi az ökrösszekérrel kanyarodik. A repülésben a fordul/fordulás/fordulózik szót használjuk. :)"
Köszi, megjegyeztem. :)
"Az, hogy te úgy érzékeled, túl könnyű, attól az még nem biztos - sőt szinte tuti nem - hogy a való életben megállná a helyét"
Lehet hogy kicsit körülményesen meg néhol poénkodva fogalmaztam de ezzel tisztában vagyok. Én is érzem hogy néha odavágom a gépet. Inkább arról van szó hogy az MSFS-ben egy ilyen landolásnak semmi következménye nincs, nem sérül a gép, taxizhatok tovább nyugodtan. Gondolom azért van így mert nincs fizikai sérülési modell, nem törhet ki a futó, nem sérülhet a szerkezet, a totálkár és a tökéletes leszállás közti átmenetet jelenleg nem kezeli a program. Ezért pedig engedékenyebbre van állítva a mérce.
Közben megnéztem pár C152-172 repülősulis videót, ahol tanuló pilóták gyakorolják a landolást. Azt a színvonalat azért általában hozom. :)
"de tudat alatt azért végig benned van, hogy valójában nem repülsz, így vesztenivalód sincs."
Nyilvánvaló, tisztában vagyok vele. Ha a való életben beültetnének egy nyitott kétfedelű gépbe, akár csak utasként és megcsinálnák azokat a harci manővereket amiket a Rise Of Flight első világháborús gépeivel rutinszerűen csináltam valószínű instant befosnék.
Mint ahogy az utcai autómmal sem merek úgy közlekedni mint ahogy egy versenyszimulátorban teszem. :)
Ettől függetlenül próbálok törekedni rá hogy olyan módon repüljek (vagy versenyezzek) hogy legyen valami köze a való életben használt módszerekhez. Tegnap pl. sikerült összehozni az első RNAV valamint az első ILS leszállásomat. Az RNAV rögtön sikerült, az ILS már kicsit nehezebb volt, többször neki kellett futnom. Jó érzés volt mikor "magától" irányba állt és süllyedni kezdett a gép. :)