Nos, jártam én hajdan hittanra, ahol elmagyarázták, mit is jelent az a parancsolat, hogy „Tiszteld anyádat és apádat, hogy hosszú életű légy itt a Földön.” Abban amit írsz, ennek a parancsolatnak a logikáját látom viszont. Csakhogy bárki írta ezt bele a Bibliába, noha igaza volt, egészen biztosan nem volt már fiatal. Egy fiatal ember ugyanis két dolgot nem képes átérezni, az egyik az, hogy ő is meg fog halni, a másik meg az, hogy meg fog öregedni, és segítség nélkül nem tudja ellátni magát. Az eszével tudja, de úgy igazán nem hiszi. Viszont a régi falusi viszonyok között a paraszti munkamegosztás elsősorban a családra épült, tehát ilyen gazdasági megfontolások biztosan voltak. A gyereket meg mindenki szerette, és hát tulajdonképpen szereti most is. És hát persze fogamzásgátlás sem volt.
Mindez nem jelenti azt, hogy azokban az időkben az emberek monogámok lettek volna. Sem a férfiak, sem a nők. X az Y nejével, Y a Z nejével, stb. Kár, hogy a falusi plébánosok a gyónási titok miatt még statisztikát sem vezettek Ami viszont nagyon ritka volt, az az, hogy emiatt valaki elhagyta a családját. Akkor is vadásztak a férfiak, ahogy vadásztak a nők is, csak diszkrétebben csinálták, próbálták titkolni, már amennyiben egy faluban ilyet el lehetett titkolni.
A „mi, férfiak vadászunk” kijelentés részben persze igaz. De azért…nem tudom hány férfi van a topikon, de szerintem mindenki nyugodtan felteheti magának a kérdést, hogy életében hány kínálkozó alkalmat szalasztott el kizárólag azért, hogy ne veszélyeztesse az éppen meglévő kapcsolatát. Ez nyilván egyéntől függ, de alig hiszem, hogy lenne olyan férfi, akivel még nem fordult elő.