Csakhogy Ratko Anna is engedélyezte az abortuszt egészségügyi, bűnügyi és szociális helyzet esetében. Az utóda volt az, miután Ratkot menesztették, aki ezeket is figyelmen kívül hagyta.
Szóval, azért USA jelentősen el volt maradva a nők egyenjogúsítása területén, még az alkotmány sem biztosított teljes egyenjogúságot a nőknek sokáig, sőt, ha pl. valaki nem amerikaihoz ment férjhez, vagy esetleg külföldre is ment, elvesztette az állampolgárságát is., és ehhez hasonló dolgok történtek a nőkkel. Az afroamerikaiak esetében meg sem a férfiak, sem a nők nem lettek egyenjogúak. Más kérdés, hogy az afroamerikai közösségben is érvényesült-e a férfi, illetve férj dominanciája, mégsem őket állították pellengérre, hanem a fehér társadalmat, és fehér férfiakat, hiszen ők nyomták el az afro férfiakat és nőket is. Tehát az afro nők mozgalma nem az afro férfiak ellen indult, hanem a fehér férfiak ellen eleve, a fehér nők pedig melléjük álltak, és támogatták őket a mögöttük álló fehér férfi jogvédők támogatása által. Így fonódott össze fehér női emancipáció és a feketék szabadsága, illetve a fekete nők emancipációja. Ehhez csatlakozott tulajdonképpen a fiatalok lázadása is, saját politikai és társadalmi problémáikhoz ezt is odacsatolták, s immár közösen léptek fel a fehér politikai férfielit és a társadalom ellen, s mivel az egész katyvasz baloldali értékeken alapult, azt kezdetben a hagyományos nőmozgalmak mederben kezelték, de a fiatalok lázadása után ez kicsordult a medréből, és szélsőségessé vált, immár a fehér nők különböző radikális és szélsőséges feminizmusa, a feketék mozgalma, és mindenféle kisebbség, mint a különböző szexuális identitásúak együtt léptek fel immár nem csak a politikai elit és fehér férfi ellen, hanem a fehér kultúra és fehér civilizáció ellen. Ennek pedig a hatalom érdekében, szavazatszerzés céljából a fehér közéleti férfiak és nők is támogatói lettek, majd a tőke érdekeit képviselve beálltak ugyanezek a fogyasztói társadalom kialakításába és fenntartásába. A módszerek meg természetesen baloldali, radikális, kommunista módszerek, eltörölni minden múltjukat, kulturális, történelmi múltat, hiszen a baloldalnak nincs ilyen múltja, amivel büszkélkedhet. Igen, Mao és Sztálin, bár ők ketten élesen ellentétben álltak egymással, de a cél, az eszköz és a módszer ugyanaz. Csakhogy az amerikai lázadó fiatalok róluk semmit nem tudtak, a körülményekről sem tudtak semmit, így a szemükben Che, Mao hősök voltak. Szóval hatalmi támogatással, fehér férfiak és nők támogatásával jutott ide az amerikai társadalom, a társadalom csendes férfi többsége pedig hallgatott, és sodródott. De miért? Egyrészt mert túlságosan individualisták voltak, ezt pedig az állam és hatalom biztosította, tehát képtelenek voltak összefogni, ki voltak szolgáltatva a politikai és gazdasági hatalomnak, ezt még erősítette is a fogyasztás határtalan lehetősége, majd az azt kiszolgáló közösségi oldalak tulajdonosai is. Vagyis míg 150-200 évvel korábban az ember saját tapasztalatára támaszkodhatott leginkább, addig az 50-es és 60-as évek társadalma folyamatos befolyás alatt álltak, támadva a politikai és gazdasági elit részéről, jelezve, hogy nekik annyi, ha nem állnak be a sorba. Napjainkban pedig már kemény baloldali diktatúra van USA-ban. Pontosabban már nincs jobb és baloldal, hangos és erős globalisták vannak, ezek a demokraták és a republikánusok balszárnya, illetve csendes és gyenge patrióták, a republiknus kisebbség. Ide süllyedt az egykor magára oly büszke liberális amerikai demokrácia, amelyik jogot formált arra is, hogy ezt a liberális demokráciát terjessze. Nem hiszem, hogy erre a demokráciára kellene épülnie a térségünknek, amelyben még létezik közösségi szellem is az individualizmus mellett. Odaát közösségi szellemiség már nincs.