Attol fugg milyen lincensze van az eredeti nyilt megoldasnak. Ha non commercial, akkor abbol nem lesz kereskedelmi termek. Ha share alike, akkor lehet belole kereskedelmi termek, de ki kell adni minden hozzaadott fejlesztest amit masok is felhasznalhatnak. A linux ilyen, nem igazan tudnak belole teljesen zart forraskodu rendszert csinalni. Ezert is van tobbek kozott az android-bol android open source valtozat, ugyanis maskent nem igazan hasznalhatnak alatta a linux-ot.
A nyilt szabvanyoknak az egyik nagy elonye, hogy hosszu tavon is megoldhato a tamogatasuk. Minden mas termeknek egyre rovidul az eletciklusa. Manapsag mar az uj chip-ekbol is revizionkent csak 1 szeriat gyartanak, de ha akarnak sem tudnak meg egy pont ugyanolyat kesziteni. A korabbi peldamban emlitett 78xx-as sorozat pedig mar tobb mint 50 eve letezik es tobb egymastol fuggetlen gyarto a mai napig kesziti oket.
A RISC-V elvileg olyan nyilt hardver akar lenni, mint ameilyen nyilt operacios rendszer a linux. A manapsag nepszeru ARM ugyan licenszelheto, de nem nyilt, ezert meg lehet vasarolni az azt kiado ceget vagy a licensz jogokat.
ps: A mysql-bol is hirtelen mariadb lett amikor az oracle zartta akarta tenni. Aztan a fejlesztok valamiert az uj nyilt valtozatot kezdtek el tamogatni. Igy lett az openoffice-bol libreoffice. Barki le tudja fork-olni ha zartta akarnak tenni egy nyilt forraskodu project-et es az ingyenesnel nincs olcsobb, tehat a tobbseg az ingyenes nyilt valtozatot fogja valasztani. (kiveve ha a keszito ceg ingyen adja a zart verziot, ami meg garantalt anyagi csod) Az android eseten is csak azert hasznaljak a gyartok a google fele verziot, mert a google arukapcsolas kereteben ingyen adja a zart kodu google szolgaltatasok (google, gmail, youtube, stb.) melle.
Informatika és tudomány
