A nagy projektek tele vannak ilyen problémákkal. Minél nagyobb, és minél több (az eltérő érdekű) résztvevő van benne annál több. Az, se garancia ha sokat dolgoznak a terveken. Persze korrelál a sikerrel, de olyat én még nem láttam, hogy az engedélyezett eredeti kiviteli tervektől nem kellett volna eltérni. Ezért is van olyan fogalom, hogy megvalósulási terv.
Nyilván nem a fő dolgokkal lesz probléma, hanem kiderül, hogy megsüllyed a talaj pár mm-t, nem fér be egy alkatrész, nem jó az anyagminőség, nem beszerezhető valamilyen elem stb. Ezeket többnyire operatívan kezelik. Eltérve a tervtől, felépítik bízva a tapasztalatikban. Utána felmérik (ebből lesz a kiviteli terv) és azt is engedélyeztetik, utána lehet használatba venni.
Csak egy rakétán nem veszed észre, ha pl. lötyög a turbószivattyú csapágya, mert mondjuk hidrogén kenésű, és a tesztpadon lehet, hogy jó, de menet közben más a külső hőmérséklet és nyomás, amitől kicsit más lesz a csapágyban az áramlás, emellett a vibrációt sem csökkenti a fékpad, a fúvókáknak korrigálniuk kell az oldaleszelet, ami odavág egy tömítésnek stb. Ezeket nem lehet modellezni. Tesztelni sem lehet 100%-osan, de 99% igen, csak ahhoz 50 független fékpados teszt kell. Na a SpaeX ezt hagyja el, így ők 5 tüzijáték után eljutnak erre 99%-os szintre.
A szovjeteknél a központi irányítás azt jelentette, hogy ha a politikusok fontosnak ítélték, akkor nem számított milyen hosszú volt a hibalista, indítani kellett. Ezért se volt soha élő közvetítés. Így ott nem láthattuk a tűzlabdákat.
Az JWST és ITER célja az alapkutatás, maga vas az a műszer fejlesztés és műhold építés, ugyanolyan mérnöki munka, mint a Burj Khalifa felhúzása. Egyszerűen rossz a projektvezetés, finanszírozás, koordináció. Ebben úgy tűnik Jobb a SpaceX.
(Az nem normális, hogy 20 évig épül egy reaktor. Az atomkor hajnalán tized ennyi idő alatt összeraktak ilyeneket mindkét oldalon.)