Mérnökileg a Marson egyszerűbb a leszállás és az építkezés, mint a Vénusz légkörében, de ezzel nagyjából ki is merültek az előnyei.
Ha kolonizációról van szó, akkor az elsődleges szempont, hogy hol lehetne a földihez a lehető leghasonlóbb életkörülményeket megteremteni, mivel az emberi szervezet ezekhez alkalmazkodott. A Marson a gravitáció alig több mint 1/3 része a földinek. A Vénusz esetében csal 10% a különbség. Az alacsony gravitációban az izom és csontszövet leépül és még egy halom egyéb elváltozást is okoz a szervezetben, ami több évnyi kitettség esetén lehet, hogy halálos, vagy legalábbis nagyon lerövidíti a várható élettartamot.
A Marson a telepeseknek a sugárzás miatt (ami amúgy kozmikus részecskesugárzás, főleg protonok, így nem elég ellene némi "sugárzás visszaverő anyag") felszín alatt kellene élniük, mesterséges fénynél, kis helyen összezárva, ami pszichológiailag sem feltétlenül kedvező. Nagyobb eséllyel kattannának be. A Vénuszon egy "felhőváros" lényegében egy nagy ballon, ami tágas belső teret jelent természetes fénnyel, mert a légkör fölötte lévő része elég vastag és sűrű a kozmikus sugárzás kivédéséhez, így ott tényleg elég lenne csupán egy UV szűrő bevonat.
A Mars felszínén a légnyomás kevesebb mint 1%-a földinek. Szóval ott űrruha nélkül nem fogsz sétálgatni. Aztán ez kiegészül azzal, hogy hideg van (-70 és alatta), bónuszként pedig ott a marsi por, ami olyan apró szemű, hogy mindenhova bemegy és még mérgező is mellé. A Vénusz légkörében kb. 50 km magasságban a földfelszínihez hasonló a nyomás és a hőmérséklet. Annyi gond van, hogy savas a légkör, de azért nem tömény savról van szó, egy egyszerű saválló borítással/öltözettel lehet ellene védekezni.
A bányászat megoldható mindkét bolygón (van már olyan technológia, ami a Vénusz felszínén is működőképes), de azt egyik bolygó esetében sem tudjuk, hogy igazából milyen nyersanyagok találhatók a felszínén. Azt tudjuk, hogy víz mindkettőn van, a Marson fagyott formában a Vénuszon a légkörben vízgőzként.
Ami szintén a Vénusz felé billenti a mérleget, az az energia. Egy komoly ipar fenntartása és egy kolónia ellátása rengeteg energiát igényel. A Marsra kevés napfény jut a távolság miatt, amin még a rendszeres porviharok is rontanak. Ott a szükséges energiát atomerőműben lehetne megtermelni, amit a Földön sem egyszerű építeni, nemhogy egy másik bolygón. Komolyabb ipar és nagy kolónia ellátására egy kis mini reaktor nagyon kevés, oda már rendes erőmű kell. A Vénuszon megteszi a napelem, van bőven napenergia.
Nyersanyagokhoz, ha nincs valami a légkörben vagy a felszínen, akkor ott a Merkúr bányászatra (ahol szintén nincs hiány energiából). A Mars esetén pedig az aszteroida öv, ami még a Marshoz viszonyítva is messze van. Annyira, hogy szerintem ha az űrbányászat a fő szempont, akkor érdemesebb lehet egyenesen az aszteroidaövet megcélozni és ott megtelepedni, nem a Marson.
Szóval a Mars nem biztos, hogy annyira jó opció kolonizálásra. Legfeljebb majd akkor, ha az emberek már nagyrészt gépesítették magukat, így a biológiai szükségletek nem számítanak annyira.