Szép lenne ha találnánk ott életet, de amíg nincs megerősítve addig csak találgatás.
Nem csak fúrni lehet, olvasztani is lehet. Egy RTG hulladékhőjével már egész gyorsan lehetne haladni. Mondjuk ha sziklák is vannak a jégbe ágyazódva, akkor bukta.
A kérdés inkább az, hogy az információ hogyan jut vissza? Rádiózni nem lehet ilyen vastag jégen keresztül, még csak a felszínig sem. Valószínűleg valamilyen vezetékes megoldást kellene alkalmazni egy felszíni egységhez.
Ami inkább dühítő, hogy a NASA Europa Clipper szondája 2.5 év múlva indulna, de csak 2030-ra érne oda. És ez nem száll le, csak ennek az adatai alapján térképeznék fel egy későbbi leszállóegység lehetséges helyszínét.
Az ESA szondája még rosszabb, az jövőre indulna, de csak 2031-re ér majd oda. Brutál lassú mindkettő... az egy dolog, hogy ha meg megküldjük "izomból", akkor a pályáraállás több üzemanyagot igényel, de a Voyager 1 annak idején 1.5 év alatt ott volt a Jupiternél, és még addig hintamanővert sem használt. Igaz, a Voyager sokkal könnyebb volt, mindössze 825 kg, az Europa Clipper meg 6 tonna... de azért a hordozó is jóval nagyobb, míg azt egy akkori technológiájú 600 tonnás Titan IIIE juttatta fel, utóbbi valószínűleg egy 1400 tonnás Falcon Heavy tetején fog csücsülni.
Informatika és tudomány
