Elvileg a fogyasztonak kellene kifizetnie mindent. Az internet infrastrukturat az internet dijakban, a megjelenitett tartalmakat az online elofizetesek formajaban.
Amennyiben az elofizetesi dijak nem fedezik az infrastruktura koltsegeket, akkor az internetszolgaltatoknak rendelkezniuk kellene egy forgalom egyenleg elszamolassal, ami alapjan ket szolgaltato vagy egy szolgaltato es egy gerincszolgaltato (vagy CDN) kozotti forgalom egyenlegnek szimmetrikusnak kellene lennie (idealis esetben). A kulonbseget pedig a tobbet forgalmazo kifizeti. Igy foleg a nagy forgalmat generalo CDN-eknek kellene fizetniuk azert hogy nagyobb interconnect savszelesseet kapjanak a szolgaltatoktol. Egyebkent meg ha nem fizetnek, akkor pontosan annyi adatmennyisegu filmet lehetne megnezi a netflix-rol, amennyi filmet a felhasznalok feltoltenek a netflix-re. (gyakorlatban semennyit) Gerincek eseten amennyi adatforgalom kimegy az USA fele, annyi johet vissza ingyenesen az USA-bol, ha tobb jon, akkor a kulonbseget fizeti a tobbet forgalmazo fel.
A fenti megoldas megoldana a halozatok szimmetrikus kompenzaciojat kulon szabalyozas nelkul es az europai szolgaltatok barmikor bevezethetik ha ugy itelik meg, hogy az elofizetesi dijakbol nem tudjak fizetni a halozati koltsegeiket. Minden mas szabalyozas csak altalanos nagyvallalati (multi) ado, ami utanna masra megy el.
Informatika és tudomány
