Nekem nincs eladó gitárom, úgyhogy nem említem meg véletlenül, hogy az enyémet vedd meg. Amúgy amiket a többiek írtak (H-H hangszedõ elrendezés, fix híd) megszívlelendõ, illetve még annyival kiegészíteném, hogyha a húgodnak kisebb kezei vannak, akkor érdemes lehet rövid skálás gitárokat nézni, ott valamivel kisebbek a bundok és így közelebb vannak egymáshoz. Ha virtuóz szólókat szeretne játszani, akkor mindenképp 24 bund ajánlott, de legalább 22, és minél kisebb rádiuszú fogólap, ha pedig az akkordok mennének inkább akkor nem gond a kevesebb bund, de a fogólap rádiusza jó hogy nagyobb, mert így követi a kéz természetes görbületét. Annyit még érdemes lehet figyelembe venni, tekintettel hogy "törékeny" lányról van szó hogy maga az egész gitár ne legyen nehéz. Manapság divat minél nehezebb gitárokat árulni "ebbe még van anyag" felkiáltással, és bizonyos értelemben igaz is, hogy a jó minõségû tömör és nehéz fa anyag jótékonyan hat a rezgésre, de egyfelõl ez a hatás nem a félmillió forint alatti árszegmensben érvényesül elsõ sorban, másfelõl meg ha az ember hátát már pár óra gyakorlás után húzza a heveder, mindjárt kompromisszumképesebb lesz (egyes Les Paul típusok meghaladják a 4-5 kilót is). Másfelõl az is fontos, hogy a gitár ne legyen fej-nehéz, persze ha álomhangszernek kizárólag ennyi a problémája, akkor orvosolható némi munkával, de megint csak nem kezdõkategóriájú hangszereknél fordul elõ. Az Sg pl tipikusan ilyen gitár, de basszusgitárokból is ilyen mondjuk a Thunderbird meg a Jazz bass is. Együtt lehet élni vele, de inkább már sokadik hangszerként, amikor tudja hogy mit vállal az ember, mert kezdõként elég kényelemtelen még pluszban bal kézzel is tartani a hangszert.
Ugyan árkategóriát nem írtál, de ha feltételezem hogy a kezdõ árszegmensben nézegetsz, ott úgy is a fõ szempont a játszhatóság - persze késõbb is, de bizonyos ráfordított összegekkel és márkanevekkel erre már van némi garancia - vagyis hogy egyenes-e a nyak, megfelelõek-e a bunndok és elég alacsonyra lehet-e állítani a húrokat ahhoz, hogy a játék már kényelmes legyen, de mér ne rezegjenek.
Ahhoz, hogy ezeket leellenõrizd, mindenképp érdemes valaki gyakorlottabb embert magaddal vinni, ha te, ill. a húgod nem ért hozzá eléggé, akár boltból veszel hangszert, akár használtan. A használt tényleg jóval olcsóbb és kifizetõdõbb gazdaságilag, viszont ha nem vagy biztos a dolgodban, én mégis inkább a boltot javaslom, ott legalább garancia van. Ja, meg én azon a véleményen vagyok, hogy érdemesebb elsõ hangszernek egy kicsit befektetni, és egy viszonylag jobb típust venni, egyfelõl mert nem növi ki az ember olyan hamar, másfelõl meg ha végül nem jön be az egész, tovább lehet adni úgy, hogy marad is belõle valami. De persze ez sem szentírás, van aki sok apró, valaki meg egy nagy lépéssel halad, csak nekem pl ez a módszer anyagilag kifizetõdõ volt, öt év után még mindig használom az elsõ gitáromat és nem csak azért, mert a szívemhez nõtt.
Ja, az még egy segítség lehet, hogyha nézed folyamatosan a használt hangszereket (gitárshop.hu), és figyeled, hogy melyik típusból van mindig sok eladó darab - valószínûleg nem véletlenül.
Ha személyes tapasztalatról van szó, akkor a legolcsóbb "jó" gitár amit próbáltam, a Cort Kx5-volt. Nekem a floyd-tremolós változat volt, amiben csak a tremoló nem tetszett, de azon kívül szerintem remek kezdõ hangszer az említett stílusokra. Már sokszor leírtam itt, hogy az én ízlésemnek, a hangszedõk kicsit "piszkosak" voltak hangban, szóval ha majd a a húgod a "könyedebb" stílusok felé néz esetleg (pop,bluez,jazz, stb.), akkor lehet szükség lesz egy másik gitárra vagy egy hangszercserére, de ott már úgyis formálódik az ízlése, szóval ez természetes dolog, ha úgy vesszük.