Megint rossz az irány: azt tudom, hogy az ember képes lesz szeretni bármit (már most is képes, ami sok esetben valami aberráció következménye), csak fordítva nem fog ez bekövetkezni. Szerethetünk egy szimulátort, de a szimulátor sosem fog szeretni minket. És igen, az valóban lehetséges, hogy egyesek abban a hitben élnek, hogy a háziállatuk ugyanúgy szereti őket, pedig dehogy.
Lehet hogy magadat húskupacnak tartod, én meg tudom hogy annál több vagyok. Rólad is ezt feltételezném, de ha önként lemondasz róla... Hát azon nem tudok segíteni. És nincs se most, se 300 év múlva nem lesz, se soha, hogy csinálunk egy számítógépet, ami ugyanezt elmondhatja magáról. Legfeljebb szimulálja. Erre lehet mondani hogy nem tudhatjuk biztosan, és ez igaz is! De ha lesz valami, amiről nem lehet eldönteni, hogy csak szimulál-e vagy tényleg szintet lépett, kívülről akkor sem fogja tudni ezt senki leellenőrizni, és ez viszont halálbiztos. Ezért a helyes hozzáállás a Butleri Dzsihad, ahogy már említettem. Nem játszadozunk ezzel a témával, hanem eltöröljük a halál véres f..ába. És miért? Mert éppen elég bajunk van a saját lelketlen húskupacainkkal, a pszichopatákkal, nem kell tovább szaporítani a problémát szintetikus alapon is. Persze tudom, hogy a sok baromállat "úttörő" nem fog bírni magával, és csak azért is megcsinálják... a szimulátort