Hmm.. oké, akkor ezek szerint én meg itt félreinformálom a népet, sry.
Na, dobtam össze még egy questleírást blogba, de nem végigjátszásnak, hanem kedvcsinálónak, bemásolom ide is, gondolom senkit nem zavar.
Here we go:
Bocs, srácok, de egyszerûen nem lehet betelni vele.
Álljon itt kedvcsinálóként három küldetés és azok megoldásai, amik szerintem kellõképpen prezentálják a játék komplexitását és ötletességét!
A leírás értelemszerûen spoileres, de nem hiszem, hogy sokat elvenne a játékélménybõl, mivel tucatjával találhatunk hasonlóan összetett questeket! Lássuk!
1.
Az elsõ szituációba elég korán belefutunk és bizony ki sem térhetünk elõle. A sztori szerint ugyanis lezuhan a léghajónk és egyedüli túlélõként kell helyt állnunk a továbbiakban, persze csatlakoznak társak is, de kissé elveszve érezhetjük magunkat a nagyvilágban. Ennek ellenpontozására az elsõ és megkerülhetetlen település, ami az utunkba esik, a barátságos(?) kis Shrouded Hills, ahol több küldetést abszolválhatunk, egyikük konkrétan a városból történõ kijutás. Történt ugyanis, hogy a települést a nagyvilággal összekötõ hídnál banditák vertek tábort és jócskán lehúzzák a jónépet, akik át akarnak kelni. A rablócsapat vezetõje a végtelenül beképzelt Lukan, nem kevesebb, mint 1000 érmét követel, ami bizony elég súlyos összeg így a játék elején. Természetesen ez nem oldaná meg a városka problémáját, így lássuk, mit tehetünk még:
-említettem már a kifizetést, 1000 érme, de ezt szerintem hanyagolhatjuk is, azon túl, hogy nem kifizetõdõ, még csak nem is egy hangulatos megoldás
-természetesen kézenfekvõ, hogy pofán is verhetjük a triót, ez már egy jócskán jövedelmezõbb ötlet, ugyanis a hídhoz tartozó kulcson túl eltehetjük páncélokat is, amiket jó pénzért elpasszolhatunk majd a továbbiakban
-a gonoszkodni vágyóknak is van megoldás: a városiak új híd építésén fáradoznak, ami természetesen szúrja Lukan szemét, így megbíz a folyópartra pakolt alapanyagok elpusztításával, s mindennek fejében természetesen szabad átjárást ígér... ez is egy jó út, de sajnos a városi õrök könnyedén kiszúrják, hogy miben mesterkedünk és ez nem feltétlenül jó pont a sherrifnél
-és végezetül a kedvencem: megfelelõ karizma és rádumálókészség esetén beadhatjuk Lukannak, hogy mi is tolvajok vagyunk és egy -egész Arcanumot behálózó- tolvajellenõrzõ szervezet kihelyezett arcaként jöttünk kivizsgálni az esetet... ugyanis határ- és területsértés történt, ami nem tünteti fel jó fényben Lukant, de hajlandóak vagyunk szemet hunyni, mondjuk 200 érme és az azonnali eltakarodás fejében :D
bónuszpoén, hogy ha elég gyorsak vagyunk, az éppen elkotródó tolvajokba még beleereszthetünk egyet, így a második pontba összefoglalt elõnyökrõl sem kell lemondanunk!
2.
Az így használhatóvá váló híd szabad átjárást biztosít Arcanum nagy részére, így a fõvárosba, Tarantba is, ahol a következõ, rendkívül egyszerû és ötletes szituba (is) belefuthatunk! Történik ugyanis, hogy fériember lévén (természetesen nem kötelezõ választás) nehezen hunyhatnánk szemet a már az elõzõ írásomban is megemlített bordélyház felett. Üzemeltetõje és tulajdonosa Madam Lil, aki jópár küldetéssel segíti a fejlõdésünket, ráadásul ezekért cserébe ingyen és bérmentve igénybe vehetjük lányai szolgálatait, de csak szép sorjában!
Egyik küldetésében a Mooreland család rezidenciájába küld minket nyomozni, ugyanis az egyik kurvája ottfelejtette a nyakláncát, ami bizony további bonyodalmakat okozhat a család életében, így jó lenne mielõbb visszaszerezni! Odaérve fellélegezhetünk: a lakók nyaralni mentek, egyedül a cselédet (Laura) találjuk ott, aki hál' Istennek már meg is találta a nyakláncot, ám némi üröm az örömben, hogy nem áll szándékában odaadni, ugyanis a "töke" tele van már. Rühelli a munkáját, nem érzi elégségesnek az ellenszolgáltatást és egyébként is: szép az a nyaklánc... Két dolgot tehetünk:
-evidencia: lévén eddigre már túl vagyunk pár harcon és gyilkosságon, az ilyen gyere ide-menj oda jellegû küldetésekkel nem szeretjük húzni az idõt, halálos fenyegetés a csajnak, aki átkozódva átnyújtja nekünk az ékszert és már meg is vagyunk
-ahogy az elõzõ questben is, így itt is számít a karizmánk és a rábeszélõkészségünk: kezdjünk el neki hízelegni, amitõl máris feloldódik kicsit, csinos lány õ, néhány bóktól máris kedvesebb lesz... mivel mi pont a Madamhoz igyekszünk a nyaklánccal -ami ekkor még Lauránál van-, így tegyünk egy ígéretet, miszerint beszélünk Madam Lillel, hogy ez a csinos hölgy munkát keres! És láss csodás: nálunk a nyaklánc, arcunkon csók csattan és Laura elsiet, hogy rendbeszedje magát xD
pluszpoén, hogy hálája jeléül egy ingyenmenetet is lenyomhatunk vele a késõbbiekben
3.
Minden szerepjáték kötelezõ küldetése az elveszett gyûrû/ékszer/fegyver/akármi visszaszerzése, így itt is belebotolhatunk egy hasonló helyzetbe, mégpedig Dernholm városában: Gladys a gyûrûjét akarja, és az üggyel kapcsolatban megemlíti Archibald nevét, aki a kikötõben lakik. Gyorsan ki is futunk a fazonhoz, jó minél hamarabb letudni az ilyen jellegû ügyeket, s nem is kell csalódnunk: a tag azonnal beismeri, hogy nála van a gyûrû, ráadásul még bunkó is, de nagyon. Adja magát az egyik megoldás, a másik már kevésbé:
-nyilvánvaló: szépen pofánverjük, hiába fenyegetõzik, hogy hívja a fiát, ideje már nem lesz rá: néhány ütéstõl hamarosan megfekszik, nem vénnek való vidék ez. Gyûrût lehúzzuk a holttestrõl és vissza Gladyshoz, de ha nem akarjuk megsérteni, ne áruljuk el, hogy lezúztuk Archibaldot, mert érdekes módon ennek egyáltalán nem örül...
-az elõzõ megoldásban elsõre semmi nem tûnt fel, de másodjára sem, csak így évek múltán szúrtam ki: miért fenyeget az öreg a fiával, akinek még a nevét is említi és miért fájlalja annyira Gladys a tolvaj Archibald halálát...
Így aztán a fenyegetõzés után, még a balhé kirobbanása elõtt szépen magára hagytam a fickót és megkerestem a fiát, aki néhány háznyira onnan álldogált a parton. Õ pedig azonnal kitálalt: Gladys kb. kéthetente küld valakit az apjához gyûrûügyben, pedig a dolog bonyolultabb. Gladys fia és Archibald lánya egykoron házasok voltak, a gyûrû pedig a szülõk ajándéka volt, ám a járvány idején a fiatalok meghaltak, az ajándék pedig az öreg csókánál maradt... Mindez még nem magyarázza Gladys viselkedését, de a srác azt gyanítja, hogy a dolgok mögött végtelenül egyszerû indok húzódik: vonzalom.
Így nincs más dolgunk, mint ezt beadni Archibaldnak, aki erre elõveszi a legjobb modorát, visszaadja a gyûrût és megkér minket, hogy amikor átadjuk, dumáljunk le egy randit Gladysnak, aki persze kitörõ örömmel fogadja a hírt! Hát normálisak ezek? xD
Na, ennyi volt, szerintem egyelõre befejeztem az Arcanum hypeolást, kicsit megkéstem vele, konkrétan 7 évet, de hátha akadnak még elvetemült rpgfenegyerekek, akik ráharapnak ennyi idõ múltán is.
Informatika és tudomány
