Nem reklámozzák az online boltok az elállási jogot

Online vásárlás esetén a fogyasztókat speciális jogok illetik meg és erről megfelelő tájékoztatást szükséges nyújtani, azonban hétből mindössze egy vállalkozás adott teljes körű tájékoztatást az indokolás nélküli elállási jogról.

Közelegnek az Ünnepek, a tapasztalatok szerint a fogyasztók közül egyre többen az interneten választják ki, hogy mivel lepjék meg szeretteiket a fa alatt. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége megvizsgálta, hogy a kereskedők betartják-e a kötelező rendelkezéseket. Közleményük szerint több vállalkozás nem a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást ad webcímén és korlátozza a fogyasztót indokolás nélküli elállási joga gyakorlásában. A fogyasztóknak tehát nem árt odafigyelniük - néhány esetben még a kereskedők sincsenek tisztában pontos kötelezettségeikkel. A Szövetség a teszt során nem végzett próbavásárlást, hanem az internetes honlapokon megtalálható információkat vetette össze a jogszabályi előírásokkal.

8 napon belül indoklás nélkül elállhatunk a vásárlástól

A távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendelet értelmében szigorú tájékoztatási kötelezettség terheli a kereskedőket; azok a szerződések tartoznak ide, amelyeket fogyasztó és vállalkozás köt egymással kizárólag távközlő eszközt használva. Az eredmények szerint a legtöbb hiányosság még mindig az elállási jogról való tájékoztatás körében figyelhető meg: hét vállalkozásból mindössze egy webáruház kaphatott csak maximális pontszámot. A többi esetében az a jellemző, hogy az elállási jogról a fogyasztók nem kapnak teljes körű információkat, azok megadására nem pontosan, közérthetően kerül sor, vagy egyéb hiányosságokban szenvednek. Egyes vállalkozások pedig jogsértő módon korlátozzák a fogyasztót indokolás nélküli elállási joga gyakorlásában: így például a blokk, számla ellenében fogadják csak el vagy azt csupán a sértetlen, eredeti csomagolás birtokában hajlandóak elismerni.

Épp emiatt az egyértelmű, pontos és közérthető tájékoztatás követelményének teljes mértékben ismét csak egy webáruház tudott megfelelni. Pozitív eredmény viszont, hogy az online webshopot üzemeltető kereskedők a jogszabályi előírásoknak megfelelően, azaz az ÁFA-val növelt értékkel tüntetik fel áraikat, emellett a szállítási költségekről is megfelelő tájékoztatást adnak. Ezen kívül a szerződés tárgyának lényeges jellemzőit a kormányrendelet előírásai szerint mutatták be a fogyasztóknak, a közlési mód sajátosságához igazodva kellő részletességgel. Az előírásoktól egyébként kizárólag a fogyasztó javára lehet eltérni, azaz a jogait csorbító előírások jogszabályba ütköznek.

A webáruházak között kakukktojásnak számítanak az online - és a termékek széles körét elérhetővé tévő - aukciós portálok, ugyanis az árverésen megkötött szerződésekre nem terjed ki annak hatálya: tehát az ott hirdető kereskedőket nem terheli az említett, szigorú tájékoztatási kötelezettség, emellett a fogyasztót sem illeti meg a nyolc munkanapon belüli elállás joga. Épp ezért a fogyasztóknak érdemes elővigyázatosnak lenniük és jól megnézni azt, kitől is rendelnek valójában. Előfordul, hogy egy hirdető magánszemélyként kínálja termékeit eladásra, azonban a profil részletes adataiból kiderül: feltehetően gazdasági tevékenységi körében jár el az oldalon. Erre utal, ha az eladónak akár egyszerre száz folyamatban lévő aukciója van, vagy ha a felhasználó alig három év alatt már több mint ezerháromszáz sikeres adásvételt bonyolított le az oldalon keresztül. Mindezek ellenére azonban az ilyen felhasználók nem vállalnak semmilyen "garanciát" termékeikre, holott ha az meghibásodik, hat hónapon belül őket terheli a bizonyítási kötelezettség annak kapcsán, hogy a vevő részére elküldött vagy személyesen átadott árucikk a teljesítéskor még hibátlan volt. (Vállalkozással kötött szerződés esetében a fogyasztó továbbá főszabály szerint összesen két évig léphet fel kijavítási, kicserélési, vételár-csökkentési vagy -visszatérítési igényével.)

A fogyasztói jogérvényesítés lehetősége ilyen helyzetekben azonban nehezebb: ha a vevő hibás terméket kap, később nehezen tudja bizonyítani azt, hogy az adott ügylet kapcsán az eladó nem magáncéllal értékesített, hanem vállalkozói minőségben lépett fel. Emiatt is elsődleges szerepet kap a fogyasztói tudatosság: azaz előzetesen tájékozódjunk az eladó értékeléseiről, az aukciói során kapott visszajelzésekről, az általa vállalt szavatossági-jótállási feltételekről. Fontos tisztázni ugyanis, hogy ha csupán két magánszemély köt egymással szerződést, akkor - egyes kivételekkel - eleve a két év helyett csupán a teljesítéstől számított hat hónapig léphetünk fel az eladóval szemben az említett igényekkel: és ekkor is, nekünk kell azt bebizonyítani, hogy a megkapott árucikk már akkor hibás volt, amikor átvettük - a gyakorlatban ez gyakran lehetetlennek bizonyul. Javasolt tehát az eladóval kapcsolatban rendelkezésre álló információkat alaposan szemügyre venni, mielőtt szerződést kötnénk vele.

Ha egy osztrák, belga, vagy akár egy holland vállalkozás webáruházából vásárolunk sem kell aggódnunk: az uniós szabályok értelmében legalább 7 munkanapos határidőn belül meggondolhatjuk magunkat és visszaküldhetjük a termékeket. Az Európai Unión belüli, határon átnyúló online vásárlás kapcsán a fogyasztókat megilletik a jogszabály nyújtotta garanciák akkor is, ha például a webáruház szerződési feltételei szerint kikötik egy olyan harmadik állam szabályait alkalmazni a szerződésre, amely már nem tagja az Európai Uniónak. Azaz hiába próbál egy uniós székhellyel, telephellyel rendelkező kereskedő kibújni a vonatkozó előírások alól és például kiköti, hogy a ciprusi szabályokat alkalmazza: annak az uniós tagállamnak a jogát kell alkalmazni a jogügyletre, ahol a kereskedő letelepedett. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége tanácsa szerint a fogyasztók ne nyugodjanak bele, ha mondvacsinált okokkal elutasítják indokolás nélküli elállási joguk gyakorlását. Amennyiben pedig ez utóbbira mégis sor kerül, úgy forduljanak a fővárosi, megyei békéltető testületekhez a fogyasztói jogvita gyors és ingyenes rendezése érdekében.