Az Intel vezér szerint cégének több állami támogatás járna

Pat Gelsinger vezérigazgató szerint az Intelnek többet kellene profitálnia az amerikai kormány 52 milliárd dolláros chiptámogatási csomagjából, mint néhány más, helyi chipgyárakat építő vállalatnak, mivel a vállalat a kutatás-fejlesztést is az Államokban végzi.

Gelsinger ezt a coloradói Aspen Security Forumon mondta egy a félvezetők és a nemzetbiztonság témakörében tartott vitán. A chipgyártó cég vezetője elismerően nyilatkozott az állami támogatásról, bár rámutatott, hogy a kerekek még csak most kezdenek mozgásba lendülni. "A gyártás támogatása elengedhetetlen, hogy versenyképesek legyünk Ázsiával szemben. Az Egyesült Államokban 30-40 százalékkal drágább a gyártás, így ez csak kiegyenlíti a játékteret, hogy az ezen a területen végrehajtott beruházásaink világviszonylatban is versenyképesek legyenek" - mondta Gelsinger. "A finanszírozás az egyesült államokbeli ellátási lánc újjáépítésébe való középtávú befektetésekre is kiterjed, valamint a hosszú távú kutatásra."

A műsorvezető rákérdezett, hogy az Intelt mennyiben érinti, hogy a külföldi félvezetőgyártók is megkapják az állami támogatását, hogy gyárakat építsenek amerikai földön, Gelsinger a következőket mondta: "Én úgy gondolom, hogy ha a Samsung, a TSMC és mások az Egyesült Államokban építkeznek, annak örülnünk kell - én csak többet akarok. Mivel az összes alapvető kutatás-fejlesztésemet itt végezzük, az ő kutatás-fejlesztésük nagy része pedig Ásziában zajlik, ezért úgy gondolom, hogy nekünk kellene többet profitálnunk belőle. De úgy gondolom, hogy az is jó az USA-nak, ha a gyártásuk ide települ, mert úgy gondolom, hogy a CHIPS-törvény célja, hogy a képességek egész sorát ösztönözze" - magyarázta.

Gelsinger mondataival bárki egyetérthet, de két fontos tényt elhallgatott. Az első, hogy az Intelnek más országokban is vannak K+F létesítményei, és ezzel a chipgyártó saját honlapja is büszkélkedik: "Izraelben található az Intel legnagyobb fejlesztési központja a világon, és jelentős a hozzájárulásunk az Intel globális technológiai fejlesztéséhez. Például a 7. és 8. generációs Intel Core processzorokat főként Izraelben fejlesztették ki". A második pedig, hogy az Intel európai támogatást is kap - különösen Németországban - a chipgyárak építéséhez. Vajon azzal is egyetértene a vezérigazgató, miszerint vállalatának kevesebb támogatást kellene kapnia az európai törvények alapján mint másoknak, mert a kutatás-fejlesztés máshol folyik?


Gelsinger szerint az Intelnek "nagyon merész terve" van arra, hogy 2025-re utolérje a TSMC-t. "Pár év múlva ismét mi készítjük majd a legjobb tranzisztorokat és a legjobb félvezetőket a világon. Gyorsan bővítjük a gyártásunkat, így az a kijelentés, hogy ők építik a vezető chipek többségét, már nem lesz igaz." A világ azonban jelenleg akut mértékben függ Tajvantól a félvezetőgyártás terén, ami miatt a mostani beruházások az Intel vezérigazgatója szerint kritikus jelentőségűek, mivel "gyorsan kell lépnünk, hogy nagyobb egyensúlyt teremtsünk". "Ez valójában 30 évvel ezelőtt kezdődött. Az USA és az EU a világ gyártásának körülbelül 80 százalékát tette ki, Ázsia pedig 20 százalékát. A döntéseket nálunk hozták meg. Most 20 százalékban vagyunk itt, 80 százalékban pedig Ázsiában, és a csökkenés folytatódik" - mondta.

Amikor azonban Kínáról és Washington azon törekvéseiről volt szó, hogy megfékezze Kínát félvezetőiparának és műszaki szakértelmének bővítésében, Gelsinger jól illusztrálta az USA kettősségét. "Jelenleg Kína a félvezető export 25-30 százalékát teszi ki" - reagált Gelsinger. "Ha 25 vagy 30 százalékkal kisebb piacom van, akkor kevesebb gyárat kell építenem, igaz? Úgy gondoljuk, hogy ha növelni akarjuk a világba irányuló exportunkat, maximalizálni kell a halak - és nem a horgászbotok! - eladását az egész világon, beleértve Kínát is." Tehát az állítás lényege, hogy a kínai exportellenőrzések rosszak az Intelnek, és ez rossz az USA számára.

Gelsinger elmondta, hogy a Biden-kormányzatot elkeseríti, hogy az olyan technológiai vállalatok, mint az Intel, a Kínába eladott technológiára vonatkozó exportkorlátozások visszavágására szólítottak fel. "Nem lehet 25-30 százalékról lemondani és elhagyni a világ leggyorsabban növekvő piacát, majd elvárni, hogy továbbra is finanszírozni tudjuk a K+F-et és a helyi gyártást. Maximalizálni akarunk, és jelenleg a szójabab után a félvezetők a második számú kínai exportcikk. A harmadik helyezett pedig a fasorban sincs ezekhez képest." - állította Gelsinger. Persze álmodozni lehet, de a eddig a történelemben a nagy értékű áruk más piacokra értékesítésénél eddig mindig úgy végződött a dolog, hogy a célpiacok kitalálták hogyan állítsák elő azokat maguknak.

Annyiban viszont igaza van Gelsingernek, hogy egyik oldalról az állam azt kéri, hogy fektessenek be milliárdokat a fejlett gyárak építésébe, másrészt az amerikai kereskedelmi minisztérium kész további ellenőrzéseket bevezetni a kínai exportra, ami jelentősen csökkentheti a kínai piacról származó, már amúgy is csökkentett bevételeit.