30 éves a Debian Linux

A Debian a stabilitás és a józanság szigete a Linux és a nyílt forráskód állandóan kavargó káoszában.

Ian Murdock 1993. augusztus 16-án jelentette be a Debian disztribúciót, melyet világszerte megünnepelnek ezen a hétvégén. Három évtizeddel később vitathatatlanul ez a disztribúció a legfontosabb és leginkább meghatározó a modern Linux világában. Nem ez a legrégebben létező disztribúció, bár csak egy hónappal marad el a Slackware mögött, amelyet még mindig az alapító, Patrick Volkderding tart fenn. A Debian azonban több remixet, respint és származékot, és ezeken keresztül több felhasználót tudhat magáénak, mint bármely más Linux disztribúció - talán a ChromeOS kivételével, bár persze sokan nem tekintik a ChromeOS-t Linux disztribúciónak. (Az Android mellett persze mindkettő eltörpül, de nem ugyanazon a pályán játszanak.).

Fontos kiemelni a "szabad szoftver" voltát, amely fogalomban a nyílt forrás mellett az is nagyon lényeges, hogy nem kell fizetni érte, sőt, a világ szegényebb részein talán ez az elsődleges szempont. A "szabad" operációs rendszerek jobban működnek a régebbi, lassabb számítógépeken is, ami elősegíti az elfogadást azon milliárdok körében, akik nem engedhetik meg maguknak a legújabb laptopokat. Szabad operációs rendszerek nélkül nem lenne "felhő"; nem műszaki okokból, hiszen fizetős operációs rendszer-példányokon is lehet azt működtetni, de az Amazon felhőjét a virtuális gépek automatikus telepítése és ellenőrzése tette naggyá. És senki épeszű ember nem engedné, hogy egy algoritmus több ezer példányt telepítsen belőlük, ha azok minden darabjáért licencdíjat kellene fizetni.

A Google szintén egy ingyenes Linux disztribúción alapul, mert míg a tömegeknek - akiket nem érdekel, hogy a laptopjukon mi fut - elkészítették a ChromeOS-t, addig belsőleg, házon belül egy gLinux Rodete nevű - Debian alapú - disztribúciót használnak. És persze ott van a 2004 októberében elindult Ubuntu, ami a Debian közvetlen leszármazottja. Senki sem tudja igazán, hány Linux felhasználó van, csak becslések vannak, de az egyik szerint az Ubuntu a piac 33,9 százalékát birtokolja, őt követi a Debian 16 százalékkal. Ez a Linux-piac felét jelenti a Debian és utódai számára.


Az is gyanítható, hogy ezek a számok nem megfelelően reprezentálják a kínai felhasználást. Az ázsiai népköztársaság vezető disztrócsaládja a Kylin, ami egy Ubuntu remix. A másik a Uniontech UOS család, amelynek a Linux Deepin nemzetközi, végfelhasználóknak szóló tagja. Ez a Debianon alapul. Kína tavaly kampányt indított a Windows lecserélésére - ennek sikere nem ismert, de az biztos, hogy az utódok Debian és Debian-származékok lettek.

A nagy pénzt a Red Hat csinálja a Linuxból, a szaklapok címlapján legtöbbször ők szerepelnek, de a Red Hat-alapú disztribúciók a piacnak csak mintegy 10 százalékát teszik ki, és ennek a résznek mintegy 95 százaléka is ingyenes verzió. (Ezért van mindenki annyira felháborodva, hogy a cég kinyírta a CentOS Linuxot.) A Red Hatot 34 milliárd dollárért vette meg az IBM, de ez a pénz a Linux-felhasználás körülbelül 1 százalékát jelenti. A Debian és utódai 50-szer annyi felhasználóval rendelkezik, mint a Red Hat, és még a CentOS-t és a Fedorát is beleszámítva is csak ötödannyi felhasználója van, mint a Debiannak.

De amíg a nagyvállalatok zajonganak, és röpködnek a dollármilliárdok, a fizetős szelet nagyon apró, és az ingyenes dolgok azok, amelyek igazán számítanak. És ezen a téren a Debian egy mozdíthatatlan szikla a háborgó tengerben.