Mit lehet azzal kezdeni, ha maga a politika dezinformál?

Uniós szabály szerint a platformoknak törölnie kell a félretájékoztatást, de mi van, ha maguk a politikusok hazudnak?

Augusztus 25-én lépett hatályba az egész EU-ban a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), melynek célja a biztonságos digitális tér megteremtése és az alapvető jogok védelme. Ez alapján az úgynevezett "nagyon nagy online platformok" - amelyeknek több mint 45 millió felhasználója van az EU-ban - kötelesek fellépni az illegális tartalmak ellen és moderálniuk kell a téves információkat. Az uniós szabályozás nagy próba előtt áll Szlovákiában, ahol jövőhét végén országos parlamenti választásokat tartanak, és a politikai vezetők dezinformációval próbálják növelni népszerűségüket a választók körében. "A félretájékoztatás fő elkövetői és terjesztői hazai politikai szereplők" - mondta Katarína Klingová, a pozsonyi székhelyű GLOBSEC globális agytröszt vezető kutatója a DisinfoCon online rendezvényén. "Nem fűzök nagy reményeket a digitális szolgáltatásokról szóló törvényhez a szlovákiai választási kampányokra gyakorolt hatását illetően" - tette hozzá.

Egy interneten terjedő videóban Robert Fico - a felmérésekben vezető baloldali nemzeti-konzervatív párt, a Smer-SD vezetője - azt mondta, hogy "az ukrajnai háború 2014-ben kezdődött, amikor az ukrán fasiszták orosz nemzetiségű civil áldozatokat gyilkoltak". Más politikusok és vallási szervezetek sem maradnak el tőle a gyűlöletbeszéd terjesztéséében, amikor az Európai Uniót "liberális fasizmussal" vádolják, és mint az "LMBTQIA ideológia" terjesztője egzisztenciális veszélyt jelent a szlovák társadalomra nézve.

A DigiQ egy illegális tartalmakra összpontosító szlovákiai online biztonsági és megelőzési egyesület, amely a DSA végrehajtásával és a digitális írástudással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, és az Európai Bizottsággal együttműködve végzi munkáját. 21 másik európai szervezettel együtt kutatást végeztek arról, hogy a platformok hogyan reagáltak gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bejelentésekre. Hat hónap alatt a konzorcium 3885 gyűlöletbeszéddel kapcsolatos incidenst jelentett, amelyek közül 316 szlovák nyelvű volt. A DigiQ jelentésében megállapította, hogy "a TikTok és a Twitter a bejelentett beszédek nagyjából 50%-át eltávolította. A Facebook a bejelentett tartalmak 36%-át, az Instagram csak 22%-át, a YouTube pedig 8%-át távolította el".

A dezinformációnak két típusa van - magyarázta Pedro Ramaciotti, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatója. Az első a "funkcionális dezinformáció", amely az egyértelműen politikai cél által motivált szervezetek által létrehozott dezinformációra utal, míg a másik a dezinformációt megosztó egyénekre vonatkozik, akik az ismeretek hiánya, a megfontoltság hiánya vagy a részrehajlás miatt kialakult érzékelési torzítások miatt osztják meg a dezinformációt. Bár a dezinformáció első típusára a DSA többnyire kiterjed, az elfogultság, az oktatás és az adatismeret összetett kérdéseit továbbra is nagyobb kihívás kezelni. Ramaciotti úgy véli, hogy egyszerű eszközökkel meg lehetne akadályozni a polgárokat a dezinformáció terjesztésében, például a megosztás előtti rövid késleltetéssel. Szlovák kontextusban Klingová hasonló álláspontot osztott meg, szerinte "a tájékozott polgárok a legjobb tényellenőrzők".