Ausztria nem bírságolhatja meg az amerikai IT-cégeket

Az Európai Bíróság a TikTok, a Meta és a Google technológiai óriáscégeknek adott igazat az osztrák online tartalomvédelmi törvény tekintetében, amely azt szabályozza, hogy a platformoknak hogyan kell kezelniük a káros és illegális tartalmakat. A győzelemmel a techóriások megkerülték az osztrák döntést, amely szerint törölniük kell a gyűlöletbeszédet, vagy 10 millió euróig terjedő bírsággal kell számolniuk. Az eredmény nem meglepő annak tekintetében, hogy az uniós főtanácsnok már júniusban kimondta, hogy az osztrák törvény elfogadhatatlan.

Ausztria megpróbálta felelősségre vonni a közösségi platformokat az azokon lévő gyűlöletbeszédért és más illegális tartalmakért. 2021-ben törvényt fogadtak el, amely előírja a technológiai óriások számára, hogy félévente jelentéseket tegyenek közzé a tartalomeltávolításokról. Az Európai Unió nemrég elfogadott digitális szolgáltatási törvényéhez hasonlóan az osztrák törvény is pénzbírságokat kívánt kiszabni az illegális vagy káros tartalmak kezelésének elmulasztásáért. Nem sokkal azután azonban, hogy Ausztria megpróbált érvényt szerezni a törvénynek, a Google, a Meta és a TikTok - amelyek mindegyike írországi székhelyű EU-szervezettel rendelkezik - megtámadta azt egy osztrák bíróságon. A technológiai cégek ragaszkodtak ahhoz, hogy az osztrák törvény ellentétes egy uniós jogszabállyal, amely szerint a platformokra csak a székhelyük szerinti EU-tagállamok törvényei vonatkoznak.

Mivel még mindig rengeteg a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az uniós tagállamok hogyan szabályozhatják a más tagállamokból származó szolgáltatásokat, az osztrák bíróság az Európai Unió Bíróságát (EUB) kérte, hogy mérlegelje a kérdést. Az EUB végül egyetértett a technológiai vállalatokkal, mivel úgy döntött, hogy az osztrák törvény megfogalmazása túl általános és elvont, és potenciálisan túl sok platformra vonatkozik megkülönböztetés nélkül. A bírósági ítélet szerint ha Ausztria számára engedélyezik a törvény végrehajtását, azzal a kockázattal jár, hogy korlátozza "a platformok szolgáltatásnyújtási szabadságát" az uniós tagállamok között, és aláássa a tagállamok közötti "kölcsönös bizalmat".

"Örülünk a mai döntésnek, amely megerősíti az uniós származási ország elvének fontosságát. Tanulmányozni fogjuk az ítéletet, és továbbra is befektetünk a felhasználóink bizalmába és biztonságába a platformjainkon keresztül" - mondta a Google szóvivője. "Egy olyan időszakban, amikor a digitális platformok európai felhasználói nap mint nap szembesülnek a gyűlöletbeszéddel és a hamis jelentésekkel, mindenekelőtt kiábrándító, hogy a kommunikációs platformokra vonatkozó, Ausztria által előirányzott szigorú kötelezettségeket a Bíróság elutasította" - mondta Anselm Küsters, az Európai Politikai Központ digitalizációért és új technológiákért felelős vezetője.


Ausztriában érthető módon teljesen másképp tekintenek a nácikra, mint Írországban
Az ítélet jelentős győzelmet jelent azon platformok számára, amelyek megpróbálnak megfelelni az EU-ban nemrégiben érvényesíthető egyre szigorúbb felhasználói védelemnek. Az EUB döntése ellen nem lehet fellebbezni. Ezután az osztrák bíróság lezárja a jogi eljárást, ami valószínűleg megpecsételi a platformok győzelmét, és fontos precedenst teremt, amely megvédheti a platformokat más lehetséges jogi támadásoktól.

Az EU tavaly októberben fogadta el a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA), amely harmonizált szabályokat állapít meg a biztonságos és megbízható online környezethez, és idén szeptemberben határozta meg az uniós tartalomszabályozás a legnagyobb, "rendszerszintű" platformokat. A rendelet 2024 februárjától az online ökoszisztéma minden szereplőjére vonatkozik majd. A DSA az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvre, a "származási ország elvén" alapuló uniós jogszabályi keretre épül, ami azt jelenti, hogy az online platformszolgáltatások csak annak az uniós országnak a jogszabályai és felügyelete alá tartoznak, ahol az uniós székhelyük van. Ez a legtöbb amerikai IT-cégnél, így a Meta és a Google esetében is Írország. A 2018-as általános adatvédelmi rendelet és a 2022-es digitális szolgáltatásokról szóló törvény megerősítette ezt a rendelkezést.

Néhány kivételes esetben, fontos közérdek - például a kiskorúak - védelme érdekében más tagállamok, jelen esetben Ausztria, intézkedéseket hozhat egy adott szolgáltatással szemben. Ezzel a bírósági ítélettel az Európai Bíróság megerősítette, hogy az olyan nemzeti jogszabály, amely kötelezettségeket ír elő bizonyos szolgáltatások általánosan meghatározott kategóriájára, például a kommunikációs platformokra, nem tartozik e kivétel hatálya alá. "A Bíróságnak az uniós jog alapján nagyon jó okai voltak arra, hogy megtagadta az osztrák intézkedések alkalmazhatóságát a Google, a Meta és a TikTok - amelyek, mint ismeretes, írországi székhelyűek - esetében, mindenekelőtt a közös belső piac integritása miatt, amelyet nem szabad nemzeti szabályozással feldarabolni" - mondta Küsters.


A döntés azt sugallja, hogy az EU online felhasználóinak maximum csak olyan erős védelemben lesz részük, mint az uniós és ír törvények. Míg a platformok ezt győzelemnek tekintik, a döntés kiszolgáltatott helyzetbe hoz néhány olyan tagállamot, amelyek esetleg erősebben motiváltak lennének a gyűlöletkeltő online tartalmak eltávolítására. Ausztriában a tisztviselők 2020 novemberében kezdték meg a gyűlölet-bűncselekmények szisztematikus azonosítását és nyilvántartását. Az ország a következő évben több mint 22 000 rendőrtisztet, valamint ügyészeket és bírákat képzett ki, megtanítva őket arra, hogyan támogassák a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait.

Nem meglepő módon ez a nyilvántartott gyűlölet-bűncselekmények számának elképesztő megugrását eredményezte. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által közölt hivatalos adatok szerint 2021 végére Ausztriában 5464 gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak, míg 2020-ban 156-ot. Az ENSZ történelmileg egyértelmű kapcsolatot mutatott ki a gyűlöletbeszéd és az erőszak között. Valószínűleg hasonló összefüggést vonva le, Ausztria a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésére és megállítására irányuló országos erőfeszítéseinek részeként a következő lépésként az online gyűlöletbeszéddel szembeni kemény fellépésbe kezdtek, és 2021-ben törvényt fogadtak el a gyűlöletbeszéd nagy platformokon történő korlátozásáról. Ezt semmisítették meg most.