Gondolatolvasó rendszert fejleszt a NASA

A NASA egy olyan számítógépes programot fejlesztett ki, ami képes a száj és a torok idegeinek jelzései elemzésével kiolvasni szavainkat mielőtt azt kimondanánk, ezáltal irányíthatnánk egyszerübb dolgokat, vagy hang nélkül kommunikálhatnánk.

Az előzetes eredmények azt bizonyítják, hogy a gomb méretű érzékelők, amit az áll alá, az ádámcsutka két oldalára kell felhelyezni, a nyelv, a torok és a hangszálak idegeinek reakcióiból valóban képes a gondolatolvasásra. "Amikor olvasunk, vagy beszélünk valakihez akár mozog az ajkunk, akár nem, biológiai jelzések keletkeznek" - mondta Chuck Jorgensen, a NASA Ames Kutatóközpontjának mérnöke, a kutatás felelős vezetője.

Az érzékelőket már alkalmazták egyszerű web kereséshez, és egy napon segítségére lehet az űrsétát végző asztronautáknak és azoknak az embereknek, akik hanggal nem tudnak kommunikálni. Az érzékelők utasításokat küldhetnek a robotoknak, segíthetik a sérült űrhajósokat a gépek irányításában, vagy segítséget nyújthatnak a fogyatékosok számára. A NASA tudósai szerint azok számára is jó eszköz lehet, akik nem szeretnék, ha kihallgatnák beszélgetéseiket.


Az érzékelők első próbájához a tudósok a szoftvert hat szó, beleértve a "menj", a "bal" és a "jobb" szavakat, valamint tíz szám felismerésére képezték ki. A kísérletben résztvevők felhelyezték a szenzorokat, magukban a szavakra gondoltak és a szoftver nem kevesebb, mint 92 százalékos hatékonysággal vette a jeleket. Ezután a kutatók az ábécé betűit egy mátrixba helyezték, ahol minden oszlopot és sort egy egyjegyű számmal jelöltek meg. Ezzel a módszerrel minden betű külön szám/koordináta párost alkotott. A mátrix módszerrel a kísérleti alanyoknak magukban le kellett betűzniük a "NASA" mozaikszót egy web-kereső számára, amit a gondolatolvasó programhoz csatlakoztattak. "Ez a kísérlet bebizonyította, hogy képesek vagyunk a web böngészésre anélkül, hogy megérintenénk a billentyűzetet" - mondta Jorgensen.

Phil Green, a brit Sheffield Egyetem beszédre és hallásra szakosodott számítógép tudósa "érdekesnek és újszerűnek" minősítette a NASA kutatását. "Ha nem beszélünk, csupán gondolunk a beszédre, akkor is üzeneteink legalább egy része elküldődik az agyból a hangképző szervekig" - mondta. Azonban hangsúlyozta, hogy az előzetes tesztek elsősorban a szavak rövidsége miatt lehettek ennyire sikeresek. Véleménye szerint a tesztet azért is érdemes lenne többször megismételni, hogy megtapasztalhassák, vajon számos különböző ember esetében is képes-e az eszköz a fenti hatékonyság elérésére.

"A kezdeti siker még nem sokat jelent" - nyilatkozott a New Scientist magazinnak. "A kis szótár, az elszigetelt szavak felismerése teljesen más, mint egy társalgási szintű beszéd, nem arányaiban, hanem természetében." Véleménye szerint a hagyományos beszédfelismerő technika jóval hathatósabb, mint az érzékelők látszólagos eredményei.