Mégis lesznek Európában szoftverszabadalmak

Kompromisszumos megoldás született az Európai Unió Tanácsának tegnapi ülésén, a testület ugyanis kis többséggel úgy döntött, hogy az "öreg kontinensen" is lesznek a jövőben szoftverszabadalmak.

A főszerep Németországnak jutott, amely először nagyon határozottan elutasította az ír európai uniós elnökségnek a szabadalmak bevezetésére tett javaslatát, később azonban mégis megszavazta az előterjesztést. A tanács 37 igen szavazattal 30 nem szavazat ellenében abban állapodott meg, hogy elfogadja az Európai Bizottság kompromisszumos javaslatát. Ez ugyanakkor egyidejűleg azt is jelentette, hogy így gyakorlatilag szabaddá vált az út az európai szoftverszabadalmak bevezetése felé.

Az irányelvek megváltoztatására irányuló német, lengyel és lett javaslatokat ugyanakkor a testület nagyon keményen megnyírbálta. A javaslatok ellen végül csak Spanyolország szavazott nemmel, míg Belgium, Dánia, Olaszország és Ausztria tartózkodott. A kompromisszum lényege az volt, hogy a tényleges innovációk védve legyenek mindennemű jövőbeni hátrányos megkülönböztetéstől és intézkedéstől, méghozzá úgy, hogy a szabad szoftverek fejlesztőit se akadályozza semmilyen jogszabály. Ezt korábban erőteljesen követelték az európai jogvédő szervezetek és az "öreg kontinens" szoftverfejlesztői.

Markus Beckedahl, a Netzwerk Neue Medien médiacsoport elnöke egyáltalán nem titkolta felháborodását. Szerinte "Németország a nyilvánosság tiltakozását figyelmen kívül hagyta, és a német kormány egy olyan irányelvet fogadott el, amely meggátolja a kis- és középvállalatok fejlődését és a szabad szoftverek kifejlesztését. A helyzeten az sem javít, hogy Németország komoly javaslatokat terjesztett elő, mivel ezeket olyan mértékben megnyírbálta a testület, hogy így már nem fejthetik ki az eredetileg tervezett hatásukat. Az Európai Unió Parlamentjének korábbi, igazán tartalmas és érdemleges javaslatait sajnos gyakorlatilag teljesen elvetette és figyelmen kívül hagyta az Európai Unió Tanácsa. Éppen ezért teljesen felelőtlen dolog volt a német kormány részéről hogy mégis megszavazta ezt az irányelvet."

A kérdésben Magyarország az igen mellett tette le a voksot. Az ülésen országunkat képviselő Gottfried Péter integrációs államtitkár szerint a döntés alapján ezentúl sem lehet önálló szoftverre szabadalmi védelmet kérni.

A labda egyébként most újra az Európai Unió Parlamentjének térfelén van, ugyanis a tervezetet most visszaküldik ehhez a testülethez, amelyik korábban egyszer már egyértelműen elutasította azt. A kritikus felhangok sehonnan sem hiányoztak, számos szervezet reménykedik, hogy az Európai Unió Parlamentje ősszel, immár a tíz új tagállam képviselőivel kiegészülve, nem fog ragaszkodni a korábbi, az innovációkat korlátozó passzusokhoz.