Géncsata váltja az űrversenyt

Az X-díj Alapítvány a történelem legnagyobb orvosi díjaként harangozza be újabb 10 millió dolláros fődíjú versenyét, ami egy egészen új irányvonalat céloz meg.

Úgy tűnik nem csak az idei Nobel-díjak összpontosítanak a génkutatásokra, de a történelem legnagyobb orvosi díjaként beharangozott 10 millió dolláros Archon X-díj is ezen a területen kívánja mozgósítani a szakembereket.

A magán űrrepülés után most a gyors gén szekvenálásban szeretne áttörést elérni az X-díj Alapítvány, akik ugyanakkora összeget ajánlottak fel az első privát csapatnak, mint amit 2004-ben a SpaceShipOne fejlesztőgárdája elhódított. A győztes az lesz, akinek elsőként sikerül 10 nap leforgása alatt 100 emberi génállomány dekódolása.

A díj szervezői a gyors genetikai szekvenálásban látják a tudomány következő nagy kihívását, ami új fejezetet nyithat a személyre szabott gyógyászatban. Ez lehetővé tenné az orvosoknak, hogy felmérjék a páciens hajlamosságát a betegségekre, valamint felfedjék a genetikai kapcsolatokat olyan kórokkal szemben, mint a rák vagy az Alzheimer.

A személyre szabott orvoslás részben már működik, azonban az egyén génjeinek szekvenálása hónapokig tart, a költségekről pedig jobb, ha nem is szólunk. A tudósok azonban úgy vélik, hathatós segítséget a sokszor legyőzhetetlennek tűnő betegségekkel szemben csak a genetika nyújthat, ehhez pedig a jelenleginél sokkal nagyobb genetikai információs bázisra van szükség.

Több millió emberi genomból álló adatbázisra lenne szükség ahhoz, hogy teljesen kielemezhessék az emberi lét természetét és táplálásának aspektusait, nyilatkozott a BBC-nek Dr. J. Craig Venter, a díj tudományos testületének egyik tagja, aki részt vett az első emberi géntérkép elkészítésében is.

J. Craig Venter

Jelenleg az ilyen jellegű kutatásokat több tényező is hátráltatja, ilyen az információk bizalmas kezelése, illetve a diszkriminációtól való félelem, ami lassan már nem faji vagy osztálybeli előítéleteken fog múlni, hanem a genetikai tesztek eredményein. Ez ha hazánkban nem is, de például az Egyesült Államokban egyre gyakoribb probléma. Közel három évvel ezelőtt az amerikai szenátus átadta a törvényhozásnak azt a javaslatát, melyben megtiltaná a munkaadóknak és a biztosítóknak az emberek genetikai teszteken alapuló megkülönböztetését. A törvény azonban a képviselőházban elakadt, ezért a tudósok most abban reménykednek, hogy az X-díj, felkavarva az állóvizet, segít előremozdítani a határozat megszületését.

A győztes csapat főként amerikai közszereplők genomját, azaz génjeinek összességét határozhatja meg. Olyanok jelentkeztek a projektre, mint Stephen Hawking professzor, a CNN-es Larry King és az első női űrturista, Anousheh Ansari, aki családjával maga is finanszírozta az első X-díjat. Az Ansari X-díj hatalmas siker volt és elérni látszik célját, ezen felbuzdulva írta ki az Alapítvány a másodikat, melyet 2007-től évente két-két újabb követ.