Rayman: Raving Rabbids

A teljesség igénye nélkül kedvenceim: dobj egy láncra kötött tehenet legalább hatvan méter távolságba, lőjj három gólt a nagy nyuszinak (a labda helyett a kis nyuszival), vigyázz a négy WC-n ülő nyuszira, hogy nehogy kinyíljanak az ajtók. Töltsd fel sárgarépalével a támadó búvárnyuszik szemüvegét, fejj meg egy tehenet gyorsan, fenyítsd be a nyuszi rave kórusban a hamisan éneklőket, juttasd vissza a kismalacot az anyjához, de vigyázz, mert a nyuszik előbukkanhatnak a föld alól és megsütnek, legyél te az adhoc kiskórus videókamerája és játszd vissza, amit énekelnek a nyuszik. Rohanj minél gyorsabban a robbanó ajándékkal a másik nyuszihoz, hogy az ő kezében robbanjon a bomba, nyírd meg a birkákat, de a nyulakat ne, szedd össze az azonos állatokat pontokért.

És sorolhatnám még a végtelenségig. Vannak persze über szívatós játékok is, nekem például a Nyuszik nem jók anatómiából játékkal gyűlt meg a bajom, ahol össze kell rakni egy nyúltestet részekből, de el kell találni az irányt és a pontos helyet is a sötétben. Előfordul, hogy valamiért a játék alatt számolt pontszám az eredményhirdetéskor már jóval kevesebb, amit nem értettem, de így gyakorlatilag lehetetlen volt megcsinálni a Nyuszik szeretik a meglepetéseket játékot (amikor a pumpa a fején van és vezetgetni kell).


Ellenben vannak olyan feladatok, amik elsőre minden gondolkodás nélkül vállalhatóak, persze ez jóval fiatalabb kollégáknak még érdekes lehet. A játékok közt sok van, ami jó reflexeket kíván és vannak olyanok, ahol a lényeg, hogy a kontrollerünket mennyire kezeljük profin. A gyorsfutáshoz például az egeret kell rángatni minél gyorsabban (itt lenne jó vicc a Wiimote), a tehéndobálásnál pedig körkörösen kell gyorsan mozgatni.

Vannak természetesen ismétlődő feladatok, de amiről még nem tettem említést, az a két legviccesebb játék, amivel minden nap találkozunk. A kis kapuk közül az utolsó minden nap a táncverseny. Azt tudni kell, hogy a nyuszik nem isznak tejet, de nagyon szeretnek táncolni. Más játékokban is, ha lehetőség van bekapcsolni egy magnót, akkor azonnal táncra perdülnek. A táncverseny játék szinte megegyezik a japán táncgép módszerével. Szól a zene és ritmusra jönnek balról-jobbról a nyuszik és akkor kell klikkelni, mikor épp mellénk érnek. Közben lehet a színpadra gyűjteni a bátor táncos nyuszikat és a végén egy óriási buli alakul ki. Nagyon vicces, sőt vinnyogva röhögős, ahogyan a tánckar összegyűlik.


Természetesen, ahogyan a többi feladat is, a táncok is egyre nehezebbek lesznek, a dallamok visszatérnek ugyan, de egyre jobban kell figyelni, hogy elkapjuk a funky, techno vagy pop ritmusokat. A másik állandó játék a mentsük meg a kisbogyókat. Ez a régi VirtuaCop / Mad Dog típus, amikor FPS-szerűen kell lövöldözni, de nem mi mozgatjuk a kamerát. Ez a rész sokadjára talán kicsit unalmas lehetne, de a változatos helyszínek, zenék és az egyre idiótább nyusziváltozatok feledtetik a sablont.

Akik ezt a játékot összerakták, azok végre nem nagyolták el a kontextust. Egy egyszerű szerkezet válik fantasztikus szórakozássá, mert igényesen van összerakva. Nyilván nem lehet összehasonlítani egy Half-Life 2-vel, Civilizationnel vagy egy MMORPG-vel, de nem is az a célja, hogy ezeket helyettessítse. El lehet kezdeni szidni, hogy primitív vagy hogy béna, de az olyan lenne, mintha egy sportkocsinál azon paráznánk, hogy nem fér bele egy szekrénysor. A nyulak és Rayman mellett egyébként a további állandó szereplők a tehenek, a malacok, madarak és birkák, tehát itt az egész farm.