Testszkennelés egyetlen perc alatt

Teljesen új, az eddigi készülékeknél pontosabb képet közvetítő és gyorsabb komputertomográfot (CT) mutatott be az Észak-amerikai Radiológus Társaság (RSNA) közgyűlésén a Philips.

Az emberi belső szervek tanulmányozása sokáig csak szikével volt lehetséges. Először Wilhelm Conrad Röntgen 1901-ben fizikai Nobel-díjat nyert felfedezése tette lehetővé, hogy egy emberi testet röngtensugarakkal is fel lehessen térképezni. A röntgenkészülékek jelentős hátránya azonban, hogy viszonylag kis dózis mellett is károsítotja az emberi szöveteket, ráadásul egyetlen felvétellel nem lehet az összes szövetet felderíteni. Az áttörést a komputertomográf 1970-es években való megalkotása és elterjedése hozta meg.


Az első CT-ket egymástól függetlenül Angliában és az Egyesült Államokban fejlesztette ki Sir Godfrey Newbold Hounsfield és Allan McLeod, akik 1979-ben megkapták a megosztott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A Philips által most bemutatott Brilliance iCT nevű készülék lekörözi elődeit. Előnye, hogy rendkívül gyorsan készít szinte tűéles felvételeket az emberi testről az eddiginél kisebb terhelés mellett.

A berendezés mindössze két művelettel készíti el az emberi szív térképét és az egész test beszkennelése is legfeljebb egyetlen percig tart. A hagyományos röntgenkészülékekkel ellentétben a CT-nél a beteget egy asztalra fektetik, amely becsúszik egy nagyméretű hengerbe, majd - a páciens számára láthatatlanul - az asztal körül körbefordul egy röntgensugarakat kibocsátó és vele szemben egy azokat felfogó egység. A Philips új CT-jénél ez a folyamat másodpercenként négyszer valósul meg.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az egységek gyakorlatilag minden szögből felvételt készítenek a testről és az így rögzített képeket a számítógép egy 3D-s felvétellé állítja össze. Ezzel a módszerrel bármely szervről 3D-s kép készíthető, amit az orvos különböző oldalakról nézhet meg és így pontosabb diagnózist készíthet. A CT-ket egyébként nemcsak élő, de halott emberek átvilágítására is alkalmazzák. 2005-ben egy készülék segítségével térképezték fel ugyanis európai és egyiptomi kutatók Tutankhamon fáraó múmiáját. Így derült ki többek között, hogy a fáraó hátulról fejére mért ütés okozta sérülésbe halt bele.