Unreal Tournament III

Grafika:
A 2007-es szezonban láttunk szép dolgokat lassan, kevésbé szépeket gyorsan, de az Unreal pontosan eltalálta azt a módszert, amivel meg lehet csinálni egy gyönyörűen kinéző, menő high-tech világot, miközben nem gyilkolják le a hardvert és gyorsak bírnak maradni. Ugyan nincs idő gyönyörködni a tájban, éppen ezért nem is a részletes dzsungel volt a koncepció közepe, hanem az átélést segítő jól megtervezett, jól kivitelezett térképek. A játék oly annyira kedves, hogy gondol a nagy kijelzővel, de nem olyan izmos grafikus kártyával rendelkezőkre is és megtartva a natív felbontást, be lehet állítani, hogy a képernyő hány százalékán rendereljen a játék. A speciális effektek, a textúrák és a karakter modellek szépek lettek, de nem túl csicsásak, ne felejtsük el, hogy egy kemény multi játékról van szó végtére is.

Kezelőfelület:
A menük és az irányítás teljesen egyértelmű, viszont eleinte akadhat némi gond a járművek kezelésénél, a deszkázással vagy éppen némelyik fegyver célzásával. Szerencsére minden eléggé intuitív, ezért 1-2 óra játék elegendő ahhoz, hogy visszahozzuk magunkat a régi jó szintre és minden úgy működjön a kezünkben, ahogy annak kell.

Játszhatóság:
Ez egy érdekes rész, hiszen vannak a CS-sek, a Quake-esek és az UT-sek. Az utóbbi bandának nem kell mondani, hogy mennyire jó lett ez a rész is és mennyire visszahozza a 7 évvel ezelőtti hangulatot, míg a többieknek minek magyarázni, úgysem hiszik el vagy nem tetszik nekik. Ennek ellenére bizonyára a tavalyi év egyik legjobb multi FPS-éről beszélünk, ami semmi másra nem született, mint hogy addig nyúzzuk, amíg meg nem érkezik a következő rész.

AI, Nehézség:
A nehézség csak azon múlik, hogy mennyire ügyes valaki. A neten lehet gyakorolni, lehet fejlődni és lehet feljebb kerülni a ranglétrán. Persze az csökkenti az örömöt, hogy mindig vannak jobbak és mindig vannak ultradurván célzó emberek. Ez az egyetlen ok, ami miatt meg lehet unni, hiszen ha valaki nem kap elegendő megerősítést, akkor hamar elmehet tőle a kedve. Szerencsére részletes szűrők és egyéb megoldások segítik, hogy mindenki a megfelelő csapatba kerüljön. Sőt a kampány részt is lehet netre nyitottan játszani, amibe olyankor bárki becsatlakozhat. A mesterséges intelligencia viszont fontos lesz. Főleg azoknak, akiket mégsem hoz lázba a netes megoldás, hanem magában szeretne botokat gyilkolni. Ugyan tudnak meredek dolgokat csinálni (tankkal beszorulni egy aluljáróba pl.), de egészen vállalhatóan, viszont sajnos nagyon kiszámíthatóan gondolkodnak. Külön parancsok kiadásával teljesen jól kordában tarthatóak, az ellenfelek pedig előfordul, hogy komolyan meglepik az embert, de többnyire ugyanazokat a rutinokat futják le újra és újra. (végig kell játszani ugyanazt a pályát párszor és meglesz a turpisság.

Hangok és Zene:
A szitkozódások és beszólások már-már nukemi magasságokba emelik a játékot, a legjobban viszont a régi jó Unreal dallam fogott meg a főmenü alatt. Egyébként igen árkádos, mind fegyverek, mind dumák, mind zenék tekintetében. A hangok viszont informatívak, s ha nincs is idő minden pillanatban az üzeneteket olvasgatni, ha azt mondják, hogy középen egy tank jön, akkor érdemes nem nekirohanni még egyszer.

Összegzés:
Nagyon komoly anyagot hozott össze az Epic újra. Az Unreal Tournament III tesztelése alatt komolyan sajnáltam, hogy nem vagyok menőbb FPS játékos, mert kraft és energia van a játékban, aki rácsúszik, az nagyon sokáig kitarthat majd mellette. Arról nem is beszélve, hogy szabad a pálya a kreatívok előtt is és a mellékelt szerkesztővel új pályákat, új fegyvereket és dizájnokat lehet behúzni a játékba. Imádnivaló!.

Kapcsolódó letöltések:

Videó

1 2 [3] 4  Következő oldal >>