Mit csinál a dolgozó munkaidő alatt?

A felnőtt oldalak hálózati forgalmának 70%-a munkaidőben, reggel 8 és délután 5 óra között zajlik, más programok pedig biztonsági kockázatot jelentenek, ezért egyes cégek szerint elengedhetetlen a dolgozók megfigyelése.

"A nem munkával kapcsolatos internetes barangolás akár 40%-os hatékonyságvesztést is okozhat a nemzetgazdaságnak évente. A Gallup felmérése szerint egy átlagos dolgozó a munkahelyi számítógépén naponta legalább 1 órát tölt nem munkával kapcsolatos internetezéssel, vagyis például híroldalak, fórumok vagy éppen blogok nézegetésével. Amerikában ez a "kis" munkahelyi szórakozás évi 5 ezer dollár veszteséget jelent dolgozónként. Ha mindezt egy közepes, 200 fős vállalat szempontjából nézzük, akkor évi 1 millió dollárra is rúghat a veszteség. Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy USA-ban nem csak kis és közepes vállalatok vannak, hanem nagyvállalatok is, akkor bele sem merünk gondolni, hogy mekkora a nemzetgazdaság kára valójában." - világított rá Spiller László, IT tanácsadó, a Kelly IT Resources, a Kelly Services Hungary IT üzletágának 2008. november 4-én tartott harmadik szakmai szemináriumán, amely a Braseiro Brazil Étteremben került megrendezésre. Ezúttal a dolgozók számítógépes tevékenységeinek munkahelyi megfigyelése volt a téma.

Az információtechnológia és az internet ugyanúgy átalakítja a munka világát, mint magát a modern társadalmat. Észrevétlenül hétköznapjaink részévé vált, hiszen amikor felvesszük a mobiltelefont, akkor nem telefonos kisasszonyok, hanem telefonközpont automaták és számítógépes hálózatok továbbítják hívásunkat. Baj csak akkor van, ha az internet függőséget okoz, vagy beteges jelenségeket produkál. Ilyen lehet például az internetes játékok gyakori használata, anonim ismerkedés, rosszhangulat esetén történő céltalan böngészés, az érzelmi támogatást nyújtó internetes partnerkeresés, stb.

A patológiás internet használat óriási veszélyeket rejt a vállalatok számára is. Maga a tény már önmagában ijesztő, hogy a felnőtt oldalak hálózati forgalmának 70%-a munkaidőben, reggel 8 és délután 5 óra között zajlik. Nem is beszélve a csevegő programok vállalati környezetben való rohamos elterjedésére, amely fokozza a bizalmas vállalati információk kiszivárogtatásának esélyét, hiszen dokumentumokat is küldhetünk segítségükkel külső személyeknek. Az is elképesztő, hogy az American Management Institution és a The ePolicy Institute felmérése szerint az USA-ban az esetek 84%-ban az elbocsátások oka mögött sértő tartalmak nézése, le-, feltöltése állt.

A Kelly szerint ezért egyértelmű, hogy a nem munkával kapcsolatos, vagy kártékony számítógépes tevékenységeket vissza kell szorítani, de ahhoz hogy ezt megtehessük, meg kell figyelni az egyes dolgozók számítógépén folyó tevékenységeket. A megoldás a cég szerint az archivált megfigyelésen alapuló folyamatos automatizált jelentésékeket készítő ellenőrző rendszer bevezetése lehet, amely segítségével képet kaphatunk a vállalati szintű, osztály szintű, vagy egyéni jelenségekről.

A munkahelyi kémprogramok olyan kliens-szerver alkalmazások, amelyek nem csak arra képesek, hogy a megfigyelt dolgozó számítógépéről képernyőfelvételeket készítsenek akár másodpercenként, hanem arra is, hogy figyeljék az alkalmazások aktivitását, az internetes kereső kulcsszavakat, a látogatott honlapokat, az elektronikus levelezést, az internetes csevegéseket, billentyűzet leütések beleértve jelszavainkat is, a felhasználói aktivitást, az állomány- és dokumentummozgásokat és a hálózati aktivitást.

A vezetés, és a dolgozók szempontjából egyaránt rengeteg haszna van a munkahelyi monitorozó rendszerek alkalmazásnak, hiszen nem csak a hatékonyságnövelést, a teljesítményértékelést, a munkakörelemzést, projektek erőforrás tervezését, vagy például távmunka projektek ellenőrzését támogatják, hanem az oktatás és képzés előkészítését, rugalmas munkakörnyezet kialakítását, az önellenőrzés lehetőségét, a túlterheltség megelőzését, a túlórák igazolását, és az egyéni teljesítmény hangsúlyozását is. Azonban nagyon fontos, hogy egyik fél se essen túlzásokba a munkahelyi számítógépes megfigyelés kapcsán. A munkáltató az isteni mindenlátás képességét utánozva kergeti a Panopticon Utópiát, míg a dolgozón általában a Nagytestvér Fóbia vesz erőt, mivel hajlamosak személyes támadásnak venni, ha a munkáltató, aki egyébként a munkavégzéséért fizeti őt, képes korlátozni az ő internet hozzáférését, amely szerinte jár neki.

A munkahelyi kémprogramok bevezetésekor a jogi és adatvédelmi szempontok mellett figyelembe kell venni annak humán aspektusait is. A dolgozók informálásán és oktatásán túl fontos a dolgozói érdek hangsúlyozása és a kompenzáció így például a privát internetezés törzsidőn kívül biztosítása, vagy az otthoni korlátlan internet támogatása. A szeminárium résztvevői egyetértettek abban, hogy az illegális megfigyelés helyett a dolgozók tudomására hozott ellenőrzés hasznot hoz a cégnek, de ennél sokkal fontosabb, hogy mindez olyan alapelveket kövessen, mint a kölcsönös bizalom növelése, a csapatszellem erősítése, a kreativitás bátorítása, a motiváló munkatartalom kialakítása, az ésszerű határidők megszabása, a dolgozók megfelelő terhelése és a dolgozói mozgástér bővítése, valamint a munka melletti kikapcsolódás biztosítása.

A szeminárium során kiderült, hogy az információs társadalom problémái megjelennek a munkahelyeken és hatalmas károkat okoznak a nemzetgazdaságnak. Ezt a tendenciát meg kell akadályozni és a káros jelenségeket vissza kell szorítani, továbbá erre szolgáló eszközöket kell a vállalatoknak beszerezni, hiszen a nyilvánosságra hozott megfigyelés elrettentő ereje költségcsökkentő hatással jár. Ugyanakkor, ha munkahelyi kémprogramok alkalmazása mellett döntünk, figyelembe kell venni a bevezetés humán és jogi aspektusait is.