Dél-Korea megpróbálja lemásolni az EU online piaci törvényét

Dél-Korea ígéretet tett arra, hogy megvédi online platformjait a piaci óriásoktól, de a dél-koreai internetes vállalatok szerint a javasolt jogszabály szükségtelen, és végső soron a feltörekvő kínai versenytársaknak kedvezne.

A dél-koreai kormány pánikhullámot indított el az internetes iparágban: az ország trösztellenes szabályozó hatósága közölte, hogy az Európán kívüli legszigorúbb versenytörvényt léptetné életbe, amely visszaszorítaná a nagy technológiai vállalatok befolyását. A koreai kereskedelmi bizottság (Fair Trade Commission) decemberben közölte, hogy az Európai Unió mérföldkőnek számító, az amerikai technológiai óriáscégek megfékezését célzó 2022-es digitális piaci törvényét mintázó javaslatot tervez. Úgy tűnt, hogy ez a törvény ugyanúgy célba veszi Dél-Korea saját internetes konglomerátumait, mint az Alphabetet, az Apple-t vagy a Metát. A bizottság szerint a törvény bizonyos vállalatokat domináns platformokként jelölne ki, és korlátozná azt a képességüket, hogy egy-egy online üzletágban meglévő erőfölényüket felhasználva új területekre terjeszkedjenek.

Aztán a múlt héten az ügynökség hirtelen irányt váltott. A dél-koreai ipari lobbisták és fogyasztók, sőt még az amerikai kormány is dühösen reagált, így a Fair Trade Commission közölte, hogy elhalasztja a törvényjavaslat hivatalos bevezetését, hogy több véleményt kérjen ki. Egyelőre nem világos, hogy a törvényjavaslat mikor kerül napirendre, mert az időzítést bonyolítják az áprilisban esedékes általános választások. Yoon Suk Yeol elnök konzervatív Népi Erő Pártja át szeretné venni a törvényhozás feletti irányítást az ellenzéki Koreai Demokrata Párttól, amely jelentős többséggel rendelkezik. Felmérések szerint a lakosság támogatja a szabályozást, és a törvényjavaslat által favorizált választói csoportok közül sokan, köztük a kisebb vállalkozások és a független taxisofőrök, jellemzően a Koreai Demokrata Pártra szavaztak.

A halasztás átmeneti győzelmet jelent a dél-koreai internetes cégek számára is, amelyek helyben dominánsak, de globálisan kevés befolyással rendelkeznek, és a színfalak mögött lobbiztak a törvényjavaslat ellen. Azzal érveltek, hogy a jogszabály szükségtelen, és végső soron a feltörekvő kínai versenytársaknak kedvezne. A végkifejlettől függetlenül az epizód megmutatja, hogy Ázsiában is egyre nagyobb az igény a technológiai cégek szigorúbb szabályozására, és Dél-Korea erősen aggódik a hatalmas IT-cégek befolyása miatt. A félszigeten nem a Google, hanem a Naver a preferált keresőmotor és térképszolgáltatás. Az e-kereskedelem meghatározó szereplője a Coupang, a mindenütt jelenlévő üzenetküldő szolgáltatás pedig a Kakao, mely a fuvarmegosztás területén is erőfölényben van.


A múltban az amerikai technológiai óriások voltak azok, akik túlkapásokkal vádolták az ország szabályozóit, arra hivatkozva, hogy az ország protekcionista politikája egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt. Ezúttal azonban koreai cégek álltak a tiltakozás élére. Park Seong-ho, a K-Internet néven ismert Korea Internet Corporations Association elnöke szerint a szabályozás korlátozza a növekedési lehetőségeket. A csoport tagjai közé tartozik a Naver, a Kakao, a Coupang, valamint az Alphabet és a Meta koreai egységei. "A jelenleg domináns platformot néhány éven belül egy másik fogja felváltani, és ez a ciklus ismétlődni fog" - véli Park. "Ez olyan, mintha egy nagydarab, erős diákot, akiben megvan a potenciál, hogy sportolóvá váljon, idő előtt megakadályoznának az edzésben, mert attól tartanak, hogy zsarnok lesz belőle."

Az Európai Unió jövő hónapban hatályba lépő digitális piaci törvénye korlátozza a domináns technológiai szolgáltatásokat kínáló, úgynevezett kapuőr platformok befolyását. Olyan vállalatok, mint az Apple, az Amazon, az Alphabet, a Meta és a Microsoft bejelentették, hogy az új szabályoknak való megfelelés érdekében változtatásokat eszközölnek működésükben. Dél-Koreával ellentétben azonban Európában nincsenek olyan virágzó hazai technológiai óriások, amelyek üzleti tevékenységét a szabályozás kihívások elé állíthatná. Han Ki-jeong, a Koreai Fair Trade Commission elnöke szerint nem kétséges, hogy szabályozásra szükség van, az ország digitális gazdasága virágzik, de "az innovatív szolgáltatások és a gyors növekedés mögött gyakori a hatalommal való visszaélés néhány, a piacot monopolizáló platform részéről".

A Platform Competition Promotion Act néven ismert javaslat hosszú utat járt be a szigor felé. Két évvel ezelőtt az "önszabályozás" és a minimális kormányzati beavatkozás elve volt a jelszó, majd 2022 végén a Kakao szervereinek otthont adó létesítményben tűz keletkezett, ami több mint egy napra leállította a cég szolgáltatásait, ami országszerte megzavarta a kommunikációt. Világossá vált Dél-Korea függősége, és Yoon elnök akkor azt mondta, hogy kormánya meg fogja vizsgálni, hogy a Kakao monopólium-e, és hogy szükséges-e szabályozni, mint az "országos infrastruktúrát". Novemberben Yoon már "zsarnokságnak" és "etikátlannak" nevezte a Kakao fuvarmegosztó alkalmazását, mivel az visszaélt monopolhelyzetével. Azt mondta, hogy a Kakao Mobility Corporation - a Kakao többségi tulajdonában lévő leányvállalat - alacsony árakkal szorította ki a versenytársakat, hogy aztán monopóliummá válva ismét emelje azokat. Arra kérte a bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a domináns technológiai vállalatok visszaéléseinek megakadályozására.

Kim Min-ho, a Sungkyunkwan Egyetem jogászprofesszora szerint Yoon elnök álláspontjának változása valószínűleg az áprilisi választásokhoz kötődik, mert pártja igyekszik megnyerni a kisvállalkozókat, taxisofőröket és a futárszolgálatok dolgozóit, akik eddig támogatták az ellenzék nagy technológiai vállalatok szabályozására vonatkozó álláspontját. Egy felmérés szerint a válaszadók 84 százaléka támogatta a törvényjavaslatot, és az előrejelzések szerint szoros választás lesz, így Yoon "nem akar szavazókat veszíteni". A dél-koreai szabályozók az amerikai tisztviselők tiltakozásával is találkoztak. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara közleményben ítélte el a javaslatot "mélyen elhibázottnak" nevezve azt. Ez még inkább megnehezítette a két ország közötti, már amúgy is feszült gazdasági kapcsolatokat. A dél-koreai tisztviselők elégedetlenek a Biden-kormányzat alatt hozott törvényekkel, amelyek szerintük veszélyeztetik Dél-Korea néhány fontos iparágát: az elektromos járműgyártást és a félvezetőipart.