Nem örül az európai export­korlátozásoknak a félvezetőipar

A 3000 chipgyártót képviselő ipari szövetség, a SEMI nagyon örülne, ha az Európai Unió visszalépne a Kínával szembeni exportellenőrzésre vonatkozó tervektől, azzal érvelve, hogy azokat csak "végső esetben", a nemzetbiztonság védelmében szabadna alkalmazni.

Az iparági szövetség nem ért egyet az Európai Bizottság ötpontos stratégiájával, amelynek célja a régió gazdasági biztonságának javítása és az érzékeny technológiák Kínába áramlásának megfékezése. A chiptechnológia exportjára vonatkozó korlátozások a kínai félvezetőipar elfojtására irányuló amerikai erőfeszítések hatékony eszközévé váltak, és ehhez az európai nemzetek is csatlakoztak. Az amerikai érdekek nyomására saját intézkedéseket hoztak, például a holland kormány megtiltotta az ASML legújabb generációs félvezetők gyártásához használt mély ultraibolya (DUV) litográfiai gépeinek Kínába történő exportját.

Bár a SEMI elismeri az exportellenőrzés szükségességét annak megakadályozása érdekében, hogy az érzékeny technológiák potenciálisan ellenséges hatalmakhoz jussanak, a szankciók óvatos használatára figyelmeztet. "A SEMI Europe emlékeztetni szeretne arra, hogy az európai és a globális félvezetőipar sikere egy összetett ellátási láncra épül, és hogy az exportellenőrzésnek valóban csak a legvégső esetben, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos valódi aggodalmak esetén kellene megoldást jelentenie" - érvel a csoport.

Az Európai Bizottság által javasolt intézkedések között szerepel az uniós chipgyártókba történő külföldi befektetések szigorúbb átvilágítása. A SEMI azt állítja, hogy a félvezetőgyártók bonyolult ellátási láncai miatt a külföldi befektetések átvilágítására irányuló erőfeszítések visszafelé sülhetnek el. "Az elmúlt évtizedekben az európai félvezetőgyártó vállalatok nagymértékben profitáltak az EU-n kívülről érkező jelentős befektetésekből" - jegyzi meg az iparági szövetség, hozzátéve, hogy az EU-nak el kell kerülnie "a túlzott szűrési mechanizmusok bevezetését, amelyek elriaszthatják a nem uniós befektetőket, és alááshatják az európai chipekről szóló törvény potenciális sikerét". Más szóval: kérem, ne riasszák el a külföldi befektetőket, szükségünk van rájuk.

Nem meglepő, hogy a SEMI nem rajong azért, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a Kínába irányuló befektetéseket, azzal érvelve, hogy ez felesleges terhet jelentene a helyi félvezetőgyártó vállalkozások számára. "Az európai félvezetőipar hosszú távú sikerének és prosperitásának garantálása érdekében vállalatainknak a lehető legszabadabban kell dönteniük beruházásaikról, különben azt kockáztatják, hogy elveszítik agilitásukat és jelentőségüket a globális piacokon" - olvasható a dokumentumban. A SEMI amellett érvel, hogy ha Európa gazdasági biztonságának garantálása a cél, akkor az exportellenőrzés legyen az "elsődleges eszköz a technológia kiszivárgásának megakadályozására" - és csak akkor, ha feltétlenül szükséges.

Az USA közelmúltbeli vizsgálata azonban - ahol a kínai cégekbe történő befektetéseket már most is erősen korlátozzák - úgy tűnik, hogy aláássa ezt az érvet. A jelentés megállapította, hogy az amerikai cégek kínai chipgyártókba, köztük a SMIC-be történő befektetései kulcsszerepet játszottak Kína hazai félvezetőgyártó képességének fejlesztésében. A SEMI a keménykezű védőintézkedések helyett amellett érvel, hogy az európai chipgyártó cégek jobban járnának, ha egyenlő hangsúlyt fektetnének a gazdasági lehetőségek előmozdítására és a nem európai országokkal való partnerségek létrehozására. "Az EU-nak azon kellene dolgoznia, hogy vállalatainak a lehető legmagasabb szintű hozzáférést biztosítsa a globális piacokhoz" - állítja a csoport.