Prince of Persia: Two Thrones

Kiadó: UbiSoft
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium III 1 GHz, 256 MB RAM, 1 Gbyte szabad hely, Geforce3/Radeon 7500 videokártya
Ajánlott: 2 GHz-es Intel Pentium IV vagy AMD Athlon XP 2100+, 512 MB RAM, DirectX 9.0c-t támogató videókártya
Hasonló játékok: Prince of Persia: Sands of Time, Tomb Raider
Kategória: 3D akció platform

Nincs új a nap alatt, szokták mondani. A múlt heti Civ után most egy másik ősi sorozat legújabb tagját tettük a nagyító alá, mégpedig a PC-s platformjátékok klasszikusának, a Prince of Persia-nak legújabb részét, a Two Throne-t. Sokaknak már nem az első két epizód ugrik be, hanem a 3D-s próbálkozások, de valamiért megint az az érzésem, hogy sokszor kell próbálkozni eltalálni a hangulatot a régi utoléréséhez - most úgy tűnik, sikerült.

A történetet nem is ecsetelném, mert világrengető újdonság nem lesz benne. Az intró viszont elnyerte a tetszésemet, igazi közel-keleti mese hangulata volt, rögtön tudtunkra adta, hogy itt bizony nem lesz bemelegítés, azonnal a sűrűjében találjuk magunkat. Hősünk kis asszonykájával éppen az Idő szigetéről érkezik meg Babilonba, ahol meleg fogadtatásban részesül. Értem ezt úgy, hogy tüzes nyilak és lángoló katapult lövedékek erdejében találja magát hipp-hopp. Az asszonyka, Kaileena sajnos fogságba esik, így meg is van a szál, amin el lehet indulni a történetben.

Az irányítás a Sands of Time vonalat követi tovább, bár némileg finomítottak rajta. Ami a legjobban tetszik benne, hogy igazi akciójeleneteket faraghatunk minden egyes szituációból. A kameramozgás talán az egyetlen, ami kicsit zavaró lehet, de egy vérbeli platformjátékos, aki már korábbi 3D-s hasonló programokon edződött, igazán otthon fogja érezni magát a harci helyzetekben. Kevés játék mondhatja el magáról, hogy ennyi egyedi mozdulatsort tud felvonultatni, amit ráadásul nem százötven millió billentyű vagy kombináció segítségével lehet előhozni, hanem viszonylag egyszerűen. A tetőkön ugrálás, oszlopra mászás, egyensúlyozás mind-mind fokozzák az élvezetet az egyébként is mesés környezetben. Talán a falonfutás, amit egy kicsit túlzásnak tartok, de ha belegondolok, akkor egy hollywoodi filmben ez is snassznak számít már, akkor a herceg miért ne tehetné.



A harcrendszer továbbra is a szúró-vágó fegyverek körül forog. Akkor is lehetünk sikeresek, ha őrülten nyomkodjuk a tűzgombot, de ennél célravezetőbb már az elején betanulni azt a néhány alap kombót, ami rendelkezésünkre áll induláskor. Ezek még nem nehezek, később elég lesz majd fejleszteni a technikánkat. A kedvencem természetesen a speed kill, amikor hátulról osonva átszúrjuk az áldozat szívét-tüdejét, majd biztos ami biztos a torkát is elvágjuk. Itt a hangsúly az időzítésen van, kezdve a jó indítástól egészen addig, hogy mikor nyomjuk meg a tűzgombot. A későbbiekben akár öt szúrásra is szükség lesz egy ellenfél kinyiffantásához. Érdekes, hogy ha a második szúrást rontjuk el, akkor az ellenfél túléli. Nem tudom, nekem ha átszúrnák a tüdőmet, szerintem nem kezdenék el még egy szablyával hadonászni - lehet ezért nem vagyok ókori katona.