Megint én vagyok! Segitség kéne, kell irnom egy 3 oldalas háázidolgozatot 'Alternatív Energiaforrásokról' és egy 3 oldalasat 'Atom és Hõerõmüvek környezeti hatásai' ról .... Ide plz irjatok be valami linket ahol találok ehhez egy hoasszú doksit, vagy pedig. Küldjetek valamit az email cimemre :) Köszi ! csao :))
Pont most volt a Hír Tv-n a BBC Hard Talk címû mûsorának szinkronizált változata melyben James Lovelock-kal beszélgettek. Érdekes egy fazon, érdekes elméletekkel (végveszélyben vagyunk, Gaia-elmélet,...).
én ebben nem értem mi az újdonság, már nagyon rég tudják, h bizonyos sóolvadékoknak nagy a hõkapacitása és sztem nem most kezdték el elõször alkalmazni
Elindult egy új fórumtopic ahol, várunk minden téma iránt érdeklõdõt, hogy megossza gyakorlati tapasztalatait, véleményét az egyes napelemgyártókról, kivitelezõkrõl és bármilyen kérdésrõl a témával kapcsolatban! :idea:
"Az üzletember hosszú hetek óta tartja izgalomban az országot legújabb projektjével, amirõl most minden eddiginél több részletet árult el. Széles Gábor nem kevesebbet ígért, mint hogy ha a terve bejön, ötszáz éve nem látott növekedésnek indul az ország..."
"Mit tudunk? Bár a nagyvállalkozó bejegyzései alapján teljes biztonsággal nehéz lenne bármelyik lehetõséget is kizárni, a legújabb bejegyzése alá írt kommentekbõl több új izgalmas részlet is kiderül:
Valamilyen alternatív energiatermelõ szerkezet lesz. A három órás teszt nem az elsõ. A három órás teszt egy tárgyalás keretében történt egy szállodában, nem anyagfáradás miatt hagyták abba, ennyi idõre volt tervezve. A végleges prototípus tesztelése folyamatosan három hétig tart majd. Nincs benne mozgó alkatrész. Pusztán többszáz amper cikkázik bizonyos vezetékeken a berendezésen belül. Nem egy méretben gyártják majd. Moduláris lesz. Egytõl tíz háztartásig. Már túl vannak az ártárgyalásokon. Széles szerint nem lesz drága. Megtérülési idõ pár év. Semmiféle bemeneti oldala nincs. Fizikai mûködése a rendszernek Széles szerint egyértelmû. Levédett szabadalommal hozzák forgalomba, de egyelõre ez sem publikus."
Elõbb hallottam Echo TV-n, hogy a mai Magyar Hírlapban Széles Gábor új infókat árul el a találmányról.
ez is jópofa cucc: Gravitációval csináltak fényt "A világon még mindig másfél millió család él villamos energia nélkül, ennek hiányában pedig kerozinlámpával világítanak az otthonukban. A gravitáció és egy új találmány azonban segíthet, hogy mindez megváltozzon."
Ha, ez nullponti energiás cucc, az jól jönne zsebméretben, elemlámpába, bicóra sok W-nyi LED-el végigreflektorozni az éjszakát. Nem kéne elem és akku sose. És sok másra is.
Lehet, amúgy szõrén-szálán eltûnik majd a cuccos, a készítõkkel együtt.
#33: Be se jön az oldal, a google webarcívumba se.
szóval, van az energiacella ami kicsatolja az energiát a "levegõbõl" nemzetközi összefogásban készül, Székesfehérváron fogják gyártani, õsztõl elektronikát a Videoton adja, alkatrészek külföldrõl is jönnek, de itt szerelik össze
illetve egy másik találmány ami a dízel fogyasztást csökkenti kb 20%-al és a környezetszennyezést redukálja közel nullára, használt motor esetén is, így pl. õskövület buszok is megkaphatnák az Euro 5-ös besorolást megbolygathatja az egész autóipart, amint a szabadalmi dolgok lezárultak bemutatják a terméket
Sajnos nem. Az uzleti erzek nem ved a bullshit ellen. Nem egy, amugy ertelmes, egyetemett vegzett ismerosom van, aki siman beveszi a neten terjedo legnagyobb baromsagokat is.
Nagy eges lesz Szelesnek amikor kiderul, hogy nem mukodik. A konteosok termeszetesen a hatterhatalom vagy az olajcegek kezet fogjak latni a dologban.
– Egy dologra azonban még nem derült fény: honnan nyeri a készülék az energiát?
– Nem elsõsorban a nagyfeszültségen keresztül, hanem a nagy áramon keresztül csatolja ki a készülék az energiát „a levegõbõl”. Ennél többet nem szeretnék errõl mondani.
– Pedig egy fizikus már úgy nyilatkozott a hírek kapcsán, hogy akár Nobel-díjat is érhet az energiacella megvalósítása.
– Lehet, hogy egyszer majd a feltalálók ezért Nobel-díjat kapnak, de hangsúlyozom, nem vagyok a feltalálók között, én a projekt gyártói között vagyok. Általában azt tudom mondani, hogy azoknak a berendezéseknek a tömeges gyártása, amelyek új vagy nem ismert elven mûködnek, csaknem annyi problémát okoz, mint a prototípus kifejlesztése. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy az én ipari potenciálomban és a nagy sorozatgyártásban lévõ tapasztalatunkkal mi a gyártásra koncentrálunk. Tehát nem foglalkozunk olyan elméletekkel, amelyek még kísérleti fázisban vannak. Egyszerûen azért, mert tudom, hogy egy ötlet felvetésétõl a prototípus elkészítéséig hány év telhet el. Csak emlékeztetõül, mielõtt 1981-ben a Mûszertechnika magánvállalkozást létrehoztam, közel tizenhat évig dolgoztam egy kutatóintézetben, tehát mint kutatásfejlesztõ mérnök tisztában vagyok a kutatásfejlesztés buktatóival, hogy a kész termékig mennyi mindenen kell keresztüljutniuk a fejlesztõknek. Felhasználva kutatásfejlesztési tapasztalataimat ezért ragaszkodom ahhoz, hogy csak olyan termékkel foglalkozzunk, ahol a prototípus kész, kellõen le van tesztelve, és csak a sorozatgyártást kell megoldani. A berendezés nemzetközi kooperációban készül, magyar részrõl Székesfehérvárott lesz a gyártás központja, az elektronikai egységek a Videotonban, a logisztikai és szállítmányozási rész pedig az Ikarusban. Bizonyos részek gyártása pedig más országban történik, onnan fog hozzánk érkezni végösszeszerelésre. Õsztõl indítjuk a gyártást, elõször húsz-ötven darabos sorozattal, utána kétezer, majd százezer, és a következõ években már évente egymillió darabot kívánunk gyártani. Célunk az is, hogy a projekt mellé álljon több ország kormánya is, és szinte egyszerre jelentse be három-négy ország miniszterelnöke, hogy ez fontos a számukra, illetve az Európai Unió országai számára.
– Esetleg nagykövetekkel is egyeztet a témában?
– Ezt a felvetést nem szeretném kommentálni.
– Természetesen nem, a másik három téma kommunikálásában azonban más stratégiát követek. Összességében négy kulcstémával foglalkozom. Az energiacella mellett egy másik találmány is nemzetközi fontosságú. Errõl csak annyit mondhatok, hogy a dízelmotorok fogyasztásának és környezetszennyezésének redukálásáról szól. Titoktartási kötelezettségbõl és más okokból sem nyilatkozhatok a részleteirõl, de annyi bizonyos, hogy világviszonylatban ez is számottevõ projekt lesz. Alapvetõen módosíthatja az autógyárak fejlesztési stratégiáját a következõ években.
– Mégis, nem tudná körülírni, miként képzeljük el?
– A dízelmotorok fogyasztását körülbelül húsz százalékkal lehet csökkenteni, a környezetszennyezését pedig a nullához tudjuk közelíteni, még használt motorok esetében is. Így lehet, hogy értelmét veszítheti a benzines Otto-motorok gyártása. Az Egyesült Államokban és Kanadában szabadalmi oltalom alatt van a találmány, Európában most folyik a szabadalmaztatási eljárás. Ennek végén a titoktartási kötelezettség is megszûnik. Személygépkocsiban már kipróbáltuk a találmányt, nagyon jól mûködik, most kezdjük a buszos teszteket. Ez óriási elõnyt jelenthetne a régi dízelmotorok használatánál, mert a legmagasabb szintû, Euro–5-ös szabványnak is megfelelnének ezen egység beszerelése után. Forrás: Magyarország legyen a hõforrások paradicsoma (Magyar Hírlap Online, Pindroch Tamás cikke a 2013. április 13., szombat)
Kiemelendõ: "Az Egyesült Államokban és Kanadában szabadalmi oltalom alatt van a találmány" - tehát akkor az adott szabadalom megtalálható a kanadai vagy az egyesült államokbeli szabadalmi hivatalok szabadalomkeresõjében. De a Google-nak is van szabadalomkeresõje.
Ez utóbbiban kerestem Széles Gábor, a Mûszertechnika nevét - sajnos sikertelenül. De lehet, hogy rosszul kerestem. ;)
ez is érdekes hír: Jön az olcsó hidrogén? "A növényvilágra jellemzõ fotoszintézis alapján állítottak elõ hidrogént a Glasgow-i Egyetem tudósai. Szerintük az eljárás megoldhatja a világ energiaproblémáját, mert fel tudják tárni a tiszta, olcsó és megbízható erõforrásnak számító hidrogénben rejlõ lehetõséget."
Azért kell titkolózni, hogy nehogy hamar kiderüljön, mekkora ordas nagy kamu az egész.
Nem hogy a választások elõtt, hanem soha nem fog errõl kiderülni semmi konkrétum. Arra lesz jó, hogy a paranoid hülyék majd két-három év múlva elõcibálják ezt a sztorit is, hogy a csúnyagonosz tudomány meg az olajlobbi hogy elnyomta ezt a szegény, szerencsétlen embert.
Tényleg szeretném, ha nem lenne igazam, de annyi ilyet láttam már...
A szabadalmi védettség csupán jogi értelemben jelent védelmet és kizárólag azon országokban amelyre kiterjesztették. A "világszabadalom" kategóriát mondják, de a valóságban nem létezõ.
Mivel a szabadalmi leírás célja, rendeltetése a másolás megnehezítése, ezért a természetébõl fakadóan nem tartalmazhatja a megépítéshez, vagy az utángyártáshoz - másoláshoz szükséges összes információt. Ezért a fentiekbõl következõen természetes a titkolózás.
Nagy hiba azt vélni, hogy "eleve nem mûködhet" energia termelõ eszköz. Ugyanis az energia szó jelentése szerint: "munkavégzõ képesség".
Vagyis ha munkavégzés nélkül elérhetõ, például az, hogy a hõ a hidegebb helyrõl a melegebbre áramoljon, miközben a vissza irányban csak töredéke áramolhat, akkor a hõenergia felhalmozódik a melegebb helyen és pusztán a hidegebb helyre "visszaengedéssel" munkát végeztethetünk.
Vagyis ehhez csupán arra van szükség, hogy az energia áramlások útjába egy irány függõ vezetõképességû eszközt (vezetõt) helyezzünk.
Példaként ilyen vezetõ többek között, némi átalakítással a Galilei-féle távcsõ is. A szórólencse felõli oldalán a környezet számára a csõ felülete (az a térszög amit a csõ elfoglal,) optikai szempontból sokkal kisebb a csõ tényleges méreténél. Ezért miután az objektív felõli irányból a teljes sugárzott energia mennyiség átjut rajta, ugyanakkor a vissza irányban a szórólencsén át, a sugárzott energia többsége eltérül a csõ mellé, ezzel marad ezen az oldalon.
Vagyis ha a módosított távcsövet két kamra közé helyezzük, akkor az objektív felõli kamrából addig sugárzódik át a hõ az okulár felõli kamrába amíg az okulár felõli oldal sugárzása a szórólencse által csökkentett mértékkel egyezõ nagyságú lesz az objektív felõl érkezõ sugárzással.
Számokkal: Példaként +25 C fokról indulva, az objektív felõli kamra a -20 C fok hõmérsékletû felületének hõsugárzása P = 233 W/m2
Az okulár felõli oldal eddigre +70 C fok hõmérsékletû felületének pedig P= 786 W/m2
(Stefan–Boltzmann-törvény, lásd például itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Stefan-Boltzmann_t%C3%B6rv%C3%A9ny )
Azaz ha a szórólencsén át a t/k arány -3,4x-nél "nagyobb", azaz ennél jobban "kicsinyített" a kép, akkor a P=789 W/m2 sugárzási teljesítményû oldal felõl a "kicsinyítési" tényezõ következtében a csõbe csak P= 231 W/m2 teljesítményû sugárzás tud bejutni a szórólencse felõli oldalról, miközben a szembe irányból P=233W/m2 érkezik.
Vagyis a -20 C fokos oldalról még ekkora hõmérséklet különbségnél is még mindig P=233 W/m2 jut át a +70 C fokos oldalra, miközben visszafelé csak P=231 W/m2 sugárzás jut át. Azaz a különbözet deltaP=233-231= 2 W/m2 még mindig a hidegebb felõl a melegebb felé.
Tehát az egyensúly, azaz amikor mindkét oldalról a másik felé azonos teljesítményû energia sugárzás történik, csak +90 C fokos különbség felett alakul ki a -3,4x-szeres szórólencse esetében.
(Az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy a pontosan +90 C fokos különbséghez tartozó egyensúlyi P=P=233 W/m2 sugárzáshoz -3,376169841x-szeres "kicsinyítés" tartozik.)
Azaz "az energia", minden nemû munkavégzés nélkül, már egy ennyire nagyon egyszerû elrendezésû, mozgó alkatrész nélkül eszközzel is felhalmozható. A felhalmozás során képzõdõ különbözete pedig munkavégzésre fogható.
( Az egy teljesen más kérdés, hogy ezzel az elrendezéssel mekkora méretû eszköz kellene például egy város energia igényének ellátásához.)
Vagyis a gyakorta emlegetett "energia megmaradási törvény" csak erõsen korlátozottan érvényes.
-- Nem érvényes a nem differenciálható függvényekkel leírható folyamatokra, -- nem érvényes a szimmetrikus-aszimmetriákat tartalmazó eszközökre, és mint a példából látható: -- nem érvényes az aszimmetrikus vezetõképességû alkatrészekkel épített eszközökre sem.
Ugyanakkor kiemelendõ, hogy MINDEN MÁS ESETBEN ÉRVÉNYES!
Vagyis az "alternatív energia források" azon köre, amely nem tartozik a felsorolt kizáró feltételek közé, azok valóban lehetnek "kamu" vagy akár szándékolt "átverés" eszközei.
Ugyanakkor a felsorolt kategóriák valamelyikével készült/mûködõ eszközökkel nincs elvi oka az energia termelésének.
1840-es években, amikor az általad említett fõtételt felállították, ugyanazok azt is kijelentették, hogy "Minden lényeges fizikai és kémiai törvényt már felfedeztünk! (Thomson a késõbbi Kelvin folyó lovagja, azaz terület nélküli, más megfogalmazással "tiszteletbeli" lord.)"
Egyébként az alap posztulátumának nem mond ellent amit leírtam. A példában említett eszközre nem érvényes mert NEM mechanikus eszköz. Hanem csupán egy testek alkotta "eszköz".
" Clausius-féle megfogalmazás (1850.): A természetben nincs olyan folyamat, amelyben a hõ önként, külsõ munkavégzés nélkül hidegebb testrõl melegebbre menne át. Csakis fordított irányú folyamatok lehetségesek."
" Kelvin-Planck-féle megfogalmazás (1851., 1903.): A természetben nincs olyan folyamat, amelynek során egy test hõt veszít, és ez a hõ munkává alakulna át. Szemléletesen egy hajó lehetne ilyen, amelyik a tenger vizébõl hõenergiát von el és a kivont hõenergiával hajtja magát. Ez nem mond ellent az energiamegmaradásnak, mégsem kivitelezhetõ."
Nos, nyilván az említett elõdök tudása kevés volt a Stefan-Boltzmann törvény alkalmazásához. Ja és a vadzabos kísérletet sem ismerték.
Egyébként pedig a hibásan megfogalmazott tételeket szembe állítani a mérési valósággal nem túl bölcs dolog. Valamint azt állítani, hogy a mérési valóság a téves, az pedig még barátok között is "ostoba ötletnek" számít.
Egyébként pedig az írásomban pontosan megjelöltem azon köröket amelyekre érvényesnek tekinthetõ a termodinamika a jelenleg tanított formájában. Ezért a hozzászólásod tartalmilag sem helytálló. Mert nem kell "felrúgni" a termodinamika törvényeit.
Csupán azon állításokat kell kiemelni belõlük amelyek az abszolút univerzalitását tévesen állítják.
Ó, viszajött a fõ holdraszállás tagdó az õ zsenialitásával...
Majdnem. Gézoo barátom szerint (is és még nagyon sokak szerint) nem akkor és nem úgy történt a Holdra szállás. Nem baj az, hogy a helyesírást nem alkalmazod, de legalább személyeskedsz ahelyett, hogy érdemi választ írnál.
"1879-ben Jo¾ef Stefan szlovén fizikus mérte meg elõször a feketetest által az összes hullámhosszon kisugárzott energiát. Azt tapasztalta, hogy az arányos az abszolút hõmérséklet negyedik hatványával. Ezt késõbb elméleti úton magyarázta meg Ludwig Boltzmann, ezért hívják az eredményt Stefan–Boltzmann-törvénynek."
Azaz a Clausius-féle megfogalmazás(1850.) helyességét már 29 évvel a megszületése után kísérletileg cáfolta. A Mûegyetemen a mai napig minden évben elvégzik a hallgatók ezt a bizonyítást, azaz Stefan–Boltzmann-törvény helyességének ellenõrzését.
Vagyis a hõ sem, és a többi energia sem tudja azt, hogy melyik a hidegebb vagy melyik a melegebb. Ezért nem tud a hidegebbrõl a melegebbre áramolni. Hanem minden test a saját abszolút hõmérsékletének negyedik hatványával arányosan a többi testtõl függetlenül sugároz.
Az más kérdés, hogy ezek a sugárzások a kölcsönösség esetén a hõmérsékletek kiegyenlítõdését is okozhatják. És más körülmények esetén az energia felhalmozódását.
Lehet, hogy a Gézoo a barátod, de ez kb. olyan, hogy az egyik lökött a másik lökött hátát veregeti, hogy "de jól megmondtuk"...
1. Az ívóvíz hálózatban az áramlási sebesség 1-3 m/s-os tartományban van.
2. Ez a víz ellenállása hajta meg, tehát a szivattyú szemszögéből ez fojtás... Tehát a szivattyú által betett nem 100%-os hatásfok után ez kisebb hatásfokkal csinál áramot...
Ha gravitációs a rendszer, akkor lehet, hogy van értelme, valószínűleg azért nem teljesen hülyék ott sem, ha beépítették valahol ott talán pozitív az energiamérlege.
Igen, ezt írtam az oldalukra. A teljesítménye fing a szélben léptékű.
Ha gravitációs a rendszer, akkor azt vízerőműnek hívják. Az már fel van találva egy ideje. Ivóvízrendszerbe építve jobb esetben csak a vízművet szivatják :) meg vele (szivattyúterhelés), rosszabb esetben az összes fogyasztót (nyomáscsökkenés). Utoljára szerkesztette: gothmog, 2015.02.10. 13:49:36
őszintén vetődtem a naptárra a cikk láttán, hogy már elseje van??
Én eléggé AE-rajongó vagyok, de ez itt...
hát nem tudom... plusz megint jön a tárolási probléma. Akku-ról semmi szó nem esik, pedig plusz súly. Kábel meg mekkora kéne 600kW-nál és főleg egyenáramnál?? Nehogy már 48V-on akarjanak 10A-t leszedni, mert arra sem elég az a madzag a videóban... Ha lesz hozzá szupravezető, lehet tovább gondolkodni.
Japán "vízibusz-ai" most jobban érdekelnek. Utoljára szerkesztette: Steel, 2015.03.22. 17:45:05
#68-ban írtam, hogy japán vízibusz-ai engem is érdekelnek. A Toyota már dolgozik a személyautón is.
Reménykedéssel vegyesen vízionálok olyat, hogy el fognak tűnni az olajkályház az utcákról. Aki ebbe most belevág, milliomosként kerül ki a bizniszől. Elon Musk (Tesla) ugyan már milliomos, de ha beszáll a Tesla-val a hidrogénbiznisz-be, még milliárdos is lesz belőle.
Azt hiszem neki már most sincsenek anyagi gondjai :) Kár, hogy anno mikor még sehol nem volt a cég és szarért - húgyért lehetett a részvényeiket venni, nem vettem. Azt hiszem most én is sokat mosolyognék :) Egyébként a Tesla akkor fog nagyot kaszálni ha kijönnek az első kompakt verdával, ami ha jól tudom 1-2 éven belül meg is valósul.
Milyen sikerterméke van a Tesla motorsnak...? Hm...? Musk tényleg nagyon szakított a szoftveriparban, de könyörögöm, azóta mitt tett le komolyan az asztalra, mint működő sikertermék, ami a tömegek számára elérhető...? A csővonatos álma is akkora tévút szerintem, hogy szavak nincsenek rá. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.02. 12:38:05
nagyon kis időm van, pedig a Tesla-S fogyasztását is kiszámoltam, most nem tudom hol van. Valami 450 Wh/km -re jött ki. Lehet összevetni a benzinnel, forintban.
Pár év múlva lesz igazi sikertőrténet. Akkor fogod igazán sajnálni, hogy nincs részvényed. Németországban ugyanez várható 2020-ig. Mondom, aki most beszáll az szakítani fog. Majd visszatérünk erre 5 év múlva.
És kit érdekel ez a fogyasztás, ha a kocsi 100 ezer dolláros nagyságrendbe fáj...? Ez még a legfeljetebb államokban is nevetségesen derága. Ez neked a tömegeknek elérhető autó...? Az új 10-15 ezer dolláros autókra nem telik a magyar és a világon élő emberek cirka 80-85%-ának.
Ezen felül nagy távolságot nem tudsz vele menni a töltőrendszer hiánya miatt és a hidegebb éghajlatú országokban a fűtés miatt még közepes távolságon sem versenyképes.
Szóval csak óvatosan. Soha nem tudtam elviselni az ilyen rózsaszín ködös hurráoptimizmust, aminek kvázi semmiféle alapja nincsnen.
Most nézem, csak az akksi 1300 font tömegű. Irgalmatlan méretű holttömeget mozgat, az autó csak 3-4 utassal és minimális cumóval megpakolva 2300-2400 kg tömegű.
Ez a luxusautók luxusautója... Április elseje tegnap volt...
mondtam már, visszatérünk rá 5 év múlva. a mostani autóm azt még kibírja, meglátjuk veszek e még az életben olajkályhát...