#42: Valooban nem terjedt el, ellenben valooszínnûleg el fog valami hasonloo terjedni, a kioperálás pedig számomra eléggé reménytelen vállalkozásnak tûnik. Az emberek viszonylag keveset törõdnek avval, hogy az általuk használt eszközök egyben az ellenõrzés lehetõségét is biztosítják. Tipikus példa erre a mobiltelefon. Én sem állítottam, hogy az internetet ellenõrzik, csak azt, hogy az internet olyan csatornába terelte az informáciooáramlást, ami szükség esetén ellenõrizhetõ. Természetesen nem a teljes információáramlás, azt valószínüleg felesleges is volna ellenõrzés alatt tartani. A dotnet egy szép nagy lufi volt, abból nem lesz kenyér és bili, hogy a weben úgymond kreatív a tartalom. #43: Utolsoo mondat: voltaképpen egyrõl beszélünk.:-)
Morgen.
Számomra egyetlen folyamat sem tûnik a gazdasági rendszer szétzilálódásának. Az internet és a mobil kommunikáció valóban a gondolatcsere új távlatait nyitotta meg, viszont jelentõs elõrelépést hozott a totális ellenõrzés irányába is, mivel az információáramlás dontõ hányadát egyetlen - nem állítom, hogy folyamatosan ellenõrzött, de ellenõrizhetõ - csatornába terelte. A szép új jövõrõl kapcsolatban ajánlom a http://www.astron.hu/vajko/copyright/tcpa-faq.html címen található olvasnivalót.
Az államok pedig véleményem szerint már ma is annak a bizonyos szûk csoportnak a játékszerei.
Húbasszus! Szép nagy gondolathullám :) El kell ismerni, hogy a legtöbb helyen kikezdhetetlen és valószínûleg igaz is. Régen én is sokat gondolkodtam ilyesmin és hasonló eredményre jutottam.
Mondjuk a végén nekem is volt olyan, amin elég erõsen padlóztam, mert erre így még nem gondoltam. Ez pedig az ûrrepülés teljesíthetõsége, azaz a sok munkával elért látszólag kis eredmény. A TVbõl nézve milyen hétköznapinak fest az egész! Közben pedig tényleg szinte emberfeletti teljesítmény van mögötte...
#32: Szerintem ezt a jövõt leginkább a Star Trekben jooslolják, de roppant kicsi valószínûséggel veszik az események ezt az irányt a jövõben. Én inkább a néhány monopólium által uralt, elgépiesedett, elszemélytelenedett, pénzközpontú társadalmat leíró jövõképben hiszek, ahol a gyakorlatilag éhbérért és üveggyöngyért dolgoztatott emberek széles tömegének gondolkodását továbbra is rafinált és alapos megfontolással készített szórakoztatóipari szeméttel irányítják. Véleményem szerint jelenleg a legkevesebb beavatkozást igényelõ mederben zajlanak a folyamatok, nagy léptékben vizsgálva a történelem alakulása mentes a nemes és jó szándék érdemi befolyásától, az események a múltban is, a jelenben is abban a mederben folynak, amelyet az ember tudatalatti, természetes vadállat-ösztöne - voltaképpen az evolucio - jelöl ki. Ha minden jel ellenére egy utópisztikus társadalom felé haladunk, akkor jelentõs töréspontot kell rejtenie a jövõnek.
Nem látom a töréspontot.
Valaki említette a forradalmat, mint lehetséges töréspontot.
Egy forradalom esetében a régi rendszer struktúrája önszervezõdõ, evolucios szabályok mûködtette események során rendkívül rövid idõ alatt felszámolásra kerül. A fogyasztói társadalom forradalom-szerû felszámolása véleményem szerint a világgazdaság összeomlásához vezetne. Evvel elveszítenénk mindent, amit az ipari forradalom óta elértünk, a társadalom elveszíteni a széles körû összehangolt összefogásra való képességét. Az életszinvonal nagyarányú csökkenése leírva nem túl fájdalmas dolog, de átélve az. Ne vegyünk mást, csak az egészségügyi rendszer összeomlását. Ismét gyógyíthatatlanná válna egy sereg olyan betegség, amin már közölünk is sokan átestek. Joo eséllyel halálos volna egy tüdõgyulladás, egy ilyen SARS-féle járvány pedig - ugyan a jelenleginél lassabb ütemben - végigsöpörne a világon, több tízmillió halottat hagyva maga után. A fogyasztói társadalom és a demokrácia - hogy nagy nevektõl idézzek szabadon - nem jó, csak még nem találtak ki jobbat. Egy fogyasztói társadalomban azért többé-kevésbe midnenki joollakik, mindenki kap orvosi ellátást, a döntõ hányad nem akar lázadni, mivel elfoglalhatja magát, megvalósíthatja a vágyait. A vágyak az ostobábbaknál persze sugallt vágyak lesznek - egy új tarkabarka mobiltelefon vagy valami hasonloo üveggyöngy, ami a vágy sugallójának hasznot hajt - viszont fel lehet ismerni a környezet szabályait, és felül lehet emelkedni rajtuk. A legegyszerûbb, ha nem teszi ki magát az ember az agymosás nagy hatásfokú eszközeinek. Az álláspontom nem tartozik az emberbarát humanisták irreálisan ideális eszméi közé, de akkor is az a véleményem, hogy az emberek nagy részét éhbérem és üvegyöngyön kell tartani. A gazdaságot mûködtetni kell, és ehhez a nagytöbbségnek folyamatosan kellemetlen, örömtelen, lélekölõ munkát kell végeznie. Épp úgy robotolni kell, mint százötven éve, viszont a fogyasztói társadalom juttat annyit, amennyi megtölti a hasakat és apró kis örömökkel, valamint a szabadság és egyéniség hazugságával a nagytöbbség számára élhetõvé teszi az életet, így a dolgozoo rétegnek nem támad kedve ötven-száz évente elzavarni a gyeplõtartókat, lehetõség nyílik a hosszú távú fejlõdésre, tecnikai forradalmora, nemzetközi telefonhálózat, internet kiépítésére, ûrutazásra.
Közhelyszerû tény, miszerint a világgazdaság erõforrásainak többsége egy szûk kör kezében összpontosul. Miért mondanának le errõl a gazdagságról? Miért mondanának le a HATALOMRÓL?
Lehetne persze ideálisabb, humánusabb a társadalom, talán egyszer be is köszönt majd. De nem a mi életünkben, és véleményem szerint nem is ebben az évezredben. Az ember viselkedése egyrészt a faj és egyed biológiai sajátosságai, másrészt pedig a rögzült minták eredõjébõl áll össze. Ameddig az emberek zömének a fogyasztói társadalom által megkívánt viselkedés kerül legkisebb erõfeszítésébe, addig fogyasztói társadalom lesz. Lehet kísérletezni mással, de ezek a több energia befektetését igényelõ társadalmi berendezkedések hosszabb - rövidebb mûködés után vissza fognak térni az emberi egyedek összességének lenyomatát képezõ fogyasztói társadalomba. Szooval.. szerintem ne akarjunk gyors és látványos változásokat, mert ha azok bekövetkeznek, akkor avval nagyon rossz fordulatot vesz a dolgok menete, és újabb évszázadokig maximum álmodozhatunk az ûrrepülésrõl.
#29: Én nem tartom lassúnak a fejlõdés ütemét. A könyvekben az évszámokat olvasva szédítõnek tûnhet a múltbéli haladás üteme, de abba ritkán gondolunk bele, hogy a leírt két évszám közötti évek, évtizedek milyen hosszúak is. Azt is számításba kell venni, hogy sok területen a befektetett fejlesztõmunka nem egyenesen arányos az eredményekkel, hanem az egyre jobb és bonyolultabb fejleszések eredményeképp a további fejlesztések még bonyolultabbak, erõforrásigényesebbek lesznek, így egységnyi fejlesztõmunka egyre kisebb elõrehaladást eredményez. Persze lenyûgözve nézzük a Star Trekben a közel hétszáz méter hosszú, és nyolc óra alatt egy fényévet befutni képes Sovereignt, és utánna úgy érezzük, sehol sem tartunk, de számításba kell azt is venni, hogy az ûrutazás ma a világgazdaság teljesítõképességének a határát jelenti. A látványos fejlõdés kulcsa a magánszektor tõkéjében rejlik, és amint hasznot termelõvé, eladhatóvá válik az Ûrutazás, vagy a Holdutazás, esetleg a Marsutazás nevû szolgáltatás, máris meg fog valósulni. Egyébként az ûrrepülõgép rendszer tipikus példája a nagyon bonyolultan üzemeltethetõ rendszereknek, tudtommal minden egyes felszállás mögött harmincezer ember többhavi munkája áll. Az eredmény: egy száz tonnás szerkezet tíz-tizenhat napig képes szélsõséges körülmények között üzemelni.
Ha a fentiekben leírtak némelyike képtelen badarság, akkor elnézést kérek. A leírtakat nem olvastam sehol sem, ezek az én rögeszméim.
muszaly eloszor mad maxnek lenni, mielott jobb lesz? 26 eves vagyok, akkor meg 30 ev mad max, es pont megorexem, mire jobb lesz... talan csak a mai ujszulotteknek lesz emberhez melto, allando munkahelyi stressz nelkuli elete? (mar ha egyaltalan lesz munkahely... 7 ev foiskolai tanulas utan eleg rossz munkanelkulinek lenni...)
naigen... ahogy a mai gyerekek (de)generaraciojat megnezem (tisztelet a kivetelnek! de: sajnos nyagy szazalekban a big brotheren, divaton, ilyesmiken kivul mas nemigen letezik szamukra sajnos...) meg egy generaciot varni kell erre... csak az a tragedia, hogy meg kell varni az energiahordozok kimeruleset, es esetleg bele kell kalkulalni az eletszinvonal nagyaranyu csokkeneset, a szegeny-gazdag kozotti kulombseg novekedeset, es esetleg milliok ehezeset is... nem lehetne ezt megkerulni????
Minden reményünk a magán ürrepülésben van. Legalábbis úgy 50 évig biztosan(eddig elég az olajunk)
meg 20 ev, es visszaterunk a legcsavarhoz, utana meg a szarnyverdesos kezi meghajtasu repcsikhez
szerintem a jelenlegi emberi civilizacio frankon atlepett a hanyatlas allapotaba. az informacio technologiakon es a biotechnologian kivul szinte semmi fejlodest nem tudott felmutatni az utobbi 15 evben.... elkezdunk epiteni egy urallomast, na es akkor mi van? ilyenkor mindig a 2001 urodusszeia jut eszembe, amikor a 70es evekbol nezve 2001ben mar a jupiternel tartottak az emberek... ehhez kepest ma a holdra sem tudunk eljutni, tiszta szegyen... itt is az uzlet, meg a penz hatraltatja a fejlodest, a tokesurakkal egyutt, mint annak idejen a feudalizmus meg a foldesurak az iparosodast... (vagyis: csak olyan ujfajta technologiaval lehetne megoldani a hosszutavu urutazast, ami egyuttal masra is hasznalhato lenne, pl nagymennyisegu energia termelesere, ami sokak szemeben eleg nagy szalka lenne, mert akkor nem kene benzinre fizetni, satobbi...) forradalmak kellenek ide, felkelesek, mert maskepp nem fog tovabbfejlodni az emberiseg szerintem.... ugyanez a nyavaja sujtja egyebkent a zenei kulturat is, meg sok mast...
Végre valaki mond valami konkrétat is! :) Legalább nem kellett ezt beírnom. Mellesleg azt én sem tudom, hogy mi "jár le" a Szojuzban. Valaki?
#15: A hagyományos, kémiai hajtõmûvek jellemzõje, hogy rövid ideig nagy tolóerõt szolgáltatnak. Az ionhajtómúre ennek épp a fordítottja igaz, hosszú idõn keresztül fejt ki nagyon kicsi tolóerõt. Az ionhajtómû alkalmas bolygóközi repülésekre, de jelen állapotában nem képes ûrhajókat felemelni a Földrõl.
#23: A Szojuz állandooan ott van. Az aktuális személyzet Szojuza ott marad az ûrállomáson. A Szojuzzal csak az a baj, hogy fél évente cserélni kell, mert annyi a szavatossági ideje, valamint csak három ember fér bele.
#24: A hagyományos ûrrakétáknál a több tíz méter magas, több száz, esetenként ezer tonnát meghaladó tömegû eszközök gyakorlatilag egyszer használatosak. Ezen a gyakorlaton kívántak változtatni az ûrrepülõgép rendszerrel. Ott egyedül a nagyméretû folyékony hajtóanyag tartály pusztul el, a rendszer többi eleme, tehát a tartály két oldalára erõsített starrakéta, valamint az ûrrepülõgép hosszadalmas, bonyolult és ezért nagyon drága felújítás árán újból felhasználható. A startrakéták kb. negyven kiloométer magasságban kiürülnek és leválnak, ejtõernyõvel leereszkednek, kipecázzák õket, és felújítják. Az ürrepülõgép - vele együtt a három folyékony üzemanyaggal táplált fõhajtómû pedig szintén épségben földet ér. Amikor a rendszert tervezték, még évi ötvenkét repüléssel, tehát heti egy felszállással számoltak.. tudjuk, hogy ebbõl mi valósult meg.
Akit részletesebben érdekel az ûrrepülõgép rendszer, annak ajánlom a www.urvilag.hu oldalt. A Columbia balesete kapcsán viszonylag részletesen tárgyalják az ûrrepülõgép rendszer jellemzõit és üzemeltetését.
A tizenhét évenkénti gyászmisét és egyéb nyilatkozatokat pedig nem kell komolyan venni, és nem kell értelmet keresni benne. Egy politikus mondta.
Ha jól tudom ez az ûrsiklóra igaz, a 3 segédrakétája kimerülés után ejtõernyõvel esik vissza a földre és így újrafelhasználhatóak.
Az igazat megvallva nem tudok semmit a rakéta kilövések technikájáról, de azt a mondatot nem értem "Nem kell mindig új rakétát építeni, csak fel kell ugyanazokat tölteni a ugyanazt a 3at a kilövéshez." Ezt, hogy csinálják meg? Összeszedik a darabjait, összerakják, oszt feltöltik? Vagy csak én vagyok tudatlan, de én még ott tartok hogy a rakéta több fázisban gyújt be, és amikor az egyik rész kifogy az leválik és gyújt a következõ majd azt is ledobja valahova a tengerbe. Vagy nem egyrõl beszélünk?
#1: Az efféle kabinokon tudtommal egyetlen darabból kialakított hõpajzsot használnak, ez az egyszerûbb megoldás pedig tudtammal még sosem mondott csõdöt. Jelenleg valooban az orosz ûrhajók a mentõcsónakok, de azokba csak három ember fér, és félévente lejár a szavatosságuk, így cseréni kell õket. Az eredeti tervek szerint egy kisméretû, kizárólag a visszatérésre alkalmas, hét fõ mefogadóképességû ûrsikló lett volna a mentõcsónak, de ennek a fejlesztésétõl megvonták az anyagi támogatást. Az emlékeim szerint X-38 jelzésû eszköz a valós körülményekhez hasonló automatikus üzemmódban sikeres B-52-rõl való lepottyantást követõ leszállást hajtott már végre. (Ez szép mondat volt.) Hiába építik bármekkorára az ûrállomást, a személyzet létszámát mindeeg a mentõeszköz befogadóképessége határozza meg.
#5: A repülés egyes fázisaiban a személyzet mentése gyakorlatilag megoldhatatlan. A legmûködõképesebb megoldás szerint is az egész kabin leválasztását kellene megoldani, annak saját hõpajzsot, létfenntartást, leszállítórendszert, stb. biztosítani. Az ûrhajón belüli másik eszközbe történõ átszállásra a gyakorlatban nincs idõ.
#6: Elképzelésem szerint a kapszula kialakítása aerodinamikailag stabil formát valósít meg, ez azt jelenti, hogy a test adott megfúvási irány esetén meghatározott, stabil pozíciót vesz fel, és a kitérített ingához hasónlóan a zavaró hatások megszünte után visszaáll a tervezett pozícióba.
Ha ténylegesen, lesz benne pénz, akkor le is fogják.
"Jelenleg az emberek szívesen elfogadnának bármit, ami megoldja, hogy ne kelljen minden tizenhetedik évben gyászmisére mennünk" - nyilatkozta."
Kb mint hogy ne kelljen minden 8 milliárdodik évben szentmisére mennünk. Istenem nehogy már az a szerencsétlenség vágja tönkre az egész sikló projektet! Jó, sajnálom azokat a hajózókat, de ez benne volt a pakliban ha tetszik ha nem és lehet hülye vagyok de 17 évenként 8 asztronauta + 1 sikló veszteség megéri az ûrkutatás haladásának szempontjából (de akkor kutassák is). Mindig van veszteség.
Anno azért jöttek az ûrrepülõk, mert így újra lehetett használni sokmindent, ami miatt olcsóbb volt. Erre most megint mindig kidobnak mindent. Ez egyértelmû visszalépés.
Tényleg a franciák ûrrepûlõ terveivel mi történt? Õk is terveztek annó valami ...
A Deep Space 1 az elsõ (és egyben utolsó) ion meghajtású fejlesztése volt a NASA-nak. De tökéletesen bevált, ezért nem értem MIÉRT nem fejlesztik tovább? (Egyébként meg lehet viccelõdni, de tudod miért volt Enterprise az ûrrepülõ neve? Vagy miért hívták a fenti kütyüt Deep Space 1-nak? Na akkor melyik "szekta" a legbefolyásosabb a földön?)
:DD
Nem mind1 hogy 1 nagy raketaval lovik fel, vagy 1 raketa + 1 repulo? en mondjuk javaslom a babel tornyat, legfeljebb lepcsoznek 1 kicsit az asztronautak mig felernek a holdra. :)
Miért nem fejlesztik tovább inkáb a Deep Space 1-t???
Én csak azt nem értem, hogy az apollo visszatér egység miér nem bukdácsol a levegõben amikor még ernyõ nélkül zuhan? Miért tartja oda olyan szépen a fenekét a légkörnek??
"hogy vészhelyzetek esetére – mint jelenleg a Szojuz - mentõhajóként szolgáljon."