tudnátok nekem segíteni? van egy integrálós feladatom, nagyon egyszerû és emiatt fogom is a fejemet, de sehogysem tudom megcsinálni az egyszerûsítés után, lehet hogy valamilyen középsulis hiányosságom miatt. (de azért felírom a kezdést is hátha a menetét is elrontottam)
szóval:
hogyan tovább?
Tudod a k betû a g elõtt kilót jelent, ami 10³. De mégiscsak rövidebb egy k-t leírni, nem? (k=10³ → kg=10³g)
Akkor írj a számok helyére ismeretleneknek, amiket az ismertekbõl kapsz.
Kéne egy kis segítség egyenletben mert elakadtam. A feladat: Mennyivel több kénsav van 2,2 kg 24%-os kénsavoldatban, mint ugyanennyi 15%-osban? (ez a része megvan) A 2,2 kg 24%-os kénsavoldatnak hány gramját kellene tiszta vízzel kicserélni hogy 15%-os kénsavoldatot kapjunk?
Vhogy folyton a fejembe volt, h kéne tudni jelezni, h kevesebb, mint 3 karakter jött a bevitelre, ezért lett nekem 12. De a feladat szerinti automata csak annyit tud jelezni, h elfogadta-e vagy sem a bevitelt, tehát fölösleges az elejét külön kezelni.
Csak szisztematikusan kell haladni és gondolni minden lehetõségre. Ami nem túl nehéz, hiszen 3 betût figyelsz, amibõl kettõ jó (számodra egyenértékû), 1 rossz. Amibõl láthatod hogy valójában 2 érdekes karakter 3-as ismétléses variációja, amik szóba jöhetnek. Ezek száma 2^3=8 vagyis 8 állapot kell minden eset figyelembevételére. Ezeket célszerû volna egymás alá/fölé... tenni, hogy átlássad azt, h mindegyikrõl gondoskodtál. Javaslom az állapotok neveit is írd át találóan, h segítsen, mert így fölöslegesen köti le a gondolataid, h mégis melyik állapot miért is felelõs. A kezdeti állapotok lerendezésével együtt 12.
Kerestem jegyzetet hozzá és valszeg elszórakozok vele, de kívülállóként azért ne rám várj... :)
Mellesleg: ezek a "jelek", amik átfutnak a hálózaton egyszerre, vagy "óralépésenként", történnek, azaz nem azonnal jelenik meg mindegyik ilyen bemenet-kimeneten az infó?!??!
gyakorlatilag annyi, hogy a (háromszöggel jelzett) bementre adva szavakat betûnként dolgozza fel. A q "állapotokból" a kimenõ élek mutatják, hogy adott betûre milyen (nem feltétlen, lásd q0-ban "b"-re nem megy sehova) másik q állapotba kerül. A végállapotokat jelzik a duplakörök - ha ezek közül valamelyik ér véget a szó, akkor felismerte, ha sima állapotban, akkor nem ismerte fel.
Maga a mûködése a dolgoknek nem olyan nehéz, csak a feladta elég fura.
Én nagyon nem értek ehhez, tehát egy olyan valami kell neked, aminek a bemenetére az a, b, c betûkbõl álló szavakat kell küldeni és ha a 3. betû a vagy c, akkor szóljon, hogy ezt a nyelvet ismeri, amúgy meg nem?!
Majd elolvasom a wikin, mi ez a véges automata dolog, mert a jelöléseket sem értem a rajzodon.
Azt se tudom, h betûnként kapja meg? Honnan tudja, hogy egy szó véget ért? Na, ezeket kell még ma megtanulnom, h tudjak neked érdemben válaszolni...
Nem tudom mennyire lesz hardcore ide a feladat, de próba szerencse, én már napok óta ezen gondolkozok, és nem jövök rá a megoldásra. Ahány lyukat betömök, helyébe terem még ugyanannyi.
Szóval a feladat: Adjon meg az adott nyelvet felismerõ véges determinisztikus automatát! L = {w [eleme] {a, b, c}*|( w-ben jobbról a harmadik betû a vagy c betû) Jelenleg itt tartok, de ez pl nem jó ezekre a szavakra: "abababa", "abaaa"
helyesen rendezve :) Egyébként a google elég hasznos, a beépített számológép megadja a választ. Csak a keresõbe beírod az eredeti mûveletet és átrendezi neked
Valóban, el lett gépelve, az eredeti így nézne ki (apró szépséghiba, más az eredmény, de nem is ez a lényeg):
48 / 2(9+3)
Az a helyzet, hogy errõl nem találtam semmilyen, ide vonatkozó anyagot. Mármint, hogy azt a rejtett szorzást magasabb prioritásúnak kellene-e kiértékelni, vagy simán mehet a balról jobbra módszer.
Bocs mindent visszavontam.Tévedtem :D
288?! :O 24*11=264 :D
Elõször a zárójelben lévõt aztán pedig mindent sorban. A "rejtett" szorzás helyére írj egy sima szorzásjelet és akkor egyértelmû, ez semilyen más tulajdonsággal nem bír. Szerintem. tehát (ismétlem) szerintem 288.
(Közben még a TV2 focimeccsét is nézve, ami a 32. percében: 2*sárga = 1_piros )
Nem is véletlenül találták ki azt a vízszintes törtvonalat az "írógépes perjel" helyett ! Az én olvasatomban, ez így írva; 48/22
A kérdés az, hogy a zárójel elõtti szorzás bír-e magasabb prioritással - tekintettel annak rejtett voltára - vagy a standard kiértékelés szerint balról jobbra haladunk?
Vagyis, az eredmény 2 vagy 288?
Elõre is köszönöm a segítséget!
Fraktál kedvelõknek talán tetszeni fog a következõ dolog. Kb. 10 éve találtam ki ezt a valamit. A videóból kb érthetõ lesz: http://www.youtube.com/watch?v=OykZ_9J6iiU
A dolog lényege (ha esetleg a videóból mégse érthetõ), hogy van egy 3d forma, amelynek a vertexeit a normaljuk irányába elmozgatom és ezt ismétlem többször. Ezáltal érdekes formák alakulnak ki. Kicsit fraktál jellegû, de a természeti formák is eszembe jutnak ahogy nézem õket.
A videó alatt van pár hasznos link. A dolgot a ResearchGate-re is felvittem (link a videó alatt), bár sok idõm nincs foglalkozni vele.
Ha esetleg ismertek olyan embert aki ért a matematikához és érdekelné valamiféle "kutatás" ezzel kapcsolatban, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.
"A másodperc a cézium 133 atom alapállapotában a két hiperfinom szint közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás 9 192 631 770 periódusa." Csinálsz egy gépet, amivel ezt méred. Ezzel tudod mennyi 1s.
"A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 /299 792 458-ad része alatt megtett út hossza." Akkor már csak a megtett utat kell változtassad addig amíg a fényed az elõbb leírt idõ alatt meg nem teszi a távot és már tudni fogod mekkora az 1 méter.
Persze a mérésed elõtt ki tudod számolni a fénysebesség értékét, csupán a definíciók alapján. De attól még a méter és a másodperc meghatározásánál azt sehol nem használtad fel.
c=s/t; ebbõl kell 2-t definiálni, teljesen mindegy melyik kettõt, a 3. adódik.
Ha út/idõ lenne, akkor biztosan nagyon okos módszert használnak ;) de én ehhez nem igazán értek.
Talán a Google "fénysebesség mérése", "fénysebesség meghatározása" találatok között lesz értelmes, ami eligazít...
Persze az is lehet, hogy nem is fénnyel végzik a kísérletet, hanem valamilyen más elektromágneses sugárzással, amit könnyebb "kezelni"???
Nem tudom, laikus vagyok ;)
Az is eszembe jutott, de ennek adok a legkisebb valószínûséget, hogy a fénysebesség értékének meghatározásához valószínûleg(???) nem a "klasszikus" út/idõ módszert használják. Elképzelhetõnek tartom, hogy más, pontosan mérhetõ természeti állandó értékébõl számítják.
De szinte biztos, hogy idõt tudunk a legpontosabban mérni, így valami olyan mérés lesz, ami ezt kihasználja.
én azt értem hogy egy állandó és hogy ezzel definiáljuk a métert.eddig jó is lenne csakhogy a méterrel definiáljuk a fénysebességet.az az út amit a fény adott másodperc alatt megtesz.
igen, mert a fénysebesség egy fizikai állandó: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nysebess%C3%A9g
Ezért fel lehet használni, mint "konstanst" a távolság definiálásakor.
Ehhez persze az is kell, hogy az idõt eléggé pontosan, pontosabban tudjuk mérni, mint a távolságot.
dehát a fénysebesség is egyfajta sebesség.a sebesség pedig v= s/t. itt az s az út.amit általában méterben vagy kilométerben adunk meg.a távolság.vagy tévedek??
Az elsõ problémádat nem pontosan értem, h mire is gondolsz, a másodiknál nekem úgy rémlik, h a "fény által adott idõ alatt megtett út"-ban nincs sehol sem távolság felhasználva. Csupán egy sebesség és egy idõ.
Tegnap kicsit elgondolkoztam a dolgokrol.:)felmerült bennem két érdekes dolog amit nem értek.elõször is a számrendszerek.suliban azt tanultuk hogy úgy kell felírni egy számot pl. 10 es számrendszerben hogy felírom: ... 10^2 10^1 10^0. és alá kell írni az adott számot annyiszor venni az értéket ahányas szám alatta áll.szerintem ez olyan mintha valamit önmagával magyaráznánk meg.mert 10^0=1. tehát olyan mintha azt mondanám hogy 1=1.valami egyenlõ ugyanazzal a valamivel.és itt rájöttem hogy abszolút nemértem a számrendszereket.
a másikat pedig valahol olvastam: hogy az 1 métert úgy határozzuk meg hogy az az út amit a fény adott idõ alatt megtesz.viszont a fénysebesség definiálásában felhasználjuk a méter fogalmát.tehát a két dolog egymásba vezet vissza.mintha nem is lenne értelme.:)legalábbis szerintem.mintha csak fogalmakkal dobálóznánk.
jó lenne ha valaki elmagyárázná.bocs ha sok hülyeséget írtam.:)
Én úgy gondolom, h fõsulira ez elég: khanacademy: Calculus Ez meg egyetemre is jó: [http://www.interkonyv.hu//konyvek/Thomas_kalkulus_1]Vedd meg/kölcsönözd ki/töltsd le vhonnan ingyen a Thomas-féle Kalkulus könyveket.
Képem nekem sincs róla, de arcra helyes a kiscsajszi ! Sajna, én is csak 1 küldönc voltam a témában.
1kissé tömörre megírt SMS-ben kaptam a példát. Gondolhatod, hogy egynéhány gyûjteményt átlapoztam miatta, amíg rátaláltam az eredeti szövegére. -ezért is közöltem a könyvet, és az eredményt. SMS válaszként pedig még egyszerûbbnek is tûnt e fórum címének megadása.
(Az a ciki, ha a tanár újabban simán elfogadja a felspékelt tudású kézigépek "ösztönös" használatát, és így, a diákok zöme nem tudja már kézzel kiszámolni még a: "Három alatt a Kettõ"-t sem.)
Legyen "n" fõ emberke. Fogjon mindenki kezet 2 szer a másikkal. Ez úgy néz ki hogy feláll az elsõ emberke, és kezet fog az össszes többivel (n-1), magával csak nem fog kezet... Ezt megcsinálja az összes többi is, ekkor n*(n-1) kézfogás lesz, jéé ez pont kétszerese annak mithe mindenki csak 1 szer fogott volna keze, akkor n*(n-1)/2=136 ezt csak megoldja már egy szõke is .
magyarázd imí-gyen(<ß?!>):
LeGY3n N (AZaz ENN)! a vendÉGEK -.-' száma. Mi?-vel saj(á)t maga mag-Á-val "ugyebár" senki SEMM(sic!) oly ö-n Zõ kézT -fogni- (persze kiv- ételek akadnak-) a kézFOGÁSok becses-csecses SZ-ám!a! := [N]-szer-(N-egy). dE (mivel); Te-vELEM éN-Veled keTTõse 1-nek, (sz)ámítódik. be- ilyen módon a SzOrzatot keTT-õvel osztan! iIIdomos.
§ az-az; 100-harminc-6 ==! <[N]-szer-(N-egy)> per 2 ; -innen egyszerû m-ódon kap6tod: enN := 17 -
-hamá`egyszer belekezdtem, szenvedek még egy picit, legalábbis ehhez a feladathoz.
Arra majd figyelj, hogy az R^2=100; azaz az R=gyök(100)=+-10 lenne a matekban!, de a negatív sugár az "kizárt", nem létezik ! -hasonlóan majd a 2.pld: R=gyök(25), azaz R=+-5, és az R3=gyök(20) lesz.
Az "Érintõs" képletbe tehát helyettesítsd be elõször a P1(6;8) koordinátákat: (6-0)(x-0)+ (8-0)(y-0)=100 6x + 8y = 100 ; és 2vel egyszerüsíthetsz, s ezután most rendezd ki "y="-ra.
-ugyanígy járj majd el a P2(8;6) esetében is. Az általuk bezárt szöget pedig majd e 2db iránytangens-bõl is megkaphatod. Metszéspontjuk pedig Ott_lesz, ahol ez a 2egyenlet egyenlõ egymással.
-az "E2; #3933."-vel nem lehet sok gondod, csak kiszámolni lesz eléggé pepecs meló. Origó középpontú a köröd, tehát itt az "u és v, eltolási pontjai" = (0; 0)
-a P1(x1;y1) jelû pontban az Érintõd egyenlete: (x1-u)(x-u) + (y1-v)(y-v) = R^2
amit majd "y= ..." kirendezve, "y=mx+b" alakra hozod (ahol "m= iránytangens"; "b= tengelymetszet"). -Bocsi, de nekem itt, e fórumon gépelni, borzasztó.
Egyébként a raboknak rohadt sokáig kell ott rohadniuk. Ha megbeszélik hogy mindenki a számlálón kívül csak felkapcsolhatja a lámpát, a számláló pedig csak le, akkor a 99. lekapcsolásnál fog biztossá válni hogy mindenki volt kint. Ehhez kurvasokszor kell kimenni mindnekinek, nem valami gazdaságos mérés.
Egy égbolt magasságát becsülgetõ mattrészeg matematikust feljelent a MOL, mert illegálisan manipulálni akarta a benzinárakat. A bíróság életfogytiglan szabadságvesztésre ítéli, ezért egy börtönszigetre viszik, ahonnan csak egy módon szabadulhat ki: van egy lámpa az udvaron.....
Végülis mi van ezekkel a buzi rabokkal? Tud valaki egy jó matekpéldát, vagy kömálozunk még pár napig?
Pl.: ha ma mattrészegre iszom magam és több napig leszek kómás és nem tudom melyik napon ébredtem, mi a valószínûsége, hogy holnap melóznom kell mennem? Ez egy matekpélda és életszagú.
Vagy: közismert dolog, hogy a jegenyefák nem nõnek az égig. A környezetében található jegenyefák magasságát felhasználva adjon alsó becslést az égbolt magasságára. Ez egy vicces matekpélda és mérnök matematikusoknak különösen ajánlott.
Vagy egy gyakorlati haszonnal kecsegtetõ példa: Egy országban mekkora legyen az üzemanyagok jövedéki adója, hogy az állam bevétele maximális legyen az üzemanyag eladásból, figyelembe véve a benzinturizmust. Lehet-e jó stratégia országon belül más árakra beállítani az üzemanyag árát? Ehhez kapcsolódó bónuszkérdés: Minden hír azt mondja, hogy a "MOL ennyivel meg annyival változtatta meg az üzemanyag árát", akkor miért változik más cégek üzemanyagának ára? Mekkora hasznot jelenthet egy másik termelõnek/eladónak/forgalmazónak(?) nem emelni az áron?
ennyi még nem elég, mert 1. rab: nem volt kint, felkapcsolja. 2. rab: nem volt kint, úgy hagyja és soha többet nem fontolja meg, h felkapcsolja-e. 3. rab: nem volt kint, õ a számoló rab, 2-t számol (magával együtt)
nem az a feltétel kell, h még nem volt kinn, hanem az hogy még nem volt kint úgy, h nem égett a lámpa
Kétszer kell mindenkinek felkapcsolni, így ha 198-hoz ér a számoló,az azt jelenti hogy egy kivételével mindenki kétszer felkapcsolta a lámpát, de az az egy is legalább egyszer felkapcsolta. Csak az a gond ha például naponta egy rabot visznek ki,akkor kb 60 évig eltarthat a számolás, és ha közben a számoló meghal (vagy olyan aki még nem kapcsolt kétszer) akkor már végleg ott ragadnak
idõközben kiderült a válasz: Mindig aki elõször megy ki az felkapcsolja a lámpát. Tehát ha valakit már pl másodjára visznek, akkor nem nyúl a kapcsolóhoz. Kijelölnek maguk között egy rabot, aki ha megy ki, mindig figyeli a lámpát. ha ég akkor valakit elõször vittek ki,így azt hozzáadja az eddig számoltakhoz és lekapcsolja a lámpát. Ha nem ég akkor nem vittek ki olyat aki elõtte még egyszer sem volt kint, tehát nem nyúl a kapcsolóhoz és marad az az érték amennyit addig számolt. így a 100at elérve összetudja számolni,h mikor volt kint mindenki. Remélem érthetõ volt
Vegyük úgy, hogy a rabok tudják még a szigetre érkezés elõtt, hogy alapállapotban a lámpa nem világít. Mivel véletlenszerûen fogják kihívni õket az udvarra, ezért azt beszélik meg, hogy ha valaki kimegy, akkor felkapcsolja a lámpát, de csak abban az esetben, ha elõször van kint. Ha már fel van kapcsolva, akkor úgy hagyja.
Az is a stratégia része, hogy lesz egy "számolórab", aki ha kimegy, és látja, hogy világít a lámpa, akkor tudni fogja, hogy már legalább 1 rab volt kint rajta kívül, és ezt észben tartja. Lekapcsolja a lámpát, majd visszamegy a cellájába.
Ha legközelebb megint õ mehet ki az udvarra, akkor nincs semmi dolga, marad lekapcsolva a lámpa. Viszont, ha közben volt kint valaki, akkor látja a világító lámpát, így tudja, hogy rajta kívül már legalább ketten voltak kint.
Ez a folyamat folytatódik addig, amíg fejben 99-ig el nem jut a "számolórab", mert akkor már biztosan kijelentheti, hogy mindenki volt kint az udvaron (legalább egyszer). Happy van! :)
Gondolom, olyasmi válasz nem jöhet szóba, h mindenki, aki volt kint, karcol egy strigulát a lámpaoszlopba, és ha megvolt a századik, akkor lehet menni szabadulni.
Vmi affélével kell ezt átfogalmazni, h hogyan lehet 1 bittel egy ilyet megcsinálni.
A feladat csak akkor oldható meg 100 %-os valószínûséggel, ha a rabok már a szigetre érkezés elõtt tudják, hogy a lámpa milyen alapállapotban van, tehát hogy fel van-e kapcsolva vagy nem.
Meddig sétálnak? Mi van akkor ha hosszú a séta, és ha valakit kivisznek, az kint marad amíg meg nem hal? Meg milyen idõközönként viszik ki õket? Az se mindegy. Meg meddig él egy átlagos rab?
Egyébként mivel el vannak szigetelve, a büdös éltbe nem fogják megtudni hogy volt-e kint mindenki. Minden alkalommal állítani kell az õröknek hogy bizony most már volt kint mindenki. Azt ha nem akkor úgyse engedik el, ha meg igen akkor életbe lép az alku.