Sokkal nyugodtabbnak éreztem a világot körülöttem.
Videojátékoztam az internet előtti világban és floppy-n cseréltük a játékokat.
én még kis sperma voltam és elég jó volt naphosszat uszkálni a geciben :)
Az alábbiakban leírtak szóról azóra igazak, bár én 1984-ben születtem hasonló dolgok estek velem meg a környékünkön lakókkal. "Nyakunkban lógott a lakáskulcs" - ez tetszik legjobban mert mindenkinek tényleg ott volt a nyakában a lakáskulcs. És mi sem mostunk kezet az edõben való bunkerépítés után, csak ugy simán koszos kézzel nekiáltunk kajálni (most már nem csinálnám ezt). És nem is lett senki allergiás közölünk! Szinte mindig valamilyen kisebb-nagyobb sérüléssel mentünk haza, de nem foglalkoztunk vele, meg nem volt Fenistil gél sem csak hidegvíz. És sosem unatkoztunk, a legnagyobb melegben is kimentünk játszani, most viszont ki nem tenném a lábam. Hányszor aggódták szüleink halálra magukat mert azt sem tudták hol vagyuk, telefonról meg még nem is hallottak. Szóval nekem is hasonló gyermekorom volt. Aztán megjelent a Doom!
Azért mi hõsök vagyunk? > > Ma olvastam, hogy akik a 80-s évek elõtt születtek, azok valódi > > Hõsök, > >> olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélõ fenegyerekek. De tényleg! > >> Gondolj > >> csak bele, 1980 elõtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben > >> maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sõt még > >> biztonsági > >> öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak > > festékében > >> akadt > >> bõven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén > > nyithatóak > >> voltak, > >> nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és > > ajtók > >> sem > >> voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, > >> nemhogy > >> könyökvédõnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. > >> > >> Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan > az > >> ásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az > >> ugyanaz. > >> Szúr-szúr. Semmi különbség a kettõ között, miért pazaroljak hát rá > > külön > >> szót. > >> > >> Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki. > >> Egész > >> nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és > >> megvagyunk, > >> hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne > > nekünk! > >> Nyáron > >> a derékig érõ fûben és közeli kiserdõkben játszottunk, mégsem > > lettünk > >> kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a > > pollen, > >> és a > >> parlagfûrõl azt hittük, hogy a sárkányfû egyenesági rokona. > >> > >> Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak > >> szimplán > >> betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerûen mi voltunk > > a > >> hibásak. Sõt! Ha az erõsebb elgyepálta unalmában a kisebbet és > >> gyengébbet, > >> az is rendben volt. Ez így mûködött, és a szüleink nem nagyon szóltak > >> bele > >> ebbe sem. (- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy > > téged > >> mindenki Rambonak csúfol / - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!) > >> > >> Étkezési szokásaink Schubert Norbi mércéjével mérve nap mint nap > >> tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy mcdonaldson > >> edzõdött > >> átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helybõl nyomna egy > hátraszaltót > >> attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a > zsíroskenyérre, > > a > >> kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele), az iskolai > menzára > >> (ki > >> tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt > >> A,B,C,D > >> és E vitamin, viszont "bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a > >> boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírbõl sem ismerte az > >> édesítõszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még > > magunknak > >> kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt, a > > WC > >> pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a koloniái telepedtek meg > > a > >> még > >> háborítatlan nyugalomban, a preDomestos korban. > >> > >> Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy > >> esetleg > >> spectruma (az valami számítógép vót), de szó sem volt Playstationról, > >> Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécsatornáról, mûholdról > és > >> kábeltévérõl, filmekrõl, DVD-rõl, Surround Soundról, internetrõl, > >> Fitness-Club kártyáról vagy mobiltelefonról. Kicsit le is maradtunk, > >> bevallom már háromszor vettem ki egyik kedvenc filmem DVD-n a > > tékából, > >> de > >> még nem nagyon sikerült lejátszanom. Mindig lengyelül indul el, én > > meg > >> egy > >> negyedóráig nézem, aztán inkább visszaviszem. > >> > >> Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az > utcán, > > a > >> focipályán vagy a pinpongasztaloknál, vagy ha mégse, akkor > > egyszerûen > >> becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet megkérdezni a > > szülõket. > >> Sem > >> a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülõk... > > Mégis itt > >> vagyunk. > >> > >> Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem > > ritkán > >> fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis > > itt > >> vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig > > begyógyult. > >> Focizni > >> is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan > szabály, > >> amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki > >> pedig > >> nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél > >> bokáját, > >> az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb > >> állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. > >> > >> A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerûen > > megéltük. > >> Ha > >> egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük > > be, > >> és > >> nem sírtunk otthon a szülõknek. Sõt! Ha lehet el se mondtuk. > > Ismertük a > >> törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. > > Megtanítottak > >> úgy > >> élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a bûntudat, a jóérzés, a > >> felelõség. Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét. Ezek voltunk > > mi. > >> > >> Hõsök? > >> Talán. > >> Hõsei egy letûnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül > >> mosolyognak.
emléxem még amikor meglett a Commodore, és nem tudtam kezelni.. tesóm be tudta kapcsolni, meg betölteni a Donaldkacsás játékot, én meg joystickal próbálkoztam. Persze a betûket nemnagyon ismertem fel:) Volt jónéhányszor, hogy hónapokig elõ sem vettük, legóztunk, meg minden ami a játszótéren lógáshoz tartozik. Lassacskán lettem olyan okos, úgy ált. isk. 5-6. táján, hogy elõvettem, és irogattam rá jópár programot. Akkortájban már sok osztársamnak meg ismerõsöknek rég volt 386-486 a, én csak irigykedtem, meg néha unokatesómnál UFOztunk. És teljesen paráztam tõle. Apukám munkahelyérõl néha hazahordott egy 486 os laptopot, de ahhoz nem mertem nyúlni. Lett egy 386 osom, persze az aktuális játékok el sem indultak rajta, amik megvoltak kezdtek unalmassá válni .. akkor qbasicban arra is irtam par dolgot, majd pascalban, mert milyen menõ hogy EXE-t lehet vele csinalni. Éjszakákat ültem gép elõtt, hogy már csak ezt megcsinálom, meg azt.. Pedig most milyen kevésnek is tûnik egy néhány ezer soros program. Ez kb 2 évig volt. Normális gépem lett ezután, egy P2es, ami már nagyon menõ volt. Aztán két évre rá lett net.. persze csak 10 után. Kb csak arra használtam hogy oszttársaimmal emaileztem, meg nagy hekker lapokat néztem :DDD Haverommal jónéhány nyár úgy telt el, hogy C64el játszottunk két Joyyal, aztán másik gépen. Mostanában, meg már LANon sem köszönünk egymásnak....
én mit is csináltam .hát korábban mentem aludni .. és napközibe lógattam mégelõtte a lábam ;]
ellenben mamár le se fexem ... erõs és okos nagyfiú vagyok .. éjt nappallá téve tolom bele agyamba az okosságot a NETRÕL ;]]]]
persze azért nekem is hiányzik 1 valami a balhé az uccákon...
volt olyan világ is? amugy tök jó volt bicajoztam meg usztam elõtte :)
ja, hát nehezen, de csak azért mert már beleszülettem. az internetet én kb egy menekülésnek tekintem. ha az életben kicsuszik alolam a talaj, vagy csak undorodom a kulvilagtol, akkor leulok ide, es el tudok lenni. ez egy csodalatos dolog sztem. persze ez negativ is tud lenni ugyanigy.
Én még emlékszem, amikor 90'-ben a környéken az elsõk között kötötték be hozzánk a telefont. Tök vagyány volt, hogy dicsekedhettem vele osztálytársaimnak. Arra is emlékszem, hogy miután elõször hallottam az ISDN-rõl (kb. 96 körül), azt álmodtam, hogy bekötötték. De szép álom volt! :D Ez végül 2000 szeptemberében megvalósult. Ezután az ISDN már csak a rémálmaimban jött elõ.
97'-ig nem volt egyetlenegy teljes játékom sem, csak azok, amik a Chip CD-n, a PC World-ön meg a CD Gurun voltak. Egy Am586-P75-ön nyomtam õket. :) C&C, Warcraft, Transport Tycoon Deluxe. De szép idõk voltak!
naigen, nekünk se volt otthon telefon, hanem lementünk a közeli térre (lenin térnek hivták), ahol volt fülke, és kétforintossal lehetett telcsizni késõbb, amikor itthon is volt telefon, szintén nem olyan egyszerü haverokkal bármit is megbeszélni, mivel ha vki késik, közbenjön vmi, akkor modosítani lehetetlen, szóval a mobil ilyen szempontból nagyon idõsporoló és kényelmes dolog
fateromnak Pápán lett melója 1977ben,és anyám meg Miskolcon lakott és fater oda udvarolt,na most a dobok egy sms-t,hogy mizu cicus,az gyakorlatban úgy nézett ki akkoriban,hogy muteromék szüleinek volt telefonja(ez akkoriban igazi csoda volt),ezért faternak csak annyit kellett csinálni,hogy elment Pápán a postára bemondta a néninek,hogy na ezzel meg ezzel a számmal szeretne beszélni,és 1-2-3 órá múlva kiszóltak,hogy na kapcsolták húzzon be a 3as fülkébe(vagy az 1esbe vagy a 2esbe,több fülke nem is volt),és akár 2 percig csacsoghattak ^^ és midez csak egy félnapos tortúra árán ^^ ezekre már én se emlékszem,mert én ezután 2 évvel születtem,de pl nem volt nekünk se telefon kb 8-10 éves koromig :-D most meg fellépek msn-re azt csacsogok szüleimmel akik Brüsszelben élnek,én meg Eger mellett...
nincs :((( haveré volt, 3-4 éve láttam egyszer de kb 10 rugó lett volna amit akkor soknak tartottam, azóta meg sehol nem találom :(((
egyet értek! és bocs az elsõ hozzászólásért ;) csak válaszoltam a kérdésre, hát ha jólesik bannoljanak.
amirõl Ti beszéltek az nem az internet elõtti világ,hogy 7-8 évesen de jókat mókáztunk a csúszdán,meg petárdákkal fel akartuk robbantani az általános isit. ezt gyerekkornak hívják,ami mindenképpen elmúlik,de ilyen manapság is van. mivel mindenkiek arra van ideje,amire szakít, nem kötelezõ msn-en vagy icq-n csevegni a haverokkal. SÕT! mielõtt még mobilja sem volt mindenkinek,akkor is meg lehetett beszélni egy találkozót akárkivel...
rajtam sem sokat változtatott a net,azelõtt is gépeztem most is gépezek. de a technika hódít,minden téren,hogy kényelmesebbé tegye életünket.
nem romlott, csak itt nem figyelnek rá internet elõtti világ, hm, hát volt pár évig nálam nem volt játékletöltés, hanem átmentem a haverhoz, meg kimentem pecsába megvenni akkor is számgép elõtt ültem, cirka 89tõl (c=64), jópár éven át, amig nem hozta be a matáv az este tiz utáni "akciós" netet, elõtte nagyon drága volt, nem tudtuk volna kifizetni sztm még százezreknek "internet elõtti világ" van, ugyhogy annyira ezt nem kell visszasirni én speciel örülök a netnek, most is elmegyek a haverokhoz, meg kocsmába iszogatni, szóval ez felfogás kérdése intermezzo: épp most kaptam levelet hogy péntek este két hely közül melyikre menjünk házibuliba - sztm ez jó dolog
én a 10ével ezelötti korszakot sírom néha vissza. 6-7-8 évesen amikor lejártunk barátomal a nagyjátszótérre. Ott csúfolódtunk meg ilyenek! :)))) Meg volt egy pingong részleg és ott ilyen 14-16éves voltak folyton. Emléxek amikor dudás csajoknak hívogattuk õket és erre megkergettek minket! de jó is volt. meg a Nintendo! hajajaj! Vizhólyagos ujjak. de jó volt is az! aztán jött az elsõ gépem! 486. havernak meg 2/386os. Nagyon klassz volt. manapság meg már ezek semmit nem érnek. még a mostani 7-9évesek is mobiloznak... Hihetetlen hogy mennyit tett velünk a technika! Emléxek még a monopoly partikra! Mennyit csaltam! :)))) Ezzel a barátal is már csak MSN-en dumálok pedig nem lakok messze tõle... Na mind1! a lényeg hogy szép volt...
Szerepjátékok persze nem számítógépes hanem TÁBLÁS. Azok olyan szuperek voltak ahogy mindenki beleélte magát a hõse helyzetébe
Társasjáték/kártya rulez, tavaly levittük Az Ezüst-tó kincsét (egyik legjobb társasjáték szerintem) ismerõs krimóba és esténként ott nyomtuk vagy snapszer egész este :)))))
Mostanában kezdem visszasírni a szép 90-es éveket fõleg az elejét! Amikor még volt videó kazi gyüjtögetés, meg a haver hoztaaz olasz pornó ujságokat. Pornó pókerkártya,meg az osztálytárs tesi cuccának elásása a homokba.Társas játék játszása meg ilyenek.Amikor még nem volt tesco meg ilyen buzi hipermarketek Mostanában úgy örülök ha jön fater vmelyik haverja aztán kártyázunk.
Mai számítógépes játékokat már szinte nem is ismerem annyit tudok hogy van quake meg half-life vhanyadik része.Próbálok visszatérni gépet is egyre ritkábban kapcsolom be.Sajna környezetemben nemsokan vannak hasonló véleményeken Középsuli után úgy elszakadtama régi ismerõseimtõl nem mondom hogy az internet miatt de nagyrésztaz is.Alig találkozok vkivel max chat vagy icq.
Informatika és tudomány
