Miért? A Föld is az ürben van, mégis használjuk a kifejezést, hogy ki/szétrepül az ûrbe. Sõt még ha egy ûrhajóról repülne szét valami (ami jóval kissebb egy üstökösnél) is ezt használnánk.
Nem vagyok otthon a témában, de a cikk ugye említí, hogy "valamilyen gravitációs ingadozás lökhette közelebb a Naphoz". A "kis" horpadásokat elnézve (némelyik nagyobb mint 1 km), érdekes pofonokat is kaphatott más égi kavicsoktól, és mivel olyan közegböl érkezett, ahol ugye nagy a forgalom kövekben, nem lehet az, hogy a gravitációnak kevesebb köze van hozzá? Mekkora szikla csinál vajon ekkora krátereket és van-e egy ilyennek akkora ereje, hogy belökje a Naprendszerbe az üstököst? Tudom, hogy számít a tömeg is, meg a sebesség, de az ilyenek nem jöhetnek számításba?
Ahh, tényleg, már látom. Mentségemre szóljon, hogy rohadt álmos vagy, kétszer is átnéztem, de mégsem vettem észre. Köszi :)
Csak viszonyítási alapnak, tudja valaki mekkora ez a hógolyó?
Szerintem ez egy darab keksz, sötétben fényképezve...
"Ha valami eltalálja a magot, a törékeny anyag azonnal kirepül a világûrbe" - most talán nem ott van? A szétrepül szerencsésebb lett volna.
Vagy éppenhogy nem történik semmi és ez a jó, mert így - mint ahogy a cikkíró is utal rá - betekintésünk lesz a többmilliárd évvel ezelõtt történt dolgokba egy olyan üstökösön, ami jóval kevesebbszer olvadt már fel és vesztett anyagából, mint más üstökösök. Szinte még érintetlen maradt...
Jó figyelni ilyen emberi (idõ)léptékû változásokat az ûrben. Itt legalább történik vmi.
Informatika és tudomány
