Szerintetek melyik a NG-nek a legjobb mellékcsatornája, Wild stb...?
hmm láttam pár jó fotót NatGeon a hó leopárdról, írtam mailt, hogy küldjenek már magas felbontású fotókat a sorozatról, erre azt mondják, hogy nem küldhet olyat amilyet kértem. miért van ez? magazint aki akarta már megvette, tvben is láttam "ingyen" (ok kábeltévét ki kell fizetni :D) de nem értettem. felhasználni úgyse használnám fel másra, annyit akartam kiteszem majd LED tvre nagy felbontásba és elveszek bennük pár percre-órára :D
Na szóval tud valaki segíteni ???? Nagyon megköszönném! :)
A Segítségeteket szeretném kérdezni és szeretném ha minél hamarabb válaszolnátok mert fontos lenne. :) Na szóval: én a neten keresgéltem a Légi Katasztrófák címû sorozatot/ismeretterjesztõ mûsört hogy le lehessen tölteni vagy csak online megnézni de nem találtam! Bár melyik része jó lenne kivéve a Heggyel Szemben mert azt már láttam. Tehát valaki nem tud Privát Üzenetben vagy itt letöltési linket adni?? vagy olyan is jó lenne hogy Online megtudnám nézni. :) Fontos lenne, elõre is nagyon szépen köszönöm. :)
Hát... Aranyláz az Dél-Amerikában az Amazonas mentén van, az egy Ross Kemp által vezetett mûsor a Discoveryn, ami pedig Alaszkáról szól és éppen aktuális mûsor az pedig az amit Punkerwork is mond.
Hi, ha él még ez a topik: Mi az az új mûsor, amit reklámoznak mostanában, vmi aranyláz Alaszkában?! Pontos címet tud mondani valaki esetleg?
egy komment:
Athos 2009 november 17. 21:30 Ha belegondolok, hátborzongató. Úgy értem, mint embernek. Mi itt nyakló nélkül ontjuk az üvegházgázokat, a fókának meg fogalma sincs, milyen veszélyes faj képviselõjét próbálta megajándékozni, ráadásul milyen értékes kinccsel. Ezt a filmet minden embernek látnia és értenie kellene.
ezek a filmek átlagembereknek szólnak, szájbarágósan, csak a lényeg, az is kiszínezve animációkkal a tudomány általában száraz, de vannak részei amik szélesebb rétegeknek is érdekes, elgondolkodtató, könnyen befogadható
"Értelme egy szál sem bizonyíték nulla." Attól hogy az életedre nincs közvetlen kihatással még értelmes dolog a tudomány, sajnos ezen a fórumon sokak gondolkodnak úgy mint te. Az ember természetébõl kifolyólag kérdésekre keresi a választ.
Ha szeretnéd jobban elmélyíteni a tudásod az univerzum sorsával kapcsolatban, ajánlhatom Stephen W. Hawking - Az idõ rövid története címû könyvét kezdetnek, ami egy fokkal részletesebb mint a NG filmek de tuti millió kérdésed lesz olvasás közben amikre csak további könyvekben találhatod meg a választ
Tegyük fel hogy túllihegem de akkor is vicc az egész hiszen még a saját bolygónkat sõt még saját magunkat sem ismerjük teljesen. Filozófálgathatnak tõlem a világ végérõl de ez attól még totál felesleges. Értelme egy szál sem bizonyíték nulla. A jó érzésû embereket pedig akik szórakozni ültek a tv elé lehangolja. A világegyetem elõtt álló több milliárd évrõl kellene és lehet is filozófálgatni. Persze attól még lehet a végérõl is de nem kéne rá ekkora hangsúlyt fektetni.
Az hogy megpróbálnak szenzációt csinálni a "világegyetem halálából" szerintem mindenképpen pofátlanság és nem filozófálgatnak hanem kijelentik hogy márpedig ez lesz.
nem jelentenek ki semmit, ezek elméletek kutatnak hogy igazolni tudják õket
már az ókori görögök is filozofáltak a világról, sõt az összes vallás próbál a maga módján a "honnan jöttünk?", "hová tartunk?" kérdésekre válaszolni ebben mi a pofátlanság?
Hát ezen az ûrhéten ami a múltkor volt én nagyon felháborodtam. Illetve egy filmen. Annyi gyönyörû és érdekes dolog van a világegyetemben. Ráadásul nem régen derült ki megint akkorát tévedtek mint a ház ugye a nagy reccs-el kapcsolatban. Hoppá akkor mégse omlik össze az univerzum hanem gyorsuló ütemben tágul igaz végülis majdnem ugyanaz.
De miután ekkorát tévedtek van pofájuk rendesen hollywood stílusú filmet készíteni a világegyetem haláláról, és már második nap beletolni az ember képébe. A legszánalmasabbak ezek a hasonlitgatások hogy sötét rideg félelmetes stb... lesz a vége. Kérdem én mi a ... közünk van nekünk ehez? Hol lesz akkor az ember? Egyáltalán hogy merészelnek ezek bármit is jósolni ezzel kapcsolatban? Ja és ami még röhej hogy õk nem jósolnak hanem kijelentenek. Kijelentik hogy már pedig igenis ez lesz a vége szomorú és félelmetes hideg para. Csak egy példa aztán még bármi lehet amit mi a csöppnyi kis agyunkkal fel sem tudunk fogni. Mi van akkor ha valahol meg folyamatosan termelõdik stb.... Fizikailag az lehetetlennek tûnik? De hát ez a gyorsuló tágulás is lehetetlenek tûnt...
Egy szó mint száz szerintem nagyon kis gyökerek vagyunk mi ahoz hogy a világegytem végét jósolgassuk amikor még el sem kezdett igazán élni. Kijelenteni a pusztulásáról bármit pedig ennyi tévedés után szerintem pofátlanság.
Nem tudom, a csatorna szóba jöhet-e, de épp errõl van szó benne :)
Ha választanom lehet, akkor inkább a Sprectumot nézem. Nem azért, mert különb, hanem, mert nem szakítják meg tíz percenként reklámmal. A másik, ha elkezdenek egy témával foglalkozni, akkor csak az, az és semmi más. Amikor a krokodilok, akkor csak azok, amikor roncsvadászok, akkor csak azok. Hiába tudományos, a sok reklám, és az egyoldalúság a hátrányára van.
Most ünneprontó leszek, de Lance Armstrong mindegyik évben EPO - t használt, kimutatták utólag mindegyik mintájában, csak akkor még nem volt tiltólistán, így a címeket is megtarthatta. Ez persze nem áll konfliktusban azzal amit aszervezetérõl írtál.
ebben a fan klubban esetleg filmek divx-es cseréje is folyik? vagy csak a fõnökség küld híreket?
Helló Népek! Mizujs? Az NG számomra (sajnos) kizárólag a tv. csatornájával (NGC) van jelen, de azt gyakran nézem és csodálom. Az egyik kedvencem a reggelenként, a mûsor kezdete elõtti film-montázsok sora, ragyogó képek-mozik-zenék. Ide jönne egy kérdésem: nem tudjátok-é hogy a "régészet" témáju montázs kisérõzenéje micsoda,kié és honnan van mert roppant tetszik és eleddig semilyen közelebbi információt nem találtam róla sem az angol sem a magyar nyelvü site-on.
Érdekes, hogy ezen az adón elég gevés geomorfológiai témájú mûsor megy. Nekem ez tûnt fel elõször, amikor 2 éve elõfizettem UPC-re. Pedig a nevébõl fakadóan erre következtetnék.
pont ötszáznál pusztul ki ez a topic ? vagy ötszázegynél pedig nem lenne rossz
Igazán szép és kedves csimpánz arcot keresek, de nem találok ilyen fotókat tul sokat. Ha van valakinek feltehetne egy párat. Köszi!!!
Lance Armstrong testének csodái
Korunk egyik leglenyûgözõbb állóképességû sportolója a 33 éves Lance Armstrong, aki idén, hetedik Tour de France gyõzelme után, visszavonul. Egy orvos immár 13 éve követi figyelemmel Armstrong szervezetének mûködését, eredményeit most publikálta.
Ed Coyle, a Texas Egyetem Humán Teljesítmény Laborjának vezetõje 1992 óta kíséri figyelemmel Lance Armstrong szervezetének mûködését. Sokakban felmerül, hogy a hétszeres Tour de France gyõztes emberfeletti képességekkel, tulajdonságokkal rendelkezik. Nos, Coyle szerint a kerékpáros adottságai teljesen emberiek – bár a maximumra fejlesztve.
Nagy szív, kevés sav
Armstrong szíve egyharmadával nagyobb, mint az azonos korú és testalkatú férfiaké. Nyugalomban a pulzusa 32/perc – szemben az egészséges, nem sportoló férfiakra jellemzõ 60/perces átlagértékkel. Ezt a frekvenciát kerékpározás közben 200/perc-re is képes fokozni, így biztosítja a megfelelõ vérellátást izmai számára.
Oxigén-felhasználása sem mindennapi: testsúlykilogrammonként és percenként 85 ml oxigént hasznosít a szervezete; ez az úgynevezett VO2 Max érték az átlagos férfiaknál 40 ml/ttkg/perc.
A nagyfokú oxigén-telítettség és kimagasló vérellátás miatt Armstrong izmaiban az átlagosnál kevesebb tejsav keletkezik. A tejsav az oxigén hiányában történõ energia-elõállítás végterméke, amely az izmokban felhalmozódva az izomrostok összehúzódását akadályozza, és kimerüléshez vezet. Coyle szerint Armstrongnál a fent említett jó oxigenizáció és valószínûleg genetikai adottságok miatt minimális a tejsavtermelõdés; a kutató azt állítja, hogy pályafutása során Lance Armstrongnál mérte a legalacsonyabb értékeket.
Izomcsoda
A kerékpáros fenomén saját szervezetében megvalósította a lehetetlent – azaz valamit, amit eddig lehetetlennek hittek: hét év alatt 8 százalékkal növelte izomhatékonyságát. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az izomhatékonyság az adott személyre jellemzõ, állandó adottság, amely nem fejleszthetõ. (Ezért fordul elõ napjainkban, hogy nem az edzések megfigyelése, hanem izombiopszia alapján mondják ki valakirõl, hogy lehet-e élsportoló az adott sportágban).
Az izomhatékonyság a teljes energiafelhasználás mechanikai munkára fordított arányát jelzi, értéke emberben 14 és 27 százalék között lehet. A legtöbb emberre a 18-23 százalék közötti érték jellemzõ. Lance Armstrong izomhatékonysága 1992-ben 21 százalék volt – azaz átlagosnak számított. Hét évvel késõbb ez az érték 23 százalékra nõtt – ezzel õ az elsõ ember, aki igazoltan növelte izomhatékonyságát.
Coyle szerint ez a növekedés úgy valósulhatott meg, hogy Armstrong tudatos edzéstechnikával átalakította gyors összehúzódású izomrostjainak egy részét lassú összehúzódásúakká. Ez utóbbiak az erõnléti, nagy kitartást igénylõ sportokban (maratoni futás, hosszú távú kerékpározás) elengedhetetlenek, míg a gyors összehúzódású rostok a rövid idejû nagy erõkifejtésekben (pl. sprinttávok) jutnak fõszerephez.
Mindezen változások segítségével Armstrong jelentõsen növelni tudta tempóját. Húsz percen keresztül képes mintegy 500 W teljesítmény fenntartására, ami az átlagember számára 30 másodpercen túl tarthatatlan volna.
Bíró Zsuzsa
2005.július.27
ehhez képest hol vannak a "hétköznapi kedvenceink"? Schumacher, Ronaldinho, Hewitt...
Jaja azt a Tsunamis dokumentumfilmet én is láttam.
Amikor elõször bejelentette az olasz TV a halálhírét, akkor még hamisan, már az RTL Klub egy komplett kisfilmet leadott róla - egyszóval volt egy kész filmjük, de árnyékra ugrottak vele a nézettság kedvéért... Ha jól emlékszem, akkor a Cunami után 3 hónappal adta ki az NGC a katasztrófára épülõ dokumentumfilmet, így valószínüleg 2-3 hónap és lesz a pápáról is...
Tökjó. Körülnézek itt én is, állatos képeim nincsenek. ):) Éjjel-nappal II. J. P. megy a TVben, el lehet csípni komolyabb(?) beszélgetõs mûsort is (este a királyi TVn), de tuti lesz róla vmi film (szvsz hollywoodi is).
Dékány András könyveibõl tudom, hogy élnek cápák a Földközi-tengeren lol Meg az Adrián is. Amúgy szerintem még mindig jobb ezeket nézni, mint a többi népbutító TV adót.. Bár én havonta ha 1X(de tényleg !!! ) nézek TV-t. Híreket, meg mindent itt olvasok. Ugyanis rettenetesen utálom a reklámokat.
olyan cápák érdekelnének amik esetleg a földközi-tengerbe élnek ha van ilyen cápa
Mindenesetre én is bírom az öreget, de megjegyezném, hogy sokan elítélik, fõleg munkáságának korai szakaszában véghezvitt kísérletei miatt... Nem azt mondom, hogy szándékosan boncolgatott, de néha állítólag túlzásba vitte...:)
Meg aztán én többmindent tanultam pl. a francia Mikrokozmoszból, mint több résznyi ilyen krokodil-, kígyó- meg még ki tudja mi mindent zaklató sorozatokból.
Na ebben van valami. Természetfilmek közül én nagyon bírom a Gyöngyvirágtól lombhullásig c. filmet, ami nem mai, de szerintem nagyon jó....és még magyar is:)
Azért David Attenborough tudott olyan természetfilmes sorozatokat csinálni, hogy nem kellett bele veszély, vér és izgalom, mégis milliókat tudott a székhez kötözni...
Lehet, hogy durván hangzik, de az ilyen bugyuta krokodilvadász és hasonszõrû sorozatok a tudományos csatornák "brazil sorozatai".
Igazatok van, örüljünk legalább ennek, hiszen pl csodálatos képek vannak benne s a Retek Pubnál :) és a Másodikkettesnél 100x jobbak. De azért néha mélyebb dokfilmet is néznék..
Egyetértek. Viszont a cikkben leírt krokodil vadászat tényleg nagy LOL-ság, úgy ahogy van. De szerencsére nem ezek vannak túlsúlyban. Én is jóformán mostanában már csak a dokumentum és sport adókat nézem. Meg néha a Private Gold!:PPP Azon keveset hazudnak:DDDDD
igen ám, da ha ezek a csatornák hard-core dokumentumfilmeket adnának, akkor a nézettségi szintjük a béka feneke alatt lenne, mert 100-ból jó ha 3 ember felfogná a mondanivalójukat... és én azt mondom, hogy inkább ezt nézze az ember, mint a brazíl sorozatokat vagy idióta beszélgetõ showkat... áldokumentumnak nem nevezném õket, mivel tényeken alapulnak, legfeljebb kicsit színesebben adják elõ a valóságot, hogy eladhatóbb legyen - de ez a mai világban inkább elvárás, mint unikum...
Én nagyjából 1et értek a cikkel. Mégpedig azért mert ezek a csatornák tényleg csak a nézettségre mennek (mint a többi stílusú), hiába lenne jó a téma, a szuper technájukkal csupán felületes, csak a látványra s a szenzációkra épített rövid áldokumentum-filmet készítenek. Hozzátéve, ez azért történik mert az átlagmunkásember hazaérve (Mo-n több mint 4órát) olyan csatornát választ ami érdekes, de 80as IQ elég hozzá.. (az nem baj ha ömlik a hazugság még a "Tények" nevû mûsorból is :DD) Igaz, hogy ezek a filmek rövid idõre felélesztik a "zöld" tudatot az átlagemberben és talán aznap nem dobja L a Mekis papírt a parkban.. Azt már félve merem megemlíteni hogy a Sivatagi Showt a "szakma" nem tartja természetfilmnek..
hát igen, ha az ember semmihez sem ért, és rendõrnek sem jó, akkor általában elmegy kritikusnak - így legalább úgy érzi, hogy van joga másokat felelõtlenül bírálni...
Ez az emberke - nevezzük Kovács Gyulának - egy-két mûsor után írt véleményt egy 100 évnél idõsebb társaság munkájának egyik legpopulárisabb megnyílvánulásáról: kissé felületes az úr, de legyen neki Monet, Kafka és pornó - én maradok a "sokszínû élet, törékeny modelljénél"...
Sárga Négyszög – effektus 2004.09.04. | Kovács Gyula /tve
Most a N.G.-ot lesem, ahol az egyik krokodilvadász ökoripacs az amazóniai dzsungel mocsarába gázolva elsuttogja, mennyire szerencsések vagyunk, hogy lencsevégre kaphatjuk a megfogyatkozott feketekajmán-állomány egy ifjú képviselõjét, majd a mondat végén ráveti magát a kevésbé szerencsés állatra.
Nem tévézem, nincs is tévém. Ez persze hazugság. Gyerekkoromban megkaptam én is a zombidózist, így néha, mint egy morfiumtolvaj, besettenkedem valamelyik családtag távirányítója mögé. Legtöbb helyen, nálunk is, a csatornák sajátos sorrendbe, tematikus csokrokba szedve laknak a programgombok alatt (csatorna – a legtöbb tényleg az…). Itt: közszolgálat; kereskedelmi; mjúzik stb. Ilyen blokkot képez a Spektrum, Discovery, National Geographic és még egy-két ilyes alkotta pakk. Ezeket szoktam volt, de egyre ritkábban. Most a N.G.-ot lesem, ahol az egyik krokodilvadász ökoripacs az amazóniai dzsungel mocsarába gázolva elsuttogja, mennyire szerencsések vagyunk, hogy lencsevégre kaphatjuk a megfogyatkozott feketekajmán-állomány egy ifjú képviselõjét, majd a mondat végén ráveti magát a kevésbé szerencsés állatra. Nem teccik: kikapcs, mégse nyugszom meg. Már a színvonalasabb természetfilmektõl is gyomorrontásom van, de ez... Pedig a Tüskevártól Attenbourogh sorozataiig végiggubbasztottam minden ilyet (olyat). Meg vagyok róla gyõzõdve, hogy az otthon és az iskolában tarisznyált értékrendek mellett ezek a filmek jelentették a kortárs környezetkultúra – ha beszélhetünk ilyenrõl - legerõsebb bástyáját. Amikor pedig beköszöntött a kábelparadicsom, fent nevezett bugyraival, úgy éreztem magam, mint az iszákos, akit sörbe akarnak fojtani. Most sincs másképp, de már fuldoklom. „Istenem, és? Kikapcs, átkapcs, be-se-kapcs, az’tán nem fáj! Ráadásul pont rájuk dobálod a kavicsot, mikor tudod jól, mekkora szüksége van az utolsó pitypangnak is a marketingre!?” – jön csuklóból az ellenvetés, de éppen errõl van szó. Adva van egy össznépi érdeklõdési felület, amit ezek a csatornák 99%-ban lefednek. Úgy vélem, ezt jobban ki lehetne használni. Persze, kinek mi a jó…
Az ilyen kajmáncirkusz népszerûsítõ hatását nehezen vitathatjuk, de alig hiszem, hogy a balkáni medvetáncoltatók mûködése túl sok barnamackót mentett meg. Nem is volt cél, de nem is feltételezte senki, hogy ott természeti kincsek bemutatása folyik. Az ilyen (N.G. stb.) kvázi-tárlatvezetés viszont azt az érzést kelti az emberben, hogy a tárlatvezetõ egyúttal morcos teremõre is a bemutatott mûtárgyaknak, így azok felõl kár aggódni, jó kezekbe kerültek. Hisz’ naponta megcsodálhatom az utolsó 200 szibériai tigris valamelyikét, Amazóniát vagy épp a barázdás bálnát! Ha pedig így van, akkor azoknak a helyükön kell lenniük, ugye? Pszeudofrankó.
Felhozhatjuk mellettük az adók egyfajta napirend-megállapító hatását, azaz amíg látom az Amazóniáról készült felvételeket, azok esztétikai értéke nyomot hagy bennem (csak remélhetem, hogy mindenkivel így van), jó érzéssel tölt el, sõt a nagy közös örökség (territórium) részének érezve felháborodom, ha kiforgatnak belõle. Foglalkozom a dologgal. Ugyanakkor a felháborodás a negatív, így a nem vágyott érzések egyike (spinozai szomorú), tehát az én reklámbevételre, képernyõ elé ragasztásomra hajazó igénypincérem - N.G. stb. - meg fog óvni a valós/tartós megrázkódtatástól, miszerint valakik épp szétcseszik a fejemre szállt csodabolygót (azt meg pláne nem állítja, hogy ez a valakik én vagyok). Helyette felszolgálja nekem az édent. Tisztelet a kivételnek!
Másfelõl eszembe jutnak Monet barátai, a kultúrrapli, amikor az emberek a „Gundelig álltak sorban”, hogy majd némi money leperkálása után bizonyára átszellemülten adhassák át magukat az impresszióknak. Mindeközben kevesen tudták volna, pl. El Greco képeit hol keressék. Persze, mert az ráér. Mert ott van, ahol szokott. Úgy az emeleten jobbra, mint Amazónia a húgom tévéjén, a 11,12,13-ason: N.G. stb. Hírérték – „Monet!” - nuku (ami nem üt el a megszokottól, az más néven terepszínû bla-bla-bla). Így történhet, hogy a „fajkihalás” vagy „Amazónia” szó khaki zselévé laposodott: említésükre motoros etikettmozdulattal gondterhelt arcot vágunk, neadjisten az unalomtól, majd továbbballagunk, mint mikor számunkra ismeretlenek halálos betegségérõl kell hallanunk.
Ha mégsem fásulunk bele gombnyomásra látni az erdõt, közepén a kódoltan harmóniaszerû, kellemes hatást kiváltó képeket találjuk, mint árucikket. Csak úgy ömlik ránk a feldolgozhatatlan szépség – mása: plágium. Mindeközben a plagizált világ csodái örökre eltûnnek. Ezt elmagyarázni a kép, ezen a szinten, „képtelen”. Nagyipar. Túl sok az egymástól független benyomás, akárcsak a kutyafutta Monet esetében, ráadásul itt az ábrázolt dolog adott, kevéssé alakítható, legtöbbször csak önmagával azonos. (Igaz, mint már leszögeztük, nem is megõrzésre szervezõdött intézményrõl beszélünk.)
Hasonlítsuk össze egy Kafka portrét hordozó jpeg méretét egy txt-vel, ahová valamelyik novelláját gépeltük. Az elõbbi bitügyileg több információt tartalmaz, mégse jutna eszébe senkinek Kafkát az õt ábrázoló képekrõl megismerni. Talán csak a kép készítõjét. Ha viszont egy írói ambíciókkal dicsekedõ pornósztár versciklusai vs. portfoliója közti mérleget állítunk föl, nem kérdéses, merre billen. Kafkát olvasni lehet élmény/kötelezõ/presztízs – kinek hogy, mindenesetre motiválva vagyunk valamiféle munkára a gyarapodás érdekében, míg egy pornófilm megtekintése kevesebb erõfeszítéssel jár, bizonyos tekintetben. Érteni, feldolgozni, beépíteni legalábbis nem kell, így talán világnézetünkön sem alkalmaz nagyobb módosítást. És hogy mi miként is tekintünk Amazóniára? Jusson eszünkbe a kajmán, hátán a kéjesen lihegõ ripaccsal. Mondjuk úgy: Kafka képregényben.
A képeknek csak aláfestésül szolgáló szöveg „mozaikszerû, sehova se tapadó” ismereteket szolgáltat, ugyanakkor hangvétele megerõsíti az értékekért aggódó tárlatvezetõ sztereotípiáját. Ez a hangnem, az etikett részévé válva, mára elengedhetetlen. Kulturális érdeme a kapucsengõ Für Elise-ével megegyezõ, bármit is mond. Furcsa, pavlovi zöldvacsora, ahol (vész)csengõszó nélkül már nem is ízlik az étel: a természeti értékek - saját pusztításunk okozta – ritkasága vokális fûszerként szolgál a látványon lakomázó szemgolyónak. Sajnos ezt a hipervitaminózist pont az amúgy rétjáró vénával huzagolt réteg nyeli, hisz õk a célcsoport. A mozgósító hatás legfeljebb egy intellektuális önkielégítésben merül ki. Teszem azt, partneremnek megvillantom a Spektrum tegnap esti mûsorában látottakat-hallottakat: Monet-sorban állva, körülöttünk a Városliget; környezet - kultúra a (sárga) négyzeten.
Mielõtt magamra zárom a mondanivalót, még leszögezném: tudom, nem az õ kezükben van a balta nyele, ez nyilvánvaló - sokkal inkább a miénkben. A kulturális vonatkozás magában meg öncélú és erõltetett ahhoz, hogy mint említettem, éppen ezeket a mûsorokat érje kritika (a „N.G. és kollégái”-nak felróható hézagok ellenére Kafka velünk marad, szerencsére a sorok mögött, és pornósztárok sem írnak verseket). Továbbmegyek: ezek a mûsorok éppen popularitásuknál fogva a leghatékonyabb eszközök között szerepelhetnének egy kevésbé szürkülõ világ megteremtésében. Vadonpótló élménygyári minõségük az, ami ijesztõ, és egyben visszás is. Szükséges rossz, hiszen egy olyan igényt csillapítanak, amilyet mint városlakók, csak nehezen tudnánk kielégíteni, ha pedig mégis megpróbálnánk, az katasztrofális hatással lenne a még létezõ értékekre. Probléma pedig ott van, ahol ezek a hadba fogható igények - és lekötésük - valami nagy lefolyóba ürülnek. A szemlélõdés gyönyörétõl kábultan nem ismerjük fel a különbséget, hogy míg Kafka, Monet és a pornó egy-egy bennünk, általunk létezõ jelentés-információ, aminek lényege sokszorosítható, elõvehetõ, eltehetõ, felejthetõ, sõt leírni alig merem, de talán mással pótolható - addig a N.G. modellje, a sokszínû Élet, nagyon is halandó.
A mélytengei szörnyeteg címû G kategóriás amerikai szuper produkciót láttátok? a film hulladék, de volt benne 1-2 érdekes elmélet a mélytengeri életformákról :)
régebben én is nézegettem ezeket a pigmenthiányos fehér, vak halacskákat, meg azt a rusnya lámpás halat, de valahogy szebbek a szárazföldi teremtmények:)
ez keményen mélytengeri banda, lent a hozzászólások közt van még pár link, nagyon látványos dolgok... és mennyi ilyesmi van, amirõl még csak sejtésünk sincs.
a 3. vajon mi? szerintem ilyedtemben lenyelném a légzõ izét ha egy ilyen szembejönne velem :) bár amilyen mélységben ezek tanyáznak oda már szerintem nem elég a könnyûbúvár felszerelés