Kedves k0zi... "Lehet mondani hogy melegvérûek..." Igen, mondom. Elõször is szeretném felhívni a figyelmed hogy a dinoszauruszoknak nagyon vajmi közük volt a hüllõkhöz. Szinte semmi közük nem volt, egyetlen ma ismeretes élõlény csoporthoz. Õk teljesen más törzset képviseltek. Állítólag legújabb felfedezések szerint a triász, és a júra idõszak végén is volt becsapódás. A kicsi dínók vajon ezt hogy élték túl? Gondolom volt szép füstfelhõ akkor is... Válasz egyszerû; melegvér. Nem akarok kiselõadást tartani, de nagyon bosszant ha hozzá nem értõ magyaráz. Elõbb nézz utána a dolgoknak és aztán dumálj. Szeretném felhívni a figyelmed ezen állatok csontvázára... Felhívni a figyelmed egy normálisan kidolgozott törzsfejlõdési rajzra... Megjegyezném azon hülyeségedre hogy a legtöbb hüllõ ma is hidegvérû, hogy akkor mi mért vagyunk melegvérûek? Mi is a "hüllõktõl" származunk. Gondolkodj el ezen. A növekedésük miértje pedig pofon egyszerû: a növényzet harcolt, versenygett a fényért, ezért egyre magasabbra nõttek. Az oxigén szint akkor valahol ha jól emlékszem 60% környékén volt. A növényevõk egyik csoportja, a sauropodák szépen elkezdek felnõni a növényzet tetejéig, és ennek folytán, hogy a ragadozók továbbra is elejthessék õket, felnõttek hozzájuk. Remélem érthetõ.
az õstenger kémiai anyagaiból UV és más sugárzás révén képzödtek - amióta van ozonpajzs ez lehetetlen laboratoriumokban már megismételték a kisérletet, valóban keletkeznek teljesen kezdetleges, sejtfallal, sejtmaggal nem rendelkezõ dolgok - nem vagyok biologus, biztos van vmi nevük - amik ásványi anyagokkal táplálkoznak, utána párszázmillió év alatt mutálodtak, és egymást ették meg
Talan hulye kerdes. De a kezdetek kezdeten a legelso es legprimitivebb leny, hogy jott letre?
Hmmm! Érdekes!
A méret persze hogy a génekben van kódolva, de az (hosszútávú) természetes szelekció eredménye. Az ember is nagyobb a 100millió éves elõemlõs ösénél.. s a szelekciónak oka van. A gravitáció elég erõsen korlátozza az élõlények méretét. Csoda hogy éltek ilyen bazinagy állatok szárazföldön. Ha egy nagy bálna kivetõdik a partra, rövid idõ alatt összetörnek a bordái és Lpusztul. Persze azért mer' a víz közegéhez alkalmazkodott. De a szárazföldhöz ekkora test nemigen tud alkalmazkodni, ill a Brontosaurus meg a többi óriás a határ (szerintem). Ugyanis, a méreteket összehasonlítva ha a lineáris méretek 2X nagyobbak akkor a csont és az izom 4X erõsebb, (ez eddig szuper,) de a súly a térfogattal arányos tehát 8X nagyobb. Általában minél nagyobb 1 állat, annál nagyobb tömegarányú benne a csont. Tehát 60m magas dínók nem véletlenül nem voltak, hanem mert nem életképes egy olyan. Zöld növényzet volt dögivel, de egész nap ennie kellett a benga hüllõnek hogy fitt legyen. (Bár a Trex húsevõ volt és nem a legnagyobb.)
HeHE lol... ha nem lett volna jégkorszak, ami elpusztította a nagyméretû puhatestû állatokat, a gerincesek(pontosabban elogerinchurosok) nem jönnek ki a tengerbõl. (mert meghalnak a puhatestûek által) ÉS akkor bizony csak kib nagy ízeltlábúak éltek volna a szárazföldön!
Egyébiránt ha már ez a téma, akkor felhoznám azt a tényt, hogy az emberek is egyre nagyobbra nõttek az elmúlt pár ezer év alatt, fõleg mióta javultak az életkörülmények. Errõl van valakinek véleménye?
Anno a dínók elõtt a bogarak is marhanagyok voltak, ha jól tudom. Mintha az derengene, hogy azért nõhettek akkorára, mert nem volt konkurencia ami elette volna elõlük a kaját vagy éppen õket falatozta volna.
Fordítva talán még igazad is lehetne, hogy gyorsabb volt mint most és lelassult, de akkor megkérdezem a Gyapjas Mamut miért nõtt akkorára? Meg az afrikai elefánt? Azok sem kis dögök :) Egyébként számold már ki mekkora mozgási energia kell ahhoz, hogy a Föld forgási sebességét megváltoztassa. Kiderül hogy vagy egy aszteroidamezõbe került a Föld vagy akkora kisbolygó ütközött nekünk hogy annak ma is látványos nyoma kéne hogy legyen :)
Az fel se merült senkiben hogy akkor sokkal kedvezõbb volt az éghajlat. Kontinensek egyenlítõ közelében voltak. Másik dolog, hogy akkor még nem terjedtek el a fejlettebb emlõsök és madarak. Amelyek jobban viselték a hõingadozást. Hála a melegvérnek. Ma pl nagyon kevés növényevõ hüllõ van (én így kapásból 1-et se tudok, de e miatt nem mondom hogy nincs 1 se ). Persze lehet mondani, hogy melegvérû dino, de ha megnézzük a ma is élõ hüllõket akkor látjuk, hogy sántít a dolog, hiszen ma is fõleg hidegvérûek vannak. De szerintem egyszerûen meg kéne nézni mitõl lesz 150t-ás egy kék bálna. Azért mert: van kaja és eszik. Elég egyszerû a képlet
Dömsödi, ha egyszer írok a magyar oktatási rendszer hibáiról és hiányosságairól, felhasználhatom ezt a hozzászólásodat, mint példa? :)
2kg/nap? Ez tuti csaj volt (valasi depressziban)... :D Vagy vmi novekedesi hormont zabalo ficko (ha kopasz volt akkor az utobbi)...
Ugyanazon az elven, amelyen a ma élõ állatok vizsgálatából kiderült: a súly, bizonyos csontokban képzõdõ gyûrûk (hasonló a fák korgyûrûihez) és az életkor között összefüggés van. Ilyen nagy méretû állatoknál pedig pusztán a csontokból szinte lehetetlen megállapítani a nemet. Kisebb termetnél általában a medencecsont alakja a döntõ, ekkora méretben viszont ez nem döntõ.
A dinocsontok valojaban verebcsontok pillanatragasztoval osszetakolva, amit a satanistak temettek el a foldbe, hogy megalapozzak az evolucios elmeletet -amit valojaban ok talaltak ki- ezzel megingatva a hitet a teremteselmeletben es ezzel egyutt a keresztenysegben!
hehe..most nagyot nöttél a szememben..állati nagy duma volt...betegre röhögtem magam:)) No nézd csak van humorod...akkor szimpatikus vagy:))))
A Jani szerint aze' notek olyan nagyra mert sok gyumolcsott ettek!
Szerintem a laposakat a szél eróziója csiszolta ilyenre, a magasak elkoptak idõvel. Talán épp õk lassították le a Föld forgását, olyan sok volt belõlük. Az elkopott dinókból kiszabaduló por meg beszennyezte az atmoszférát, visszaverte a Nap sugarait, a légkör lehûlt és akik nem koptak el a szélben, éhenhaltak. De az is lehet, hogy a laposak eredetileg vízszintesek voltak, mert akkor a gravitáció oldalirányú volt, nem függõleges.
A növények azért nõttek olyan magasra, mert nagy volt a forgási sebesség, és ezek megnyúltak, amint csavarta õket a szél.
Jaj, hát azok a hüllõk azért laposak, mert rájuk esett a meteorit, ami kipusztította a dínókat. De az islehet, hogy csak rájuk lépett az elefánt. Vagy egy T-Rex. Avagy nem kisebb volt akkor a forgási sebesség, hanem nagyobb, ezek a szerencsétlen hüllõk meg kapaszkodtak, ahogy tudtak, de csak a laposak tudtak megmaradni, a nagyobb, álló dínókat egyszerûen elsodorta a szél.
Az elméleted végérõl is lehetne kezdeni a bizonyítást: mivel magasabbak voltak a fák, magasabbra nõttek a növényevõk, és velük nagyobbra a ragadozók is. Tehát a kérdés helyesen: "Hogyan nõttek olyan nagyra a növények?"
Nem csal elmálet, tényleg nagyobb volt a levegõ oxigéntartalma. Amúgy meg gondolkozz Dömsödi, a Föld forgásának soha semmi köze nem volt a Föld tömegéhez.
A nehezsegi ero ami hat rank az elsosorban a tomegvonzasnak koszonheto, amibol kismertekben lejon az a centrifugalis ero amit a bolygo forgasa okoz. Am a lassab forgas az kisebb centrifugalis erot okoz, tehat ha lassaban forog a fold akkor nagyobb a nehezsegi ero.
egy elmélet szerint a dúsabb vegetáció miatt nagyobb volt a légkör oxigéntartalma, ami nagyobb testet tett lehetõvé
Amugy meg a hogyan nottek nagyra a dinoszauruszok egy hulye kerdes. Ilyenek voltak a genei. Ha a hullok biologiai arhitekturaja megengedi, akkor lehet ilyen nagy.
"Kissebb volt a gravitáció. Miért? Mondjuk a Föld lassabban forgott."
A gravitacio a tomegtol fugg, nem a forgasi sebessegtol.
Nekem van egy érdekes teoriám, hogy miért nõttek nagyra a dinoszauroszok... Kissebb volt a gravitáció. Miért? Mondjuk a Föld lassabban forgott. Ez a forgás talán a meteorbecsapodáskor gyorsult fel. Még ha feltételezzük, hogy a nagyméretû dinok hirtelen elpusztultak, akkor is a megmaradt kissebb méretû hüllöknek meglett volna az esélyük az evuloció folyamán a növekedéshez. Ez nem történt meg. Nézzétek meg a legtöbb megmaradt hüllõ gyakorlatilag lapos... Az elméletemet talán az is alátámasztja, hogy akoriban a fák is lényegesen magassabbak voltak.
Informatika és tudomány
). Persze lehet mondani, hogy melegvérû dino, de ha megnézzük a ma is élõ hüllõket akkor látjuk, hogy sántít a dolog, hiszen ma is fõleg hidegvérûek vannak.
a foldel.
