Az alábbi linken napi 1 liter vízet irányoznak elõ. http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/m01/viz.html 150nap+619nap+110nap=879nap Ha min. 1liter vízfogyasztást és mondjuk 0,5 liternyi kaja felhasználást számolunk (porkajához a víz) 6 fõre akkor az:879*1,5*6=7911 liter. Mivel 1 liter víz 1kg ez kb. 8tonna vizet feltételez nem? Ha tényleg 100.000$ 1kg teher eljuttatása, akkor ez... ez rengeteg. 8 milliárd dolcsi. 8 MILLIÁRD!!! Magyarország éves költségvetése mennyi? Kb. 30milliárd lehet... Ja még egy link a desztillált vízrõl: http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/m00/viz.html
Véletlenül TVt néztem s vmi hülye mûsorban volt h a nukleáris-sugárzású tejet ha felforralják már nem sugároz. Vki tudja esetleg az okát?
OFF Ha megisszák az ûrhajósok a sugárzó vizet, legalább majd világítanak a sötétben..
1.: Az Enyergia sajnos teszthalott, összesen két indítása volt, 1987-ben és 1988-ban egy-egy. Ennyi. A feltámasztása eléggé idõ és pénzigényes lenne...
2.: A NASA-nak volt egy 100 tonnás LEO képes indítójármû terve, a Magnum, de abból (sem) lett semmi. Zubrin Mars-tervében az STS-rendszeren alapuló ARES vitte volna fel a hasznos terhet, vagyis új technológia kifejlesztése nélkül lehetne az indítójármûvet megépíteni (az ARES amúgy 47 tonnát képes a Mars felé elindítani, és 130 tonnát 200km magas LEO-pályára jutattni).
Egyet nem szabad elfelejteni. A vizet nem csak arra hasznáják amit leírtatok, hanem plusszba még a sugárzás elleni védelemre. Valszeg az embereket szállító egység viszi majd a letöbbet belõle, egyes NASA elképzelések szerint, a hajó magjában lenne egy vízzel körülvett helység, amibe vészhelyzet esetén (napkitörés, ionvihar (star trek rulz , stb) bemennének. 5-6 ember esetében ez azért nem kis mennyiségû vizet feltételez.
Egy terv: Indulás a Marsra: 2014.02.01 Érkezés a Marsra 2014.07.01 Odaút idõtartama 150 nap (Maximum 180 napos pályákkal számolnak) Marson tartózkodás 619 nap Indulás a Marsról a Földre 2016.03.11. Érkezés a Földre 2016.06.29. Visszaút idõtartama 110 nap Ezek gyors, magasabb energiaszükségletû pályák. Ûrhajó tömege 200-225 tonna Személyzet 6 fõ. (Valószínûleg nemzetközi személyzet) Hordozó eszköz Az orosz Enyergijánál még mindig nincs jobb. Jelenleg a maximális 8 darab segédrakétával 175 tonnás hasznos terhet tud felvinni. (Ariane V 20 tonnát) A Nasa képeken amerikai zászlós, szöveges ûrhajók láthatóak cirill betûs Enyergija rakéták hátán.
Elõbb 3 teherszállító ûrhajó megy energiaminimumos pályán és robotok elõkészítik a bázist. S csak utána megy az embereket is szállító ûrhajó, ha minden rendben ment addig. Ez elég szállító kapacitás szerintem. Alaposan ki van számolva minden. Nem hiszem, hogy szomjan halnának.
A desztillált vízbõl bármit lehet csinálni, pl. az ûrsiklón az élelmiszerek többsége dehidratálva (végülis kiszárítva) vannak csomagolva, csak vizet adnak hozzá, esetleg megmelegíteni, és már is lehet õket fogyasztani. A víz pedig az energiaellátásért felelõs hidrogén-oxigén üzemanyagcellákban keletkezõ desztillált víz...
Már jóideje létezik annak a technológiája, hogy akár a legzavarosabb szennyvízet is megtisztítsák, akár ivóvíz tisztaságúvá (különféle aktív szûrõk, bioreaktorok), de az ember finnyás, és az ûrhajósok nem különösebben örülnek annak, ha a saját feldolgozott szennyvizüket kell újra elfogyasztani. Az ûrállomásokon pedig az energiaellátást nem üzemanyagcellákkal, hanem napelemekkel biztosítják, tehát egy-egy misszió esetén többszáz kg vizet kell biztosítani a fedélzeten, amelynek a jó része (vagy az egésze? nem tudom most pontosan) feldolgozattlan marad. Ez az ûrállomáson még viszonylag kissebb probléma, de egy Mars-expediciónál, ahol két évre való vízet kellene magukkal vinni, ez önmagában több tonna terhet jelentene. Ez egy olyan missziónál, ahol legóvatosabb becslések szerint is egyetlen kg teher eljuttatásra a marsra leglább 100.000 $-ba kerül, elfogadhatattlan...
Nem kell ennyi cuccot vinni. A víz újrahasznosítható. Fent befolyik, lent kifolyik, egy kis tisztítás és újra tiszta víz lesz belõle.
Aztán, ha jól tudom egy embert szállító ûrhajó fél év alatt a Marsra ér, mert az már nem energiaminimumos pályán fog haladni. A Marson robotok által elõkészített bázis várja õket és egy csomó cucc, nem az õ ûrhajójuk visz mindent.
Aztán az élelem nagy részét, és az üzemanyagot is visszafelé, ott helyben termelik meg. Már most zajlik egy csomó kísérlet arra, hogy hogy fejlõdnének a növények a Marson. Amelyek ugye nem csak tápláléknak jók, de oxigént is termelnek. A Nap a Marson is süt, fotoszintetizálni tudnak.
Gyanítom,hogy energia és meghajtórendszer terén a marshajó prototípusa a JIMO (Jupiter jeges holdak szonda).Atomreaktor+ionhajtómû.A marshajó gondolom ennek feljavított,embert szállító változata lesz.Ehhez viszont erõsebb ionhajtómû kell mert különen az ûrhajósok elunják az életüket mire odaérnek,nomeg vissza.
Majd kiírják a Mars-dílyat,és valaki maszekban megoldja....
- szergej önként jelentkezik - szergej: én nem is ! - szergej elveszítette a fél családját, de mindez csak megacélozta elhatározását hogy a nagy orosz anyaföldért önként vállalja a küldetést
500nap , nagyon HC dolog
Egy 1991-es NASA Mars terv szerint 2db, egyenként 160 tonnás ûrhajó indul a Mars felé (ebbõl 40 tonna a hasznos teher, a többi az odajutáshoz szükséges üzemanyag és hajtómû tömege), az elsõ a visszatérõ ûrhajót, valamint a felszerelés nagyobb részét viszi, és ez egyben a fõpróba, hogy mûködik-e a rendszer. Ha sikeres marsot ért, a magával vitt hidrogénbõl és a marsi légkörbõl metánt termel, és a második hajó csak akkor indul el, ha a visszatérõ ûrhajó már fel van töltve üzemanyaggal. A második hajó viszi a 4 fõs személyzetet, és cirka két évvel az elsõ után indulnak. A marsra érve 550 napot töltenek a tudományos munkával, majd a visszatérõ hajóval elindulnak haza. A meghajtás ez esetben hagyományos kémiai hajtómûvekkel lenne megoldva.
Az oroszok 1994-ben kidolgoztak egy saját tervet, ez a világûrben összeépítendõ nukleáris meghajtású 800 tonnás ûrhajó lenne, amelybõl 400 tonna a hasznos teher, a személyzet pedig 5 fõ. Ez esetben az ûrhajó Mars körüli pályára áll, és innen szállnak le a 460 napos marsfelszini misszióra az ûrhajósok. Ennek végén visszatérnek az addig a mars körül keringõ ûrhajóra, és egy, a marsi leszálló jármûhöz hasonló ûrhajóval elindulnak haza.
Olyan meghajtás egyenlõre nincs, amely komolyabb mesterséges gravitációt hozhatna létre, és tartósan mûködhet. Egy kémiai vagy nukleáris meghajtás esetén maximum néhány órán át mûködhet a hajtómû, egy nuleáris reaktor által táplált ion hajtómû akár az egész út alatt is mûködhet, de olyan kis mértékû gyorsulást tudna nyújtani csak, hogy a földi gravitáció alig 1-2%-át érzékelhetné a legénység. Ez pedig édeskevés a boldoguláshoz...
5 tonna élelem, 3 tonna víz... mégis, hogyan gyorsítanának fel ekkora tömeget, ha ezt ûrhajóba tennék??? Mennyi üzemanyag... mert ugye vissza is kell jönni...lesszállni, felszállni..(a Marsra) már írtam: valamilyen fajta mélyhipnózisban, vagy altatásban végig kellene aludni az utat közben intravénásan táplálkozni (nyam nyam :) )mindig csak 1-2 ember lenne ébren felváltva. Ha lenne annyi üzemanyag, hogy az út feléig gyorsuljanak, utána meg lassuljanak akkor egy kis nehézkedés is lenne...
A Vénuszt és a Marsot is csillagnak látjuk az égbolton. Ugyanez van a Mars felszínén is: a Föld is egy csillagnak látszana.
jah, elirta annyiban igaza van, hogy mivel a légkör sokkal tisztább, és az ocánok borította fényes kék bolygó csillog, a Föld sokszorta jobban látható a Marsról, mint fordítva
szerintem baromi unalmas lesz. Ugytudom nagyon veszélyes raboknál amerikai börtönökben, akik szociális beilleszkedésre képtelenek most is van hogy napi 1 orát sétálhatnak, és egész idõ alatt egyedül ülnek a zárkában - mindezt persze életük végéig. Nem egyszerübb rabokkal kisérletezni? :D
Zárnák össze velük Anettkár, úgyis kint van most a Csillagvárosban. :-D
DreamTheater: Igazad van. Itt a Földön csak szimplán unalmas lesz, de odafenn pokoli félelmetes lesz. Képzeld el, hogy a legfényesebb csillag lesz az égen a Föld akárcsak most a mi egünkön a Mars. Ugyanakkor izgalmas. Ha lenne alkalmam, tuti belevágnék, nagyon nagy kaland! Kicsit szkeptikus vagyok a mai technikákkal kapcsolatban, 2000%-osan megbízható felszereléssel kell õket felszerelni, hogy a biytosíték biytosítékának biytosjtéka is biytosítva legyen.
Nõket azért nem visznek fel, mert mit kezdenek a szaporulattal :-)
Csak egy problémám van ezzel a teszttel. A villalakók nem lesznek kitéve valódi félelmeknek, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy nem tudnak visszatérni a Földre az ûrhajójukkal. Azt is tudják, hogy a teszt alatt nem az ûrben vannak, hanem a Földön, ahol bármikor könnyen jön a segítség. Azt a valódi félelmet, egyfajta "kizártságérzetet" nem lehet sztem szimulálni, pedig meglátásom szerint ebbõl lehetnek a majdani marsbéli utazások (fõleg az elsõé) legkomolyabb konfliktusai. Milyen érzés lehet a Marsról a Földet szemlélve rádöbbenni arra, hogy nem tudnak visszatérni, s mire megjönne a felmentõsereg addigra minden tartalékukat felélik...
Furcsa, hogy pont az oroszok hagyják ki a nõket egy ilyen kisérletbõl...
Informatika és tudomány
, stb) bemennének. 5-6 ember esetében ez azért nem kis mennyiségû vizet feltételez.
