Azért szerintem egy csak mikroszkóppal látható sejttõl szép teljesítmény, hogy egy méteres molekulát tárol, aminek ráadásul minden nukleinsava információt hordoz :) 1. A kísérletrõl fél füllel hallottam valamikor rég, utána kellene néznem, pontosan mi volt az eredmény, tudott-e szaporodni, úgy emlékszem "semmilyen szempontból" nem különbözött egy "normális DNS-û" élõlénytõl. 2. A hibajavítás nem a DNS-ben van. Ha két bázispár kivágódik, nincs az az élõlény, ami visszailleszti az eredetit. Az egyetlen hibajavító mechanizmus a DNS két szálán alapul: ha az egyik szálban hibás nukleinsav kerül egy helyre vagy hiányzik, léteznek enzimek, amelyek a megfelelõ párt szintetizálják az adott helyre. Sok genetikai hiba múlik egyetlen nukleinsav mutációján, különösen szerencsétlenek azok a mutációk, amelyek a "stop" kodont rakják be egy helyre. 3. Az mRNS átírás után speciális fehérjék levágják az exonokat, és nem készül belõlük fehérje. Az egyetlen teendõ az, hogy a valódi fehérjeszintézis alapjául szolgáló megvágott mRNS-eket összeválogassuk, és ez a valódi gének állománya. A gyakorlatban ez persze nem ilyen egyszerû - sokszor a DNS láncból kell eldönteni, gén-e egy adott rész vagy sem. 3++ itt mi a kérdés? 5. A felesleges géndarabok megtartásának egyik lehetséges oka jól látod az lehet, hogy növeli a genom variabilitását, de kétséges, hogy a "kikapcsolt" géndarabok a magas szintû élõlényeknél is tudnak ilyen szerepet játszani.
még valami: nem is olyan hosszú a dns szálunk.. egy sejtünkben lévõ dns szál letekerve alíg 120 centi... összehasonlításképp: 7millió alumínium atom egymás mellett 1miliméter. atomi méretekben...
nos lehet hogy "teljesen jól mûködtek", de ez elég durva megfogalmazás.. 1, tudtak szaporodni?? mert ha egy élõlénytõl elveszik a szaporodás képességét az evolúciós szempontból halott. a ló és a szamár összeál, mi lesz belõle? öszvér. na õ nem tud már szaporodni. tehát nem bizti, hogy az alap mûködéshez elegendõ génállomány úgy igazán megállja a helyét. 2, a génállományban hibajavítás is van!! egy példa: az adat cd-n a hibajavító kódot kinullázod attól az még mondjuk menni fog, de amint jön egy hiba, sem detektálni, sem kijavítani nem tudja. mondjuk cd lejátszáskor a 50-100 hiba/sec átlagos.. menne az az extra kód nélkül? -> mennyire szemét a cd lemez 1/6a.... 3, honnan a mákból szedték, hogy melyik a nem-kódoló rész? az éppen lecsavarodott és kétágra bomlott dns szegmensek, pl: a sejt egy életciklusán belül is változnak.. 3++, melyik a lethális (sérülése már embrionális korban halált okoz) illetve az egyáltalán nem olyan fontos gén? pl: érdekel bárkit, hogy milyen az ujjlenyomatod? csak a rendõrbácsikat, evolúciós szempontból nem olyan fontosak.. tehát, ha eltávolították a sejt 'ujjlenyomatát' attól még mondjuk él. mondjuk, nem lesz meg benne az adott sejtre jellemzõ mitokondrium mennyiség. a kevesebbel is elmûködik, csak nem úgy. specifikusan ha ez egy izomsejt volt, akkor lehet, hogy nem tud igazán hatékonyan mûködni.. mert nem tud annyi energiát alakítani az elõanyagokból. 5, az evolúció most is folyik. ki tudja nincs-e pár olyan gén ami most nem befojásol semmit per pill, de akár pár ezer éven belül egy olyan tulajdonságért felel, ami az életbenmaradást szolgálja? pl.: nagyobb felületû tüdõt növesztünk majd a megtizedelt erdõk és co2-vel telenyomott légkörnek hála.. az egész okfejtésembõl azt szerettem volna kihozni, hogy szvsz. ha van is "szemét" a genetikai állományban, akkor az okkal lett megtartva. :) de kukacos feltevése jogos.
waterman de a "salakanyag" nagy része egészen biztosan nem kódol az égvilágon semmit, mert teljesen értelmetlen szakasz. Például emlékeim szerint csináltak már olyat egyszerû eukariótákban, hogy a nem kódoló szakaszokat kivágták a DNS-bõl, és úgy szaporították a sejtet: az utódok teljesen jól mûködtek.
lola kifejtenéd, miért téves? Nem az embernek van a leghosszabb DNS lánca és nem az számít, milyen hosszú. A DNS nagy része eukariótákban "szemét".
akkor van 2,85 milliárd bázispár. adenin, timin, guanin, citozin. ezek lekódolnak kb 20000 gént, . itt a gént értsd "tulajdonságnak". (fehérjébõl nincs is 20000..) azaz pl.: a nyálelválasztó mirigyünk mûködését 500 gén befolyásolja, de gondolj bele mennyi helyen használhatja UGYANEZT a kódrészletet a szervezet!(feltételezik, hogy ugyanazt használja..) a génjeink kb 85% az adott idõpillanatban alszik, azaz pl.: az embrionális kori a gerinchúr felépítéséért felelõs gének nem mûködnek 40 éves korodban is(hála égnek). vagy azok sem mûködnek amik szintén embrionális korban az ujjaink közül lebontják az úszóhártyákat (apoptikus gének). tehát sok tudós szerint nincs salakanyag a dns adatállományában, hanem nemes egyszerûséggel csak alszanak a génjeink. meg ugye az ember embrionális fejlõdése során végigéli az evolúciós fejlõdésének fõbb szakaszait: pl.: a kopolnyúkezdeménybõl lesz késõbb az ádámcsutka pár része.. így nézve a dns-re, tényleg a természet alkotta a legjobb tömörítõt:)
Hát nem csodálkozom ezen...ahogy bánunk egymással és a környezetünkkel...meg ahogy a mai színvonalhoz többszázezer évre volt szükségünk :-(
Ez a 20000 gén tényleg megdöbbentõ. Ez azt jelenti, hogy az embert felépítõ "program" irtózatosan egyszerû, vagy - ami valószínûbb - rengeteget merít az egyedfejlõdést kísérõ törvényszerûségekbõl. De mindenesetre a DNS messze a legjobb tömörítés, amit valaha láttam :)
Lola szó nincs róla, hogy az ember DNS-e lenne a leghosszabb. A poliploid szervezésû élõlények, pl. a krumpli úgy emlékszem iszonyatos mennyiségû DNS-t tartalmaz. De igazából a DNS lánc hossza semmi információt nem tartalmaz az élõlény bonyolultságáról, sokkal lényegesebb az, mit kódol az a lánc.
Sajnos manapság a kutatások túlnyomó része ilyen. Próbálkoznak, és ha sikerül valami újat találni, akkor elõször is megpróbálják kideríteni, hogy mire is lesz jó. Ha semmire, akkor kuka. Ha valamire mégis alkalmas, akkor pedig elkezdenek vad ideológiákat gyártani hozzá. Ez elég szomorú.
Azért az nem olyan könnyû. Pl. attól még nem lesz jobb egy program, mert hosszabb... És ilyen programot írni sem túl könnyû. Persze, hogy kísérletezgetnek, az szinte biztos. (De ma még eléggé sarlatánság-szerûen.)
Nekem tisztának tûnik: 20000 fehérjét leíró génünk van. Ezek nem teszik ki az összes (2.85 milliárd) bázispárt, mert azok nagy része - elvileg - inaktív az emberben.
Ha jól tudom, az ember DNS-e a leghosszabb. Valójában az alacsonyabb rendû állatok kódrészlete is megtalálható benne, csak persze a plusz részektõl ember az ember. De mi lesz akkor, ha majd valaki azzal kezd el kisérletezni, hogy az emberénél hosszabb DNS-t állítson elõ, ami egyben azt is eredményez(het)i, hogy az embernél fejlettebb élõlényt állítson elõ, egy szuperembert, vagy szuperélõlényt?? Ez valójában mesterségesen elõidézett evolúciót eredményez(het)ne.
"A három évvel ezelõtt bemutatott gének 58 százaléka komoly hibákat tartalmazott még. Azóta már az is világossá vált, mely gén melyik kromoszómán található. 2001-ben ezen kívül még 150 ezer rés tátongott a DNS adatokban. Ezt a számot az IHGSC szerint sikerült 341-re leszorítani, írta a BBC. A hiányzó szakaszok közül 33-at nem lehet leolvasni a rendelkezésre álló módszerekkel, a többi 308 pedig várhatóan különálló kutatási projektek vizsgálati anyaga lesz majd. Kétséges, hogy lesz-e egyszer végleges változata az emberi örökítõanyagnak, mivel az egyes emberek emberek génkészlete eleve akár egy ezrelékkel is eltér egymástól."
"2,85 milliárd bázispárból álló kódban"
Szoval ennyi bazispar van, ez kb realis. A gen definicioja szerint (ha jol emlekszem) egy feherje legyartasahoz szukseges kodreszlet. Szoval ez vagy azt jelenti, hogy osszesen csak ennyi gen van a tobbmilliard kodban, vagy ennyi fele.. ki tudja. Valoszinubb az elobbi, bar tenyleg eleg durvan kevesnek tunik.
Hat egy gen tobb bazisparbol all. Amugy a cikk alapjan tenyleg nem tiszta, mire gondoltak.
most akkor mibõl is van 20 000 ? gén fajtákból ? vagy az információt hordozó C A G T párokból ? mert emleget a cikk valami 2,85 milliárdot is ...
"Már csupán 341 rés maradt a 2,85 milliárd bázispárból álló kódban, ami pontossági nagyságrendjét tekintve egy hibát jelent 100 000 bázisban."
Hát kösz, és mi van, ha ezek kulcsfontosságú bázispárok, miközben - mint írják -, a többség szinte jelentéktelen.
"Az összerakós játék elv számos átfedést vagy ismétlõdést tartalmaz, ami hamis képet fest egy organizmus génállományáról. Sokak szerint a két módszer egybeolvasztása lenne a legcélravezetõbb."
Bemegyek a kórházba egy kis génterápiára, és kijövök, mint A légy...
Informatika és tudomány
