Hát attól még a "kis kínaiak" olyan messze vannak, mint makó jeruzsálemtõl...
Jelenleg durván két évente 1x indítanak egy darab emberi személyzetû ûrhajót, az évtized végén, a következõ évtized elején akarnak a Holdra küldeni pár tudományos kutatószondát, és a következõ évtizedben egy kissebb föld körül kezingõ ûrállomást építeni (kb. Szaljut szinten). Egyenlõre ennyi az ismert és a reális terv. Ezt tudják is hozni. Ha ilyen ütemben haladnak, õk is csak valamikor 2030 körül érhetnek a Marsra...
...nézz csak meg egy képet az x-20-ról meg egyet a SS1-rõl. Nahát hogy mennyire hasonlít a két gép konfigurációja!
Lehet, hogy az én szememmel van a baj, azért inkább vegyük végig:
X-20 (CGI kép): Egyenes, szögletes törzs, "papucsorr", alsó deltaszárny wingletekkel, nincs hátsó vezérsík.
SSO: Szivar alakú, hengeres törzs, felsõ trapézszárny, a szárnyak végérõl hátra nyúló faroktartó, végén egy-egy függõleges vezérsík, és a faroktartón egy-egy külsõ vizszintes vezérsík.
Lehet, hogy nem értek túlzottan hozzá, de számomra nem tünik hasonlónak egyáltalán a két gép aerodinamikai formája...
Tudtommal minden országban és ez alol Amerika sem kivétel, az a rendszer, amely meghatározza, hogy állami költségvetési pénzt mire és hogyan költünk meglehetõsen szigorúan leszabályozott.
Akkor itt félreértés van. A téma ugye ott kezdõdött, hogy az állam és a magánszektor kezd összemosódni. Amirõl te beszélsz, az már évszázadok óta így megy (pl. Amerikában a fegyverbeszerzések), semmi újdonság nincs benne.
Ja az amcsik szenvednek itt mindenféle tervvel, a kis kínaiak meg csendben (állami pénzbõl)meg összedobnak valami Mars utazást . Az amik meg majd lesnek..
-Bizonyos adatokhoz valszeg tehát közvetlenül hozzá jutott (pl Dynasoar/Space Shuttle teszt eredményei).
"A DynaSoar eredményeir biztos nem, mivel az X-20-bõl nem készült el mégcsak életnagyságú "droptest" példány sem, ..."
De gondolom szuperszónikus szélcsatorna meg hasonló kísérletekre az alatt a kb 10 év alatt amíg élt a projekt csak költöttek, nézz csak meg egy képet az x-20-ról meg egyet a SS1-rõl. Nahát hogy mennyire hasonlít a két gép konfigurációja! Nem azt mondom hogy közvetlen másolás az egész. Csak éppen elvégeztek egy kísérlet sorozatot az adott formával, azt a ss1-nél szépen meg lehet spórolni, gondolom az ilyen részletes szélcsatorna eredmények nem kallódnak csak úgy az interneten.
-az állami/magán szektor határai is kezdenek elmosódn
"Meglepõt mondok: ezek a határok csak a szocialista rendszerben voltak élesen elhatárolva, és ott is csak mondvacsinálva."
Igen, legalább is ezt szeretnék elhitetni az emberekkel bizonyos politikusok, akik az adófizetõk pénzét meglehetõs hanyag eleganciával kezelik. Tudtommal minden országban és ez alol Amerika sem kivétel, az a rendszer, amely meghatározza, hogy állami költségvetési pénzt mire és hogyan költünk meglehetõsen szigorúan leszabályozott. Az ûrkutatás sem olyan, hogy xy a NASA-nál gondol egyet és építet magának egy ûrhajót. Tudod elõbb politikai/elnöki/kormányzati döntés, parlamenti jóváhagyás, költségvetési elõirányzat, tendereztetés meg ilyenek szoktak lenni. Ha bármelyik lépcsõfokban gebasz van akkor az állam bizony nem épít ûrhajót. Máskérdés, hogy azért még senkit nem zártak börtönbe, mert a Rockwell helyett a Boeinget hirdette ki a verseny gyõzteseként. Pedig egy egy rosszul sikerült döntés bizony dollár milliárdokat jelent az adófizetõkneknek mínuszban, a cég tulajoknak meg pluszban.
A második világháború óta viszont ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, mikor melyik cég élvezett bizonyos elõjogokat valós vagy kitalált nemzetbiztonsági indokokkal. Ez a kapitalizmus bizony már nem az a kapitalizmus, mint amirõl a tankönyvekben regélnek a jónép számára.
A hajtómûveket? Az STS ûrsiklók SSME hajtómûveivel nem nagyon voltak problémák, csak a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákkal.
Amúgy a határidõkbõl lehet látni, hogy a kormány sem akarja siettetni a dolgot (jó 4 év az alapvetõ tervezésre...), egyfajta üzenet: nekik nem sûrgõs...
Szerintem ezt ennyi ido alatt senki sem fogja megcsinálni.
Miért nem csinálnak akkor kismértû Space Shuttle-t? Nem kell a bazi nagy raktér, csak az utastér, azt' kész..Az anyagok, és a technológia ismert, esetleg a hajtómûvet kellene biztonságosabbá tenni, meg nem is kell akkora tolóerõ a kisebb jármûhöz ????
???? Ezt most pontosan mire érted? A NASA azért fizet a Szojuz ûrhajókért, mert a Columbia-katasztrófa óta ugye a földre vannak parancsolva az ûrsiklók.
A Space Adventures meg sima üzleti okok miatt fizet (vagy fizetett volna) a Cosmopolis-XXI. gárdájának.
Azért vicces, hogy az usa a ruszkiktól szeretne ûrhajót vásárolni ... Na ennyit az ûrversenyrõl.
Az, hogy volt állami megrendelése nem egyenlõ azzal, hogy állami támogatást kap az adott projectre. Például a Pegasus rendszer is teljesen civil program, noha a NASA az egyik fõ megrendelõje...
Bizonyos adatokhoz valszeg tehát közvetlenül hozzá jutott (pl Dynasoar/Space Shuttle teszt eredményei).
A DynaSoar eredményeir biztos nem, mivel az X-20-bõl nem készült el mégcsak életnagyságú "droptest" példány sem, ráadásul annál ugye vízhûtéssel oldották volna meg a visszatéréskor fellépõ hõterhelést (elég vadul hangzik, kiváncsi lennék, valóban mûködõképes lenne-e egy ilyen megoldás). Azt is kétlem, hogy az STS rendszer adatait megkapták volna, és különben is teljesen más a két rendszer mûködési feltétele, tehát sokra nem mennek vele. Az orosz C-XXI. esete is hasonló, az, hogy a tervezõk egykor dolgoztak a Bor tesztgépeken, még nem jelent semmit. Túlzás lenne, hogy azért zárjanak ki valakit, mert egykor kapcsolatban volt az állami ûrkutatással...
az állami/magán szektor határai is kezdenek elmosódn
Meglepõt mondok: ezek a határok csak a szocialista rendszerben voltak élesen elhatárolva, és ott is csak mondvacsinálva. Az amerikai ûrprogramban rengeteg üzleti csoport dolgozott be mindig is (sõt! Még versenyeztették is egymással a különféle cégeket, mint a Boeing, Lockheed, Northrop, McDonnald, stb.). Az X-díjnál is csak az volt a kitétel, hogy az adott ûrjármû elkészítésénél nem vehetnek igénybe állami támogatást.
"Azért az SC-nél azt se feled el, hogy õk rendelkeztek a legkomolyabb technikai elõélettel (bedolgoztak az X-38 programban, és a Pegasus indítójármûnél).
És ez meg akkor felveti azt, hogy ez a magáncég mennyire magáncég, hiszen már volt ûreszközre/úreszközökre szóló állami megrendelése. Bizonyos adatokhoz valszeg tehát közvetlenül hozzá jutott (pl Dynasoar/Space Shuttle teszt eredményei). De ugyan ez lehetett a helyzet az orosz csapatnál is.
Nekem kicsit olyan ez, mint a tengerkutató Ballard eredményei. A világnak beadják, hogy milyen okos és ügyes, Cousteau elbújhat a segge mögött, csak éppen az a bazinagy hajója, meg az a többszáz embere honnan van? Ja az amerikai haditengerészettõl. Bocsi.
A mai világban persze nem csak az országhatárok, hanem az állami/magán szektor határai is kezdenek elmosódni. Nincs mit csodálkozni ezen. Csak az átlagpolgárt hülyítik azzal, hogy ez nem így van.
Jogos, sõt, még tesztrakétát is lõttek fel...
Azért az SC-nél azt se feled el, hogy õk rendelkeztek a legkomolyabb technikai elõélettel (bedolgoztak az X-38 programban, és a Pegasus indítójármûnél). Az tény, hogy nekik sikerült megcsípni egy kellõen gazdag mecénást. Dehát ez ugyanolyan, mint minden technikai fejlesztésnél: pénz nélkül nehéz. Amúgy én anno, mikor bemutatták a C-XXI.-et, megesküdtem volna, hogy õk nyerik az X-díjat. Aztán szegények úgy elhalgattak, hogy szinte semmit nem tudni róluk. Pedig még a Space Adventures is leszerzõdött velük...
Most nem azért mintha a románoknak drukkoltam volna de, ha jól emlékszem valami rakéta/hajtómû tesztet még õk is bemutattak.
Amúgy szerintem meg azért az sc nyert meg valszeg õk rendelkeztek a legjobb anyagi háttérrel. Az oroszok pl szerintem csak ezen maradtak le. Ugyan az a rendszer mint a SC-é, 1 szállító jármû + egy szuborbitális repülõgép. Az utóbbi prototipusát talán már a sc elött elkészítették. A szállító jármû (M-55) meg vagy 15 éve létezik, csak venni/bérelni kellett volna egyet.
Nem látom be milyen realizmus lenne az egész mögött, miért csak az amik lennének az elhívatottak egy orbitális kereskedelmi jármû elkészítésére? Ja hogy másnak nincs "feleslegesen" elszórandó pénze? Ez viszont nem szakmai kérdés!
Jah, kicsit késõ volt már...
Megígérem ha dollármilliárdos leszek akkor egye fene, néhányat elköltök (magyar) ûrkutatásra is..
A csapatnak kell amerikai 'bázisúnak' lennie. Ez többé-kevésbé érthetõ (sajnos), az egyik fele ugye a patrionizmus, a másik fele meg a realizmus. Azért realizmus, mert gyakorlati az X-Prize-nál reális esélye a gyõzelemre melyik csapatoknak volt? Kettõ kivételével (az orosz Cosmopolis XXI. és az angol StarChaser csapat) az összes észak-amerikai (szvsz esélyesnek a Scaled mellett még a Canadian Arrow, a Da Vinci Project és esetleg az Armadillo jöhet szóba). A többi csapat általában nem tudott gyakorlati szinten semmi eredményt felmutatni (ie.: legalább egy életnagyságú makett, vagy egy sikeres hajtómûteszt). Akkor meg minek?
De ha valami újgazdag nem tudta volna hovatenni a felesleges milliókat, akár tõlönk is indulhatott volna valaki.
Istenem, bár így lenne... Hogy is írta Jimmyke? Álmodozni lehet...
Amúgy lehet, hogy nagybetûvel az lesz ráírva a gyõztes rakétára:
MADE IN USA
De minden egyes alkatrészen akkor is az lesz ott icurka picurka-betûkkel, hogy:
MADE IN CHINA!!!!!
Most akkor mi van? Az ami üzletember haragszik a világra mert megint felrobbant az ûrsiklójuk és ezért mindenki mást kizárnak a versenybõl?
Tök gáz! Az X-díjnál ilyen nem volt. Még a románok nevezését is elfogadták. A magyar ufo tethnológiát egy kicsit kiforratlannak találták, ezért udvariasan elutasították.;)))) De ha valami újgazdag nem tudta volna hovatenni a felesleges milliókat, akár tõlönk is indulhatott volna valaki.
Amúgy ez az 50 milkó szerintem nem olyan arányban van a feladat költségeihez, mint az x-díj 10 milkója.
Két válaszom is van, egyik sem fog tetszeni...
1.: Eleddig négy ûrszonda-makett épült, a Hunveyor 1-4. Ezeket fõiskolák/egyetemek dolgozták össze, és csak az a céljuk, hogy az ez irányú tapasztalatra éhet tudósok/tanulók némi gyakorlatot szerezhessenek egy mûhold megépítésére (akit érdekel, itt taláhat többet a Hunveyor-4-rõl.). Noha elvi tudás van, a gyakorlati tudás minimális, mivel alig néhány mérnöknek és tudósnak nyílik alkalma arra, hogy "bedolgozhasson" egy-egy nemzetközi mûhold-programba, az állam bácsi meg inkább költ ostobaságokra milliárdokat, mint támogasson mondjuk egy magyar mûholdat (gyakorlatilag magyarországnál sokkal szegényebb államoknak is van saját mûholdjuk, legtöbbször meteorológiai, geológiai/mezõgazdasági, estleg kommunikációs célú). Miután pedig civil oldalról sincs támogatás, sajnos teljesen elsikadt az egész ûrkutatás téma (gyakorlatilag egy maréknyi tudós és civil próbálja életben tartani a magyar ûrkutatást... több-kevesebb sikerrel). Ez több okból is káros: egyfelõl nincs megfelelõ gyakorlati lehetõség, vagyis nem is lesz a minimálisnál nagyobb magyar ûripar (lehet nevetni, de inkább sirni kellene rajta), és a magyar szakember gárda sem tud érvényesülni. Ha egyszer oda jut a világ, hogy a világûr már valóban 'nyitott' lesz, mi akkor sem leszünk sehol, mert nincs, ami elõre léphetne... Vagyis tényleg "ésszerûsitünk". Le. Egészen a nulláig.
2.: Ésszerû megoldásként Anettka, a nagy magyar díva majd 1x feljut az ûrbe. Hogy képviselje kis hazánkat. Mi meg lehetünk büszkék rá. Jajj...
Én alapvetõen gyûlölöm a "pénz-orientált" világot, szóval ne várj tõlem semmi "számodra hasznosat". De megpróbálom : (Úgysem valósulna meg, de azért megosztom veled elképzelésemet) A sok hülyeség (Pl.: Állami pénz saját zsebünkbe tömése, gazdasági okok miatt folyó háború) helyett az ûrprogramba kéne pumpálni a pénzt.
Al Gore a szívén viselte a Venture Star programot (anno õ volt az egyik fõ politikai támogatója, még mint a Clinton-kormányzat alelnöke), ha õ nyeri a 2000-es választásokat, valószinüleg megkapta volna a Lockheed a folytatáshoz szükséges pénzkeretett. Viszont Bush gyõzött 2000-ben, és az egyik elsõ dolguk a NASA programjainak megnyirbálása volt...
Értelem rulz. Szerinted gazdaságilag mennyire lenne megtérülõ egy civil mars-szonda? Ugyanis ha hiszed, ha nem, az ûrturizmus esetén bizonyos szintû befektetés-megtérüléssel is számolnak. Éppen ezért lõnek majd fel 'gazdag barmokat'. Õk meg tudják fizetni ugyanis ezt, az ûrturizmussal foglalkozó cégek pedig az így szerzett bevételbõl további fejlesztéseket vihetnek végbe (még olcsóbb, még jobb megoldásokat keresbe). Ugyanis bármilyen hihetettlen, a fejlesztések igencsak sok pénzbe kerülnek (Burt Rutanék X-Prize nyertes Space Ship One ûrhajója több, mint 30 millió $-t kóstált, a díj maga ugye 10 millió $ volt...)
De ha van valami mûködõképes ötleted, hogy oldják meg civil csoportok pénz nélkül a "rohadt mars szondák" fejlesztését, akkor bizonyosan örömmel fogják fogadni... Mondjuk kezdve a Hunveyor-csapattal...
"Célja, akárcsak az X-díj esetében az alacsony földkörüli pályán kivitelezett ûrturizmus fejlesztése."
Nem, hogy a rohadt mars szondákat fejlesztenék... Abból talán haszna lenne az emberiségnek, avval, hogy gazdag barmokat lõdöznek fel, nem lesz semmi hasznos. Bár, lehet hogy azért lövik föl õket, hogy többet vissza ne jöjjenek
"...2000-ben, W.Bush megválasztása után felfüggesztették az X-33 programot, amely egy ..." Lehet hogy tévedek, de nekem úgy dereng mintha Clinton állította volna le a Venture Start... De lehet tévedek..
"Szóval kicsit szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a Bush-kormányzat "ûrtervei" bármiféle pozitiv jellegel bírjanak..." nem meglepõ a múltkori fegyvert az ûrbe címû "balhé" után.....
Bush elnök újra választása azt jelentheti, hogy véghezviszi a Holdra és a Marsra irányuló ûrtervezetét, azaz a NASA fokozatosan elszakad az alacsony földkörüli pályától.
Ezt így azért én erõsen megkérdõjelezném... 2000-ben, W.Bush megválasztása után felfüggesztették az X-33 programot, amely egy 100%-osan újrafelhasználható, egy fokozatú ûrrepülõgépnek, a Venture Star-nak a méretarányos technológiai próbajármûve lett volna. Ugyan adódtak nehézségek vele (eredetileg kompozit anyagból kellett volna készülnie az üzemanyagtartályoknak, de ezt nem sikerült megoldani a folyékony hidrogén esetén, ezért aluminiumötvözet tartályokat alkalmaztak volna), de egy ilyen ambiciózus tervnél (ez lett volna az elsõ egyfokozatú indító jármû) normális. Utána kitalálták az OSP-t, amely egy kis méretû ûrhajó lett volna 4-5 embernek, és a hagyományos indítórakéták (Atlas 5 vagy Delta IV) orráról indulhatna. Ezt is felfüggesztették, majd jött ugye a CEV program, amely annyiban különbözött az OSP-tõl, hogy modulárisnak képzeli el a megoldást. Maga az ûrhajó képes mondjuk feljutni az ISS-ig, aztán ha (egy másik indítórakétával fellõtt) plusz modulokkal összecsatlakozik, akkor képes lesz a Holdig, és talán egyszer a Marsig eljutni. Ezzel az a baj, hogy az évtized vége elött biztosan nem lesz kész...
És megjegyzendõ, hogy a Bush-kormányzat nem csaka az X-33-at és a Venture Star-t lõtte le, de az ISS tervezett mentõhajóját, a CRV-t, illetve az ISS amerikai lakómodulját, aminek köszönhetõen az ûrállomás tartós személyzete az eredeti elképzelések szerinti 7 fõrõl 3 fõre apadt...
Szóval kicsit szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a Bush-kormányzat "ûrtervei" bármiféle pozitiv jellegel bírjanak...
Informatika és tudomány
ezt már hallottuk merjünk nagyot álmodni...
