Nagyon egyszerûen meg lehet állapítani egy élõlényrõl, hogy földi eredetû-e. A a marsi bacinak ugyanolyan DNS-e van, mint a földieknek, és még a bázissorrend is hasonló, akkor egyértelmû a földi ereddet (vagy a földi élet marsi eredete). Ha viszont nem DNS-e van a bacinak, vagy nem ugyanazokból a nukleotidokból épül fel, vagy eltér a kódrendszere, vagy a fehérjéi más aminosavakból épülnek fel, akkor egészen tuti, hogy teljesen függetlenül jött létre.
Ha találnak is valamit ami valaha élhetett, az nem bizonyít semmit, biztosan azonnal elõkerülnek szkeptikusok akik elmagyarázzák, hogy kerülhetett a Marsra ez a földi baktérium egy vulkánkitörés alkalmával... Akkor lesz ez hitelt érdemlõen bizonyítva, amikor az ufó szétrobbantja a Fehér Házat :)
Most nem konkrétan a mélytengeri élõlényekre gondoltam, hanem inkább arra, hogy a Föld meghóditásában nem feltétlenül az emlõsök az élenjáróak. (Kivétel akkor, ha a meghódítás alatt a már leírt kizsákmányolást értjük, mert akkor kétségkívül az ember a gyõztes), de mondjuk ha leszünk olyan hülyék mi emberek, hogy kipusztítsuk magunkat egy nukleáris vagy biológiai háborúval, vagy jön egy hasonló méretû katasztrófa, mint a dínók idején, akkor van egy sansza, hogy nem a melegvérû élõlények lesznek a túlélõk.
Szal ne legyünk annyira nagyra magunkkal, az lenne az épeszû felfogás, ha tisztelnénk és becsülnénk környezetünket. Bár ez kicsit krémesen hangzik, de ha a jelenlegi tendenciát nézzük, akkor hamarosan csak mi, meg az általunk tenyésztett/termelt/génmanipulált stb.. élõlények maradnak a bolygón. És ez nem meghódítás, hanem valami egész más...
Amúgy ha jobban belegondolunk -visszakanyarodva az eredeti témához-, akkor jelenleg is a baktériumok uralják a Földet. (Mi sem élnénk nélkülük)
<i>Khm, ha jól tudom, az óceánok jóval nagyobb területet foglalanak el a bolygón mint a szárazföldek. Akkor most ki hódította meg a Földet?</i>
Én meg ha jól tudom, ezek a mélytengeri lények leginkább a "füstölõk" környékén élnek, azok pedig nem állnak minden négyzetkilométeren.
<i>Megint khm, az emlõsök még leginkább kis cickányokként voltak jelen a Földön, mikor már a mainál egy sokkal burjánzóbb és gazdagabb bioszféra létezett. Ha nincs az a világméretû katasztrófa (aminek mikéntjérõl még csak találgatnak), ami kipusztította az akkori élõvilág majd 90%-át!, akkor valószínû ma is csak kis rágcsálók lennénk, és nem nagyon fórumoznánk...</i>
OK, hogy cickányok voltak, ez a cickányság vált elõnyükre. Természeti katasztrófák pedig "mindíg" vannak, csak nagyon ritkák. Nem is tudom, egy 10 km átmérûjû meteor átlagosan hány millió évenként is találja telibe a földet? 100-200 millió?
<i>Vagy neked az élet csak az embert jelenti? És a Föld meghódítása a természet kizsákmányolását és tönkretételével azonos? Mert az áltatlad leírtaknak csak így van értelmük...</i>
Khm, ezt nem tudom honnan szûrted le, de azért leírom amit errõl gondolok. Az élõlények alapvetõ két ösztöne a szaporodás és a túlélés. Külsõ visszacsatolás nélkül az élõlények meddig szaporodnak? Ameddig fel nem élik élelem, egyéb forrásaikat. Csak pl. a sáskajárásra, vagy például egy baktériumfertõzésre kell gondolni, ahol a megbetegített állat bele is pusztul. A baktériumok addig szaporodnak ameddig tudnak. Mindez magasabb szintû éllõlényeknél is így van. A Föld õslégkörében nem nagyon volt oxigén, annál több co2. Ezek a csúnya zöld élõlények -is- teljesen kizsákmányolták az atmoszféra co2 készletét, csak éppen annyit hagytak, amennyi ahhoz kell, hogy el ne pusztuljanak. Persze ez egy kissé "erõltetett", de talán ebbõl látni, hogy más nézõpont is lehet ezt szemlélni.
Az ember is kihasználja ahogy tudja, de észre is veszi a bajt. SZerintem.
Sajnos az átszámításnál tényleg elszúrtam, elnézést kérek mindenkitõl...
A Forrásom (A Naprendszer Bemutatása @ Szegedi Tudományegyetem)
Az eredeti szövegbõl idézet: Az átlagos hõmérséklet 230 K körül van, a szélsõ értékeket pedig a téli pólus 135 K-es és az egyenlítõ 300 K-es hõmérséklete képviseli. A nappali és az éjszakai hõmérséklet között az eltérés a 60 K-t is elérheti.
tehát:
135 K = -138.15 C° 230 K = -43.15 C° 300 K = +26.85 C°
Vagyis utólag javítva az elszúrt mondatom:
Mars átlaghõmérséklete -43.15 C°, a szélsõséges értékek pedig -138.15 C° (Déli póluson) és +26.85 C° (egyenlítõ).
Még 1x elnézést a hibáért.
De ha van ennél jobb/pontosabb ismert értéked, akkor egy linkel megdobhatnál. :)
"meghódították az egész földet, erre a mélytengeri élõlények nem képesek." Khm, ha jól tudom, az óceánok jóval nagyobb területet foglalanak el a bolygón mint a szárazföldek. Akkor most ki hódította meg a Földet?
"ahhoz hogy az egész Föld betelepülhessen az élettel muszáj volt kifejlõdnie az emlõsöknek" Megint khm, az emlõsök még leginkább kis cickányokként voltak jelen a Földön, mikor már a mainál egy sokkal burjánzóbb és gazdagabb bioszféra létezett. Ha nincs az a világméretû katasztrófa (aminek mikéntjérõl még csak találgatnak), ami kipusztította az akkori élõvilág majd 90%-át!, akkor valószínû ma is csak kis rágcsálók lennénk, és nem nagyon fórumoznánk...
Vagy neked az élet csak az embert jelenti? És a Föld meghódítása a természet kizsákmányolását és tönkretételével azonos? Mert az áltatlad leírtaknak csak így van értelmük...
Nem emberszerûre, de mindenképpen valami olyan élõlényre gondolok, amit saját szememmel látok, azaz nem kell a megfigyeléshez mikroszkópot használni.
Na, de kérem itt egyelõre az élet lehetõségének bizonyításáról van szó, és ilyen téren az mikroszkópikus lények is elegendõek.
De nagyon nagy elõny az állandó testhõmérséklet. Az emlõsök akár a saját testhõmérsékleténél 60 fokkal kisebb környezetben is vígan megél, sokkal nagyobb életterük lehet, mint a hüllõknek. Ezen kívül a klimatikus változásoknak is jobban ellenállnak, hiszen ha pl. leesik a hõmérséklet mondjuk 20 fokkal, a hüllõknek lõttek, de az emlõsök átvészelhetik.
Ez mind igaz, de megint a földi állapotokból indulunk ki. Mi van akkor, ha a hüllõk számára kezdvezõ, állandó hõforrás van a bolygón (pl. geotermikus hõ)? A fejlõdés szempontjából a melegvérû lények ilyen környezetben hátrányban vannak a hidegvérüekkel szemben ugyebár...
Az a gond, hogy rögtön mindenki arra próbál asszociálni, hogy élet = értelmes, önálló gondolkodásra képes, emberszerû élõlény. Az, hogy kialakul valahol az élet, még nem jelenti azt, hogy ott értelmes élõlények is alakulnak ki. Itt most arról van szó, hogy egyálltalán lehetséges-e az élõlények kialakulása, legyen akár pár baktériumról is szó.
Nem emberszerûre, de mindenképpen valami olyan élõlényre gondolok, amit saját szememmel látok, azaz nem kell a megfigyeléshez mikroszkópot használni. Tegyük fel van valamilyen közeg, mondjuk víz, amelyben megvan az élethez szükséges minden ásványi anyag, de nincs benne semmi élet. Ebbõl a „kotyvalékból” hogy születik meg az elsõ élõlény? Szerintem ehhez a lehetõ legkedvezõbb körülményeknek kell meglenniük, és lehet hogy akkor is szükséges még egy nagy adag szerencse. Miután az elsõ élõlény létrejött alkalmazkodóképessége révén el tudja hagyni ezt a „bölcsõt” és meg tudja hódítani azt a területet, ahol egyébként soha nem alakulna ki az élet.
A másik pedig az, hogy miért tekinted alapvetõnek, hogy csak az emlõs lehet a fejlõdés csúcsa? Csak azért, mert a Földön ez a helyzet? Lehet, hogy egy geológiailag nagyon aktív bolygón a hidegvérû hüllõk sokkal életképesebbek, nem?
Igazad lehet. A dinoszauruszok korában a szárazföldek jóval nagyobb része helyezkedett el az egyenlítõ mentén, sokkal nagyobb életterük volt, mint pl. ma lenne. Életképesebbek is voltak, mint az akkori emlõsök. De nagyon nagy elõny az állandó testhõmérséklet. Az emlõsök akár a saját testhõmérsékleténél 60 fokkal kisebb környezetben is vígan megél, sokkal nagyobb életterük lehet, mint a hüllõknek. Ezen kívül a klimatikus változásoknak is jobban ellenállnak, hiszen ha pl. leesik a hõmérséklet mondjuk 20 fokkal, a hüllõknek lõttek, de az emlõsök átvészelhetik.
Kedves Morgo, nem kell ilyen szigorúan értelmezni, azt amit leírok. Az a kijelentésem, hogy „nem él ott meg semmi” nem foglalta magában az egysejtûeket. Bár nem írtam, de kellett volna, hogy egysejtûeknek biztosan kell ott lenniük, hiszen a levegõ tele van velük! Csak ki kell tenni az udvarra egy edénybe jó klóros csapvizet (klóros, hogy alapból ne legyen benne semmi élõlény) és néhány nap múlva, ha napfény is éri szépen bezöldül és még pezsegni is fog egy kicsit. A levegõbõl belekerülnek az algák a vízbe és ott elszaporodnak. Olyat is olvastam, hogy az algák még a felhõképzõdést is befolyásolhatják. Szóval az természetesnek vehetõ, hogy a sarkokon is megvannak ezek az élõlények, a szél mindenhova elhordja õket.
"ahhoz hogy az egész Föld betelepülhessen az élettel muszáj volt kifejlõdnie az emlõsöknek, " errol kerdezd meg a bakteriumokat, rovarokat, novenyeket...
Távol a partoktól benn a „jégsivatagban” szerintem se rovarok, se –többsejtû- növények, egysejtûek növények is, ahogy a belinkelt írás látszik, azok is csak az egynéhány csupasz sziklaormon. Nem is tudom, van olyan fagyálló rovar, ami kibír mondjuk –10 fokot megfagyás nélkül?
"Kíváncsi lennék, hogy van-e olyan baktérium jelenleg pl. az én testemben, ami egykor mélytengeri volt." Darwin bacsi szerint igen.
Darwin bácsi szerintem mit sem tudott arról, hogy kilométerekre az óceán felszíne alatt hõforrások találhatók, és arra alapuló életközösség van ott lent. De javítson ki valaki, ha nem jól tudom.
Igaz. Nézzük csak ezeket a mélytengeri élõlényeket. Élnek ott lent ezek a 4 fok körüli vízben a hõforrások körül már évmilliárdok óta és mi történt? Nem tudom, mert egyet se látok. Mióta vannak emlõsök? Talán 400 millió éve. És mi történt? Ha tegyük fel én a déli sarkon élnék mint halhatatlan megfigyelõ, akkor sok idõvel ezelõtt azt vehettem észre, hogy egyszar csak egy pingvinszerû lény megjelent ott, majd az évek múlásával egyre többen lettek. Ha kilométerrel a tenger alatt élnék akkor pedig hatalmas ámbráscettel találkoznék, még a levegõben is láthatok egy-két repülõ emlõst.
Az a gond, hogy rögtön mindenki arra próbál asszociálni, hogy élet = értelmes, önálló gondolkodásra képes, emberszerû élõlény. Az, hogy kialakul valahol az élet, még nem jelenti azt, hogy ott értelmes élõlények is alakulnak ki. Itt most arról van szó, hogy egyálltalán lehetséges-e az élõlények kialakulása, legyen akár pár baktériumról is szó.
A másik pedig az, hogy miért tekinted alapvetõnek, hogy csak az emlõs lehet a fejlõdés csúcsa? Csak azért, mert a Földön ez a helyzet? Lehet, hogy egy geológiailag nagyon aktív bolygón a hidegvérû hüllõk sokkal életképesebbek, nem?
Hát igen, nem szabad kizárni. Szerinted van pl. élet az Europa óceánjaiban? Azt hiszem több földön kívüli életet kellene keresni.:)
Csak találgathatok, de nem zárom ki annak lehetõségét, hogy van élet ott.
Ugy, hogy ha jol tudom, a mi naprendszerunkben nincs mas idealis eletter.
A földihez hasonló a jelenlegi tudásunk szerint nincs, de ahogy visszautaltam már többször is, az egyik fõ cél itt az, hogy bizonyítékot találjunk arra, hogy egyáltalán lehetséges az, hogy más égitesteken is legyen élet. Jelenleg ugyanis még nincs megdönthetettlen bizonyíték az ellen, hogy csak a Földön van élet az egész univerzumban, ez tudományos szempontból még nem teljesen kizárható egyelõre! A másik fele meg az, hogy létezhet olyan hely, ahol lehetséges az élet: lásd a Jupiter bolygó Európa holdja.
A Mars egyik oldala 150 fok koruli, a masik (arnyekos) oldala -210 fok koruli.
A Mars átlaghõmérséklete -43 C°, a szélsõséges értékek pedig -216 C° (Déli póluson) és +80 C° (egyenlítõ). A sarkokon valóban nehezen elképzelhetõ (legalábbis most) élet, de egyébiránt nem sokkal (najó, azért egy jó 20-30 C°-al) hidegebb, mint a Föld volt a jégkorszakok idején.
Ezek alapjan en keptelensegnek tartom, h valahol ne alakulhatott volna ki elet a mienkhez hasonlo modon.
Amít mondasz az elmélet. Itt a gyakorlatról volt szó. Ha találnak életet vagy egykorvolt élet nyomait, akkor már bizonyíték van arra, hogy tényleg lehetséges az élet a Földön kívûl.
"Nem él ott meg semmi." http://www.sciencedaily.com/releases/2004/09/040923092742.htm persze nem emlosokrol van szo, de eletrol. Es az is nagyon sokat jelentene, ha ilyet talalnanak a foldon kivul.
"ahhoz hogy az egész Föld betelepülhessen az élettel muszáj volt kifejlõdnie az emlõsöknek, " errol kerdezd meg a bakteriumokat, rovarokat, novenyeket...
"Kíváncsi lennék, hogy van-e olyan baktérium jelenleg pl. az én testemben, ami egykor mélytengeri volt." Darwin bacsi szerint igen.
Kezdünk biológiai témára áttérni, és nekem ez ingoványos talaj... :D De itt szerintem nem megfelelõ az ok-okozat tétel. A sarkkörökön túl is megtalálható az élet minden szintje, kezdve a baktériumoktól a növényeken át egészen az emlõsökig.
A biológia nekem sem az erõsségem... Sarkkörökön az élet minden szintje? Mikor én a sarkokra gondolok egy hatalmas jégtábla jut eszembe. Nagy fehérség semmi más, sehol egy zöld folt, nincs növényzet! Minden élõlény a partokon él, hogy a tengerbõl táplálkozni tudjon. Csak egy-két pingvinfaj megy be mélyen a "jégkontinensek" belsejébe, mert ott egy ragadozó se él mi veszélyeztethetné fiókáit. Nem él ott meg semmi.
Pardon, de akkor mondjuk úgy, hogy az emlõsök, és azon belül is a fõemlõsök kialakulásának ideális körülményeit nézzük. Viszont a Földön nem csak ezek élnek, kialakult mûködõ életközösség a tenger mélyén is, csak persze nem emlõsökbõl.
Igaz. Nézzük csak ezeket a mélytengeri élõlényeket. Élnek ott lent ezek a 4 fok körüli vízben a hõforrások körül már évmilliárdok óta és mi történt? Nem tudom, mert egyet se látok. Mióta vannak emlõsök? Talán 400 millió éve. És mi történt? Ha tegyük fel én a déli sarkon élnék mint halhatatlan megfigyelõ, akkor sok idõvel ezelõtt azt vehettem észre, hogy egyszar csak egy pingvinszerû lény megjelent ott, majd az évek múlásával egyre többen lettek. Ha kilométerrel a tenger alatt élnék akkor pedig hatalmas ámbráscettel találkoznék, még a levegõben is láthatok egy-két repülõ emlõst.
Az emlõsök hála 30-40 fokos testhõmérsékletüknek, meghódították az egész földet, erre a mélytengeri élõlények nem képesek. Ezzel arra próbálok utalni, hogy ahhoz hogy az egész Föld betelepülhessen az élettel muszáj volt kifejlõdnie az emlõsöknek, ahhoz pedig kellett a kellemesen meleg klíma. Volt például sarki dínó?:)
Az, hogy mindez hogy mûködik az egysejtûeknél, fogalmam sincsen. Kíváncsi lennék, hogy van-e olyan baktérium jelenleg pl. az én testemben, ami egykor mélytengeri volt.
Továbbá szerintem nem szabadna kizárni, hogy egy, a Földitõl radikálisan eltérõ környezetben is kifejlõdhet az élet, adott esetben akár az értelmes élet. Hát igen, nem szabad kizárni. Szerinted van pl. élet az Europa óceánjaiban? Azt hiszem több földön kívüli életet kellene keresni.:)
"Hogy jön ide másik naprendszer?!"
Ugy, hogy ha jol tudom, a mi naprendszerunkben nincs mas idealis eletter. A Mars egyik oldala 150 fok koruli, a masik (arnyekos) oldala -210 fok koruli. Valaki erositsen vagy javitson ki, mert ebben nem vagyok teljesen biztos, de ilyesmi remlik. A tobbi bolygon is hasonloan szelsoseges a helyzet.
Masik naprendszerben viszont lehet olyan bolygo, ami ugy kering a napja korul, hogy hasonlo homersekleti ertekek alltak be, mint a Foldon, ezaltal akar parhuzamosan is fejlodhet a mi bolygonkkal. Ilyen bolygo lehet a sok milliardbol eleg sok. Az elteres abbol adodhatna, h az a masik bolygo milyen gyorsan hult ki a Foldhoz kepest, nyilvan ha kisebb bolygo lenne, akkor par tiz, szazezer evvel korabban kialakulhatna ott az elet es ha nagyobb bolygo, akkor az ellenkezoje.
Ezek alapjan en keptelensegnek tartom, h valahol ne alakulhatott volna ki elet a mienkhez hasonlo modon.
Ezek az élõlények éppen magas fejlettségi szintjük miatt voltak képesek meghódítani a sarkokat. Mikor még nem volt nekik vízálló bundájuk, hõszigetelõ zsírrétegük, sokkal otthonosabb helyen kellett hogy éljenek.
Kezdünk biológiai témára áttérni, és nekem ez ingoványos talaj... :D De itt szerintem nem megfelelõ az ok-okozat tétel. A sarkkörökön túl is megtalálható az élet minden szintje, kezdve a baktériumoktól a növényeken át egészen az emlõsökig.
Szerintem a földihez hasonló élet kialakulásához szükséges a 0-100 fokos intervallum, azon belül is a 37 fok környéke. Vajon miért van az összes emlõs testhõmérséklete e körül?
Pardon, de akkor mondjuk úgy, hogy az emlõsök, és azon belül is a fõemlõsök kialakulásának ideális körülményeit nézzük. Viszont a Földön nem csak ezek élnek, kialakult mûködõ életközösség a tenger mélyén is, csak persze nem emlõsökbõl. Továbbá szerintem nem szabadna kizárni, hogy egy, a Földitõl radikálisan eltérõ környezetben is kifejlõdhet az élet, adott esetben akár az értelmes élet.
Én azt hallottam, hogy atomerõmû primer hûtõvizében is találtak élõlényeket asszem valami kékalgákat, de javítsatok ki, ha nem igaz!
"Miért, nincsenek -30 vagy akár -50 fokon, az északi- vagy déli-sarkon élõlények? Még emlõsök is vannak (pl. Sarki róka, Jegesmedve, stb.), amik azért szerintem beleférnek a "fejlettebb közösség" halmazba."
Ezek az élõlények éppen magas fejlettségi szintjük miatt voltak képesek meghódítani a sarkokat. Mikor még nem volt nekik vízálló bundájuk, hõszigetelõ zsírrétegük, sokkal otthonosabb helyen kellett hogy éljenek.
Szerintem a földihez hasonló élet kialakulásához szükséges a 0-100 fokos intervallum, azon belül is a 37 fok környéke. Vajon miért van az összes emlõs testhõmérséklete e körül? Ahogy az élet fejlõdik, úgy egyre kedvezõtlenebb területeken is meg tud élni. Ha a Marson találnak baktériumokat, akkor azok az egykori marsi élet legellenállóbb, legigénytelenebb leszármazottai kell, hogy legyenek.
Pedig a perdöntõ bizonyíték az, ha olyan helyen találnak életcsírát, ami totálisan szeparált a mi naprendszerünktõl idõben. Egy adott távolságon belül még terjedhetett az élet (pánspermium elmélet).
En is tudom, h a primitiv eletkozossegek szelsosegesebb homersekletet is kibirnak. Fejlettebb kozossegek mar nem.
Miért, nincsenek -30 vagy akár -50 fokon, az északi- vagy déli-sarkon élõlények? Még emlõsök is vannak (pl. Sarki róka, Jegesmedve, stb.), amik azért szerintem beleférnek a "fejlettebb közösség" halmazba.
Másfelõl ahogy morgo írta, itt egyelõre a lényeg az, hogy egyáltalán bármilyen szinten életett találjanak, még akár a legprimitívebb életközöséggekrõl legyen is szó.
Amig csak a Marsra tobb ev az eljutasi ido, addig nem is remeljuk megvizsgalni a legkozelebbi naprendszert, ahol talan lehet valami, mert mai technikakkal is sokezer ev, mire eljutnank oda... :F
Õõõõ.... te most mirõl beszélsz? Egyelõre ott tartottunk, hogy a Földön kívûli élet esetleges Marson található bizonyítékát keresik. Hogy jön ide másik naprendszer?!
pillanatnyilag szerintem eleg lenne primitiv eletkozosseget talalni...
Kelta: a kep also savjabol latszik, hgoy legalabb 5 kepbol van osszerakva. Azert feltuno a jarmu kornyeke, mert az tele van szabalyos, parhuzamos, meroleges vonalakkal. egy olyan kepet sokkal egyszerubb osszemontirozni, ahol csak szabalytalan vonalak vannak..
Furcsa nekem ez a szétcsuszás :))) mellette a talaj és a kövek nincsenek, meg ha több darabbol van összeállitva a kép, hol a többi illesztés?
Gondoltam, h belekot a homersekletekbe valaki. En is tudom, h a primitiv eletkozossegek szelsosegesebb homersekletet is kibirnak. Fejlettebb kozossegek mar nem.
Nincs bizonyitek. Amig csak a Marsra tobb ev az eljutasi ido, addig nem is remeljuk megvizsgalni a legkozelebbi naprendszert, ahol talan lehet valami, mert mai technikakkal is sokezer ev, mire eljutnank oda... :F
raadasul az a 0,100 fok csak normal legkori nyomas eseten igaz.
Mi kell az elet kialakulasahoz es megmaradasahoz? 0 es 100 fok (fagyas es olvadaspont) kozti homerseklet.
A vilagmindensegben milliard es milliard bolygo van. Kizart dolog, h csak a Foldnek van olyan szerencseje, h egy csillag korul keringve a fenti homersekletintervallumba esik bele.
Mert ez lenne az elsõ kézzel fogható bizonyíték, hogy lehetséges az élet a földön kívûl. Elsõre megmosolyogtató, de végülis gyakorlatias dolog: ha kiderül, hogy volt élet a Marson, akkor el lehet vetni azt a lehetõséget, hogy az Univerzumban nincs a Földön kívûl élet.
Informatika és tudomány
) -70 C°, 150-200km/h szélviharok.. de a pingvinek nem emlõsök..
