Lehet hogy van még egy csomó kisbolygó, ami nem csak "jég meg kõ" ? Érdekes már ez az 1 is , de kiváncsi vagyok miket találnak majd késõbb..
jah, cifu jol irja, hogy megértsd a jelentõségét, nem árt ha van némi alapismereted mondok másik példát. Itt van mellettünk a Mars, bazi nagy bolygó, senki nem kétli. Elméletek szerint kihûlt a bolygó belsõ magja, megszünt a belsõ forgás, ami fenntartja a védõmezõt körülötte, és fõleg ezért néz ki ugy ahogy most. Namost ha egy az évmilliók alatt kihûlt Marsnál nagyságrendekkel kisebb objektumot a Kuiper övben melegít valami belülrõl, akkor az nagyon fura.
Vulkanikus tevékenység valószínûleg.De nem értem mi olyan nagy dolog ebben.
Mert eddig úgy vélték, hogy eddig egy, a Naptól ilyen távolságra lévõ KBO esetén ez kizárható. Ha valóban Vulkanikus tevékenységrõl van szó, akkor ez az elmélet megdõlt.
A saját szemével dolog is csak sematikus megközelítése volt a dolognak, úgy értem, hogy meg kell tapasztalni, közelebb kell menni, sokáig kell vizsgálni valamit, hogy kiismerjük.
Valóban, de amíg nincs erre lehetõség, addig a rendelkezésre álló információkból kell dolgozni, és ez alapján kell eldönteni, hogy miket is érdemes vizsgálni a Naprendszerben. Csak gondold el, hogy van egy X összegbõl gazdálkodó ûrkutatási szervezet, aki akar egy ûrszondát indítani valahova, valamely égitesthez a naprendszerben. Melyikhez küldjék a szondát? Nyilván olyanhoz, amelynek alaposabb vizsgálata bizonyítékot adhat bizonyos elméletek megerõsítésére, vagy éppen cáfolatára. Az ilyen döntésekhez viszont elõször ilyen kicsit "megfoghatattlan" tudásra is szükség van. Ez egy laikus számára tényleg nem nagy dolog, de a tudományos ismereteink szempontjából nagyon is az.
De miért pont a Föld Holdjának átmérõje legyen az etalon? A Ganymedes (a Jupiter egyik holdja, mellesleg a legnagyobb ismert hold a naprendszerben a maga 5276km-es átmérõjével) nagyobb, mint a Merkur és a Plutó bolygók.
Teljesen félreértettetek!Nem fikázni akartam az tudósokat, távol álljon tõlem. Csak azt akartam kifejezni, milyen kis pontok is vagyunk, és hogy mennyire keveset tudunk mindenrõl, hogy a feltevéseinket mindig megdönti egy következõ és egy következõ.Természetesen ez így van jól, mert így fejlõdünk. Végigolvastam, megértettem, hogy saját hõforrása van, de akkor is.Vulkanikus tevékenység valószínûleg.De nem értem mi olyan nagy dolog ebben.A saját szemével dolog is csak sematikus megközelítése volt a dolognak, úgy értem, hogy meg kell tapasztalni, közelebb kell menni, sokáig kell vizsgálni valamit, hogy kiismerjük. Ott az az 'animáció' a cikkben.Mit látni azon?Egy sárga kis pöttyöt.Persze akik felfedezték, biztos többet tudnak a dologról, mint én, de honnan tudják, hogy ott ammónia van?
Legyen a Hold átmérõje a bolygóméret alsó határának! Így a többit kisbolygónak neveznénk el. Amelyik meg a Sednánál is kisebb, megkaphatná az "aszteroid" megtisztelõ nevet.
Felfedezés szempontjából továbbra is a 9.-dik. :))
Hmmmm... akkor most szegeny Pluto hanyadik bolygonk is? (ha mar neha KBO-k koze soroljak is) Mert a Quaoar jol "beeloz" neha (ezt nem is tudtam)... Persze lehet hogy nem is letezik... :PPP
Azok a "paprikajancsik" nélkül még mindig azt hinnéd, hogy lapos a Föld, valamint hogy a Föld a világegyetem középpontja, és minden körötte forog, beleértve a Napot is. Mert ugye õk nem tudnak semmit a világûrrõl... vagy inkább talán másvalaki szenved itt a tudás hiányától?
Egyetlen megdönthetetlen bizonyíték van minden dologra, ha az ember a saját szemével látja:)
Ezek alapján én kijelenthetem, hogy te nem is létezel, mivel nem látlak a saját szememmel?
Egyébként nem igazán tiszta az, hogy miért van olyan nagy jelentõsége annak, hogy egy bolygó a naptól függetlenül valamelyest felmelegedett.
Elolvastad a cikket? Meg is értetted? Mert szerepel benne, hogy a Quaoar felszinét a Nap fénye csak -223 fokra "melegítené fel". Az, hogy (legalább) -163 fokos hõmérsékletre utaló dolgot észleltek azt jelenti, hogy belsõ hõforrása van a bolygónak. Korábbi elméletek szerint olyan messzire lévõ égitesten ilyesmi nem lehet, minden Kuiper-övi égitest csak összefagyott jég és kõ. Most úgytünik, hogy ezt az elméletet újra kell gondolni. Vagyis a világûr megismerésének puzzledarabkáinak egy apró kis részét már más szemmel látják, mint eddig.
És szerinted mit kellene csinálniuk? Hagyni az egészet a fenébe, "ehh, ehhez túl primitív az emberiség fejlettségi szintje!" felkiáltással??? Csak azért, mert nem tudunk kimenni megfogdosni, attól még van mit kutatni rajta...
Ha mindenki így gondolkodna, akkor igencsak megállna a fejlõdés...
Azért megnézném amikor valaki a saját szemével gyõzõdik meg, mondjuk az elektron létezésérõl. Remélem ezt a tudományos felfedezést (mármint hogy egyáltalán van elektron) te sem tagadod.
Ó, ha a tudósoknak nevezett "paprikajancsik" bármit is tudnának a világûrról, vagy a bolygókról...vagy bármirõl, ami nem kézzelfogható. Természtesen le a kalappal minden olyan ember elõtt, aki egy kicsit is ért a csillagászathoz, vagy jártas akármilyen hagyományos értelemben vett tudományban, de a legtöbb kijelentésük teljesen hipotetikus, semmi biztosat nem tudnak.Valószínûleg így, esetleg úgy talán ez, bizonyára az.Bla, bla.Persze még mindig jobb a találgatás, mintha kijelentenék, hogy nem tudják, vagy kijelentenék, hogy tudják.Mert ugye nem biztos. Egyetlen megdönthetetlen bizonyíték van minden dologra, ha az ember a saját szemével látja:) Egyébként nem igazán tiszta az, hogy miért van olyan nagy jelentõsége annak, hogy egy bolygó a naptól függetlenül valamelyest felmelegedett.Mármint ha -163 celsius fokot lehet melegnek nevezni:)Na mindegy...
Informatika és tudomány
