Ez erõs csalás. Olvasni smafu? Hogy akarsz megélni az Életben? Ráadásul, a könyv ezerszer jobb, mint a film - nem is véletlenül kötelezõ olvasmány. Attól meg hánynom kell, hogy minden ilyen irodalmi mûnek van "rövidítése" - valamilyen idióta zanzásítja a sztorit, saját kénye-kedve szerint. Fejbelõni való.
Sziasztok! Kérem valaki segítsen! Baradlayi Kázmér végrendelete, Baradlayné jellemzése,Helyszínek: Nemesdomb, Baradlay ház, Pest, Buda, Bécs, Oroszország, Körös-sziget, Kárpátok, puszta, mocsár, ( Mindegyikhez 1-2 db esemény (A helyszínekhez ) ), és kik között alakult ki konfliktus és miért ( 4db. ), Az egyikrõl jellemzés vagyis az élete (Baradlay Ödön,Baradlay Richárd,Baradlay Jenõ,). Elõre köszi! Bármit tudtok segíteni küldjétek a címemre. e-mail:[email protected]
Helo mindenkinek,mien filmek vannak az 1848-49-es szabadság harcról?(a kõszívû emebr fiain kívül)?
bestyen: Nem érted a lényegét. A hazaszeretetre tanít a könyv, nem szar, valószínû Te vagy hülye hozzá! Nem tudom milyen nevelést kaptál... üdv
Létszi tényleg segítsen aki tud!!!!! tényleg nagyon fontos lenne, de komolyan aki olvasta és ismeri annak ez gondolom könnyû kérlek titeket aki tud segítsen nagyon nagyon nagyon nagyon fontos lenne......minnél hamarabb!!!
heló kéne nekem is 1kis help kéne a kor bemutatása a fiuk külön külön bemutatása baradlayné jellemzése és a párbaj email cimem:[email protected] vagy [email protected] ja és non sürgõs lenne aki segit annak kösz kössz
nekem nem a tartalma kéne hanem pár kérdésre/feladat.......például: a 3 fiú életútja, nõi alakok bemutatása/jellemzése, mellék szereplõk szerepe a mûben, igazold h romantikus regényt olvastál, hogyan állít emléket a szabadságharcnak????????? létszíves aki tud segítsen....nagyon-nagyon fontos lenne, de komolyan!!!! Elõre is köszönöm!!
lecci valaki leirná a Kõszivü ember fiai c. könyv tartalmáát röviden ha lehet köcce puxx
Hello mégsem kell hanem a baratlayné bemutatása kéne de csak egy fél A4-es oldalon.
Elõreis köszönöm.
Nem csak késõn kezdtem el.
Mi van srácok, nehéz elolvasni 1 könyvet?
Sziasztok valaki el tudja küldeni Ödön életútját?
Elõreis köszönöm: Egy szenvedõ ember
Sziasztok! Valaki segítsen légyszives, mert mára kell egy fogalmazáás (kb. 4 oldal, jellemzéssel) Léccike küldjetek egyet sûrgõs... E-mail címem: [email protected] elõre is köszike...
Sziasztok! mára kellene egy ellemzés egy szereprölõr mind1 mékrõl de kell! még ma küldjétek el nekem mert holnap már késõ! S.O.S
Hello! Légyszi valaki küldje el A kõszívû ember fiai-ból az egyik szereplõ jellemzését, mind1 melyiket..nagyon fontos, ha lehet még ma(2 nap múlva kell)!!!..meghálálom;)). Az email címem: [email protected] vagy messenger id-m: varga.ferenc. Elõre is kösz.
Sziasztok! A Baradlay-testvérek közül az egyiknek a történetét szeretném kérni! Nagyon sürgõs lenne! Elõre is köszönöm. Címem: [email protected]
ki kuld nekem egy jellemzest az egyik szereplorol.??????????? akarkirol!!! a koszivu ember fiaibol legyen!!!!!!! Fontos! kerlek!!!! [email protected] ide varom!!!!!!!
ELÕRE IS KÖSZÖNÖM !!SEGÍTSETEK!!!
SZIASZTOK KÕSZÍVÛ EMBER FIAI -BÓL A BARADLAY TESTVÉREK JELLEMZÉSE KELLENE NEKEM KÜLÖN-KÜLÖN KB 1,5 OLDAL NAGY FÜZETBE!!!!!!!AKI TUD LÉGYSZI SEGÍTSEN NAGYON SÜRGÕS LENNE !!!!SEGÍTSETEK PLEASEEE!!!!! HA TUD VKI SEGÍTENI AZ EMAIL CÍMEME: [email protected]
Sziasztok! Baradlayné visszaemlékezése címmel kéne egy 4 oldalas fogalmazás ha valaki tud az légyszi minél hamarabb!!
Hát akor állj neki
SZijjjasztok Baradlay Jenõrõl kellene nagyon sürgõsen egy kb. 1 oldalas fogalmazás!!! :(:(
jah kellet naplót írni aztán a mamámmal csináltattam meg .D
a mû szerkezeti felépítését nem tudja valaki ? :S (elõkésvítés, bonyodalom, kibontakozás,tetõpont, megoldás)
ez mekkora egy fos volt xD
Sziasztok! Valaki tudna nekem küldeni Rövid, lényegre törõ Jókai Mór élettját, meg a Baradlay testvérel és a Negatív szereplõk jellemzését ? itt a címem: [email protected] nagyon köszi elõre is
SZiasztok ! Valaki küldjön Baradlay Jenõnek és Alfonsine életútját. [email protected]
Légyszi küldjön valaki egy jellemzést valamelyik Baradlay fiúról köszi elõre is Címem: [email protected]
Légyszi küldjön valaki egy jellemzést valamelyik Baradlay fiúról köszi elõre is
csõsztök kéne egy fogalmazás baradlaynérõl vagy richardról!!sõrgõsss! a cimem : [email protected]
A nemzeti hadsereg gyerekekbõl, öregekbõl, ifjakból, papokból, ügyvédekbõl, úrfiakból és rablókból állt. Harcoltak kaszával, az ellenségtõl rabolt fegyverekkel. Harangból öntöttek harangot, a fõurak közül is sokan állítottak fel csapatokat. Hõsiesen harcoltak.
A szalmakomisszárius
Tallérossy Zebulon nagyúr lett, élelmezési biztos. A legnagyobb problémája, ahogyan õ nevezte, a magasabb politika. Azonban ez nem a szabadságharc ügye volt, hanem hogy férjhez adja öt leányát. Ebben még a felesége is egyetértett vele. Baradlay Ödön egy napon vendégségbe hivatalos hozzájuk. Ki is takarítják a házat, és nagy lakomát rendeznek, hátha Ödönön keresztül eljutnak Jenõig, aki igencsak jó parti az egyik kisasszonynak. Ödön azonban elviszi Zebulont a háborúba, ahol sok száz embert kell ellátni élelemmel, szalmával, és jegyzékeket írnia. Zebulon retteg a félelemtõl, reszket az éhségtõl, nem ért a jegyzékek írásához, és semmi kedve a háborúskodáshoz. Hátramarad hát az utolsó állomáshelyen, de mégis úgy alakul, hogy onnan támad az ellenség. Zebulon kiugrik az ablakon és meg sem áll hazáig. Sokkal késõbb olvasta csak, hogy mi is történt ott, és hogy az újságok úgy tudták, hogy õ több óráig védte a rábízott javakat és a helyet.
Az elsõ tandíj
Kassánál nagyon kikapott a magyar sereg. Rossz volt a haditaktika. Már nagy bajban vannak, amikor megjelenik egy huszárszázad, élükön Richárddal, és segítenek a biztonságos visszavonulásban. A két testvér nagyon boldog, hogy találkoztak, hiszen évek óta nem látták egymást.
A betyár
Boksa Gergõ ötven ökröt terelt a csapatokkal, hogy a húsellátmány biztosítva legyen. Hanem bizony úgy megijedt a csatazajtól, hogy ijedtében otthagyja az ökröket és futásnak ered. Este aztán a táborban ötven botütést kap ezért és elkergetik. Õ átmegy a némethez, és csellel visszaszerzi az ökröket. Baradlayék nagy örömmel fogadják, és Boksa Gergõ papírt kap róla, hogy semmisnek tekinthetõ a verés.
A Királyerdõben
A királyerdõben hatalmas csata zajlott. Mindenki érezte ez egy olyan viadal, aminek a vége gyõzelem vagy halál. Itt találkozik össze a két nagy ellenfél: Palvicz Ottó és Baradlay Richárd is. Richárd legyõzi Palviczot. Gyõz a magyar hadsereg.
A haldokló ellenfél hagyatéka
Bár Richárd néhány óráig eszméletlenül feküdt, nem szenvedett komoly sérüléseket. Pál úr azonban meghalt, amikor a sebesült Richárdra vetette magát, hogy a lovaktól megvédje tulajdon testével. Palvicz Ottó is a halállal küzd, és magához hivatja Richárdot. Elmondja, hogy egy gazdag hölgytõl van neki egy fia, akit három éve kerestet. Rábízza a titkot és a fiút Richárdra, aki megígéri, hogy gondoskodik a gyermekrõl. Palvicz meghal Richárd kezét szorítva.
Napfény és holdfény
Baradlay Ödön neje és két gyermeke Jenõvel együtt Körös-szigeten van, ami igazi kis paradicsom. Biztonságban vannak, csak nagy aggodalomban. Jenõ megtanítja Arankával a titkosírást, amivel lehet a katonákkal levelezni. Közben özvegy Baradlayné a kastélyában kórházat rendezett be, ahol rengeteg sebesültet ápolnak. Sajnos a háborús sebeken kívül a kolera is pusztítja az embereket, ezért Baradlayné nem ír gyermekeinek, unokáinak, menyének, és nem látogatja meg õket. Minden este beszél a kõszívû arcképéhez, hogy tudja hogy õ cselekedett helyesen.
Sötétség
Alfonsine-éknál ott van két apáca és Edit. A harcokról beszélnek, és õk négyen biztosak benne, hogy hamarosan vége lesz az egésznek. Megérkezik Ridegváry, aki közli, hogy a magyarok gyõztek és Palvicz Ottó meghalt. Alfonsine teljesen kitör magából, anyja elájul a szégyentõl. Alfonsine szövetséget köt Ridegváryval, hogy eltörlik a Bardlayakat. Editet is megfenyegeti, hogy megöl mindenkit, akit szeret.
Mindenváró Ádám
Mindenváró Ádám olyan ember, akit soha nem érdekelt a szép ruha, a haza vagy a megye dolga, gazdagság vagy rang. Éldegélt kis házában, földjével, feleségével, nem kellett gyerekkel törõdniük, mert nem volt nekik. Ide menekül Tallérossy Zebulon és elmeséli bujdosását. Megfutamodott a német elõl, két napig futott az erdõben, aztán egy hordóba rejtették. Napszámos ruhát adtak rá, késõbb zsidóasszonynak öltözve menekült, és végig rettegett, hogy valaki felismeri és megöli. Mindenváró majd megszakad a nevetéstõl a történet alatt. Megérkezik Szalmás uram is, aki az ellenséghez tartozott é mindketten megrémülnek a másiktól. Azt hiszik, hogy miatta van ott a másik. Szalmás elmeséli, hogy a magyarok gyõztek. Éjszaka aztán ijedtében mindkettõ megszökik.
Sorsát senki sem kerülheti el
Két napig bujdosott az erdõben Tallérossy, amikor egy tisztáson szembetalálta magát Szalmás urammal és rájött, hogy nem menekülhet tovább. Felajánlotta, hogy inkább ne bántsák egymást. Közben megérkezik egy magyar katona, Szalmás elillan, és a katona Boksa Gergõhöz vezeti, aki azóta parancsnok lett. Az elmondja, hogy a törvényszék halálra ítéli a hazaárulókat és a hazájukat cserbenhagyókat. Onnan is elmenekül Tallérossy, egy szekéren eljut egy távoli falucskába, ahol a paptól kér segítséget, aki saját fiához küldi külföldre reverendában. Csak útlevelet kell kérvényeznie. Akitõl kérvényezi nem más, mint Ridegváry, aki azonnal megismeri és rögtön titulust is ad neki.
Egy magányos lovag
Pesten hatalmas a csend, senki sem mozdul. Az utcák csendjét lódobogás riasztja fel. Egy magányos huszár nyargal, mögötte messze a csapata. Utánuk mindenhonnan felhangzik a boldog éljen. Baradlay Richárd az, és azt az asszonyt keresi, aki a gyermeket bújtatja. Megtudja, hogy az osztrákok egyik börtönében ül és a gyermekrõl senki sem tud semmit.
Párharc mennykövekkel
Richárd megszáll abban a házban, ahol korábban az asszony lakott a gyerekkel. Összebarátkozik egy csizmadiával, aki bemegy pórnak öltözve a várba, hogy kémkedjen. Ödön, Richárd és a többi parancsnok azon vitáznak, hogy meg kell-e ostromolni a várat, és hogy vállalhatják-e a lehetséges következményt, hogy Budáról az ellenség Pestet is földig rombolja. Végül a támadás mellett döntenek. Richárd gyávának mondja Ödönt. Az öreg csizmadia a várban felismeri Szalmás Mihályt, és elmondja Richárdnak, hogy tudja, hogy van egy kém, aki bajba sodorhatja õket. Azt is észreveszi, hogy a pesti házból gyertyákkal jeleznek a várba. Pestet porrá bombázzák. A csizmadia meglepi az árulót és lelöki a ház ablakából. A magyarok megindítják Buda ostromát. A csata elsõ nap nem dõl el.
Zenit
Az ostrom elõtti estén Ödön Richárdot párbajra hívja, ami jelen esetben azt jelenti, aki hamarabb ér fel a várba a maga oldalán, az gyõz a párbajban. Mindketten hõsiesen harcolnak, de Ödön a gyorsabb. Richárd megpróbálja megmenteni a Lánchidat is.
Az eldobott lélek
Richárd elmegy a kórházba, hogy a gyermeket végre fellelje. A dajka meghalt, de talál nála egy címet. Elmegy arra a címre, és ott megtalálja a nagy nyomorúságban élõ gyermeket. Visszaviszi Pestre, és ott elviszi a gyermekkórházba, mert szembetegsége van.
Ephialtes
Ridegváryval és Tallérossyval találkozunk ismét. Az író visszaidézi a történelembõl azokat, akik átkozták vagy eladták hazájukat. Ilyen volt Ephialtes is, aki eladta Hellászt. Ridegváry is eladta hazáját. Behívta a cár seregeit, hogy tegyenek rendet és töröljék el ezt a nyomorúságos társaságot. Tallérossy Zebulon bizony nem annyira élvezte ezt a cselekedetet. Sõt egyszer eszébe jutott egy magaslatnál, hogy mint Dugovics Titusz lerántja magával a mélybe Ridegváryt, de aztán õt lányára gondolt, és nem lett hõs. Próbált érdeklõdni a megtorlásról, de Ridegváry csak latinul volt hajlandó idézgetni. Próbált vele összeveszni vagy megszökni, de Ridegváry nagyon ragaszkodott hozzá. Zebulon ellopott egy angol nyelvû útlevelet, amiben nincs név és cím, tehát bárki felhasználhatja. Egy gyógyszer segítségével kiütéseket szerzett magának, ami miatt Ridegváry messze szaladt tõle, mert azt hitte, õ is kolerás. Így szabadult meg Zebulon Ridegvárytól, aki tovább masírozott a cári sereggel.
Perhelia
Csodálatos égi tünemény tûnt fel 1849 júniusában az égen, de a természettudósok nem törõdtek akkor vele. Csak a nép törõdött, akik babonaságból rossz jelnek vették az égi tüneményt. Lánghy Bertalan, a protestáns prédikátor, ki az idõs Bardlay temetésén annakidején az emlékezetes imát mondta, hatalmas parasztsereggel védte a Tiszát. Kérte Istent, hogyha ez a jel az égen valóban vészjósló, akkor inkább haljon õ meg, mert nem akar ezen a földön élni, ha nem lehet ez szabad föld. Isten, aki tudta, mi következik, meghallgatta imáját, és magához vette a hûséges szolgát. A nép pedig szétfutott.
Régi jó barátok
A magyar sereg világosnál letette a fegyvert. Ott volt Baradlay Ödön is, várta, hogy sorsa beteljesüljön. Zebulontól érkezik egy levél, benne egy útlevéllel, amivel megszökhet Angliába. Ödön fogja magát és elszökik, de az elsõ ellenõrzésnél azonban beleakad Leoninba, aki nemhogy segítené, de minden barátságukat feledve, bezáratja, és ráparancsol az õrre, hogyha szökni akar, lõje le. Az õr azonban az a szolga, akivel együtt szöktek annakidején a farkasok elõl, és elengedi. Ödönnek sikerül megszökni.
Nadír
Csak vágtat végig a pusztán, amikor összetalálkozik Boksa Gergõvel. Tõle tudja meg, hogy Ridegváry Nagyváradon van, és rájön, hogyha Leonin el nem fogja, õ bizony Ridegváry kezeibe fut, és õ az, akinek nem adná meg magát. Ezek után újra hisz a barátjában. Boksa elviszi mocsáron, úttalan utakon keresztül egy házba, ahol bevárhatja az ítéletét. Bizony a családjához vezeti Ödönt!
A nem mutatott levél
Ödön iszonyatosan szenvedett a család körében, hiszen minden nap várta, hogy levelére, melyben tudatta a törvényszékkel, hogy várja döntésüket, válasz érkezik. Felesége az õrület határán volt és állandóan könyörgött, hogy meneküljön, de õ nem tette. Nem tehette. Jenõnek érkezik egy levél, illetve Eugen Baradlaynak, amit tévesen használtak, mert az Eugen Jenõ és nem Ödön. Jenõt hívják a törvényszék elé Ödön helyet. Jenõ nem mutatja meg a levelet, csak felkerekedik, és elmenjen. Megpróbálják visszatartani, mert azt hiszik, hogy Plankenhorstéknál akar kegyelmet kérni. Jenõ nem árulja el igazi tervét.
Egy ember, akit még eddig nem ismertünk
Jenõ megjelenik a bírák elõtt, akik mindenrõl kikérdezik. Vállalja, amivel vádolják, de mások ellen nem tanúskodik. A bírák csodálkoznak azon, hogy mindent vállal, de õ nem akarja, hogy hosszúra nyúljon a tárgyalás, hogy szembesítsék valakivel, aki felismerhetné. Gyorsan végeznek. Az ítélet halál. Õ pedig csak annyit kér, hadd írjon levelet a családjának.
A túlvilágról
Visszaköltözik Ödön, Aranka, a gyerekek és az öreg Baradlayné a Baradlay kastélyba, és ott várják Ödön beidézését. Egyik nap jön egy katona, aki mindhármuknak levelet hoz. Természetesen Jenõtõl, amiben megtudják, hogy mit tett értük. Mindhárman zokognak, de a katona elõtt vissza kell fojtani a könnyeket. Annak még átkel adnia a mellényt, melyet Jenõ viselt a kivégzés alatt. A mellényen három véres lyuk van.
A kõszívû ember elõtt
Az anya õrjöngõ fájdalmában fia mellényével a kezében rohan a kõszívû képéhez, hogy neki ordítsa ki szívébõl a fájdalmát. Õt vádolja és magát. Ödön már nem akar hõst játszani, hiszen öccse volt az igazi hõs. Neki megmaradt a család, akiket támogatnia kell.
A börtön távirdája
A börtönben, ahol Jenõ volt, ott volt Richárd is és a börtönfalon át, értesült kopogtatással, hogy halálra ítélték testvérét. A cellákból úgy érkezett a hír, hogy az öreget. Õk Ödönre gondoltak, de Richárd mindig Jenõt hívta így. Bár õ is úgy tudta, hogy Ödönnek kell meghalnia.
Az elsõ tõrdöfés
Alfonsine boldog a hírre, hogy az egyik Baradlay már meghalt, és miatta, hiszen az õ jegyzetei is belejátszottak a halálos ítéletbe. Diadalittasan vágja Edit szemébe, hogy az egyiket már megölte. Nem tudta, hogy azt, akit õ a legjobban szeretet a világon. Azt, aki még akkor is megbocsátott neki, amikor rájött, hogy õ fektette árulásával a sírba.
A fejgörcsök napján
A teljhatalmú kormányzónak fejgörcsei vannak. Ilyenkor legjobb embereivel is keményen bánik. Minden kegyelemért könyörgõnek nemet mond, és a legsúlyosabb ítéleteket osztogatja. Késõ éjszak érkezik hozzá Alfonsine, aki megtudja, hogy már másnap leváltják a kormányzót keménykezûsége miatt. Ráveszi a kormányzót, hogy mér ezen az éjszakán hozzanak meg minden ítéletet, és végezzék ki hajnalban a foglyokat, élükön Baradlay Richárddal.
A tõr hegye letörve
A kormányzó megígéri, hogy így fog tenni, és Alfonsine diadalittasan hazamegy Bécsbe. Elmondja anyjának és Editnek, hogy végre minden terve sikerült, és megölte Richárdot is. Azonban alighogy elmeséli rémséges tetteit, jelenti a szolgáló, hogy Baradlay Richárd úr van itt. Alfonsine rosszul számolt. A kormányzó nemhogy halálra ítélt volna minden foglyot, hanem elengedte minden büntetésüket. A kormányzó elmondta Richárdnak, hogy szabadulását Alfonsine-nak köszönheti, és átnyújtja halott testvére hajfürtjét, ami szõke (mint Jenõé), és nem fekete (mint Ödöné). Elindul Bécsbe és ugyanazon a vonaton utazik, mint a diadalittas Alfonsine, hogy elmenjen a Plankenhorst házba és megtalálja Editet.
A kõszívû ember felel
Közben özvegy Baradlayné minden nap a kép elõtt könyörög és vádol. Vádolja a kõszívût Jenõért és könyörög Richárdért. Aztán megérkezik a levél, hogy Richárd szabad. Úgy érzi, férje felelt neki, és Jenõ volt a közbenjáró, mint gyermekkorában is a két szülõ között.
A kérõ
Megjelent tehát Richárd Plankenhorstéknál, és bizony senki nem értette hogyan lehetséges ez. Edit boldogan rohan a karjaiba. Plankenhorstné elmondja lekicsinylõen, hogy Richárdnak semmi joga Editre, hiszen nem méltó hozzá. Se rangja, se vagyona, és Editnek kérõje van. Edit azonban odavágja, hogy õ mindenkinek elmondja majd, hogy egy éjszaka megszökött a zárdából és a kaszárnyában töltötte az éjszakát a szeretõjével. Ez elég lenne, de Plankenhorstné még megpróbálkozik azzal, hogy tudja, hogy van egy fia Richárdnak. Ezzel a fiúval akarja befeketíteni Richárdot Edit elõtt. Richárd elmondja a gyermek történetét, de nem árulja el anyja nevét. E hír hallatára már nem tartóztathatják Editet.
Comedy of errors
Richárd és Edit boldogan hagyják ott a házat, és elhatározzák, hogy amint lehet, összeházasodnak. Nem megy hamar, mert annyi engedélyt kell elintézni, hogy bizony hosszúra nyúlik a várakozás. Mégis kivárják tisztességesen. Egyszerû esküvõt tartanak, szûkösen élnek, hiszen Richárdnak már nincs vagyona. Mégis boldogok. Aztán Salamon, az öreg zsidó eljön és elmeséli nekik, hogy Editnek nagy hozománya van, így nem kell szûkölködniük. Magukhoz veszik Károlykát is, Palvicz és Alfonsine fiát.
Húsz év múlva
Richárd Palvicz Ottó fiát sajátjaként nevelte, és sokáig nem is volt vele semmi baj. Kamaszként megszökött és ellopott otthonról több ezüstöt. Richárd kereste, és végül egy rablótanyán rongyokban talált rá. Késõbb rájött, hogy Károlyt anyja értesítette és becsapta azzal, hogy apját, nevelõapja orvul megölte és bosszút kell állnia. Ezért változott meg Károly viselkedése. Késõbb még többször megszökött, de Richárd mindig kihúzta a bajból. Végül hivatalnok lett, itt talált rá Alfonsine, aki koldusbotra jutott. Károly azonban nem segített rajta, mert éppen megkapta atyai örökségét és elment Amerikába. Alfonsine pedig õrültekházába jutott, amit özvegy Baradlayné alapított. Ottjártakor kerül éppen oda Alfonsine, és Baradlayné pénzt ad, hogy ápolják a nõt. Alfonsine itt tudja meg, hogy Jenõ halt meg Ödön helyett, és hogy megbocsájthatatlan vétke miatt a túlvilágon sem nyugodhat majd.
Végszó
Felnõtt egy újabb nemzedék, a vért és a könnyeket elmosta az idõ, és az új kor jobb idõk reményét ígéri a magyar nemzetnek.
Olvasónapló Jókai Mór: A kõszívû ember fiai
Szereplõk: Baradlay Kázmér, a kõszívû ember; özvegy Baradlayné, a kõszívû neje; Baradlay Ödön, az elsõszülött; Baradlay Richárd, a második fiú; Baradlay Jenõ, a legifjabb fiú; Ridegváry Bence nagyúr; Tallérossy Zebulon úr; Lángh Bertalan, protestáns prédikátor; Aranka, Ödön szerelme; Edit, Richárd szerelme; Plankenhorstné báróné; Plankenhorst Alfonsine úrhölgy; Leonin, orosz nemes ki Ödön barátja; Pál úr, Richárd szolgája; Boksa Gergõ, rabló, majd forradalmi kapitány; Palvicz Ottó, Alfonsine szerelme; Károly, Ottó és Alfonsine gyermeke; Szalmás Mihály, kém; apácák; katonák;kormánybiztos; parasztok; papok; csizmadia; grófok;bárók; kofák; szolgák. Helyszínek: Nemesdomb, a Baradlay ház; Pest, Buda; Bécs; Oroszország; Körös-sziget; Kárpátok; puszta; mocsár.
Hatvan perc!
A nagytiszteletû Baradlay Kázmér házában hatalmas vendégsereg gyûlt össze. A házigazda gyengélkedik, ezért nincs a vendégekkel. Miközben tósztot mondanak érte, Baradlaynét a beteghez hívja az orvos. A vendégek arra gondolnak, hogy a szokásos szívproblémák gyötrik a nagyságos urat, hisz mindenki tudja, hogy szívbeteg, de ezzel a bajjal még száz évig is elélhet. Valójában már csak hatvan perce van, és az asszonyt azért hivatta a szobájába, hogy lediktálja a végakaratát. A végrendeletében minden részletét leírja saját temetésének. Legnagyobb fiáról, Ödönrõl úgy határozik, hogy maradjon a cár mellett Oroszországban, éljen csak kicsapongó életet, hogy jól kiüresedjen. Nem veheti el a lányt, aki miatt elhagyta a szülõi házat és legyen diplomata. Richárd menjen át a lovassághoz a testõrségtõl, és sose nõsüljön meg, mert a másik két fiúnak jó ajánlólevél lesz egy harcban elesett testvér. Jenõ, aki a legkedvesebb fia, de aki ezt sosem tudhatja meg, maradjon csak hivatalnok, ne támogassa senki, küzdje fel magát lépcsõrõl lépcsõre. Felesége hat héttel a temetése után menjen hozzá Ridegváry Bencéhez. Az asszony többször abbahagyja az írást, de a haldokló mindig megparancsolja, hogy folytassa és követeli, hajtsa végre parancsait. Végül eljön az idõ és a férfi meghal. Az asszony imában megfogadja, hogy semmit nem teljesít a végrendeletbõl és a kõszívû ember még egy utolsó földöntúlit kiált, mintha meghallotta volna odaátról az imát és visszatért egy kiáltás erejéig, hogy tiltakozzon.
A temetési ima
A temetés hatalmas pompában zajlik és teljesen másképp, mint ahogyan azt az elhunyt parancsolta. A harmadik pap, aki csak egy imát mondhatott volna, keményen elmondja, hogy sem adakozó, sem könyörületes, sem szeretetteljes, sem igazi hazafi nem volt a halott. Megjelenik egy feltûnõen szép leány is, akinek nevét nem említik, de akirõl sejthetjük, hogy az a lány, aki miatt Ödönnek messzire kellett utaznia.
Tallérossy Zebulon
Hatalmas tor követi a temetést az említett pap nem jön el a torra. Megérkezik Tallérossy Zebulon, aki lemaradt a szertartásról, mert elakadt az úton. Tallérossy nem kapott kocsit és hintaját négy bivaly húzta idáig. Tallérossy össze-vissza beszél és biztosítja az özvegyet, hogy megbüntetik majd a papot, aki a felháborító imádságot mondta.
Két jó barát
Oroszországban vagyunk, ahol hatalmas táncmulatság van. Egy idegen ifjúért rajong sok orosz fiatal hölgy. Az idegen férfi még a nagyon gazdag Alexandra hercegnõ kegyeit is elnyerte, de õ hûvös és udvarias. Leonin nevû barátja elrabolja és elviszi egy titkos szórakozóhelyre, ahol a férfiak szórakoznak. Ide érkezik a levél Ödönhöz (mert õ az idegen), hogy atyja meghalt és azonnal utazzon haza. Leonin hiába próbálja lebeszélni barátját, az hajthatatlan, ezért inkább vele tart. Az úton hatalmas hóviharba kerülnek, farkasok támadnak rájuk és szánjukat is baleset éri. A Dnyaperen korcsolyáznak és négy farkas követi õket. Ödön megbirkózik a négy állattal, amíg barátja új lyukat fúr korcsolyaszíjjába, ami elszakadt. Ödön a kozák falu közelében jéghalászok lékébe esik bele, és onnan legjobb barátja Leonin menti ki.
A másik kettõ
Otthagyjuk Oroszországban Ödönt és Bécsben találkozunk Richárddal, aki éppen párbajozni indul, de elõtte összefut egy pappal, akit Bécsbe hivattak kihallgatásra, és aki úgy gondolja, hogy tévedésbõl túl drága szálláshelyre helyezték, és ebbõl még baja lesz. Richárdnak azt is elmondja, hogy õ bizony a lánya miatt, aki egy nemes fiába lett szerelmes és egy temetési ima miatt, amit ugyanannak az úrnak a temetésén mondott el jutott ide. Richárd tudja, hogy a pap az õ apja temetésérõl beszél, de nem fedi fel kilétét, hanem ad a pincérnek két aranyat a pap költségeire. Hazamegy a szállására, ahol vacsorával várja öreg szolgája. Öccse is megérkezik, aki elmondja, hogy anyjától levelet kapott és ezer forintot, hogy fényûzõbben éljen. De õ nem akar, mert hivatalnokként nem tenne jót neki. A fele pénzt Richárdnak adja, mert õtõle úgyis megvonta támogatását anyja, hogy jobb útra térjen. Az csak a kívánsága, hogy kísérje el õt bátyja Plankenhorsték estélyére. Richárd majd táncoltatja az anyát, amíg õ a lánynak udvarol.
Mindenfelé emberek
Plankenhorstéknál az asszony bárókisasszonynak született, de férje már nem volt az. Meghívottak voltak ugyan a legnagyobb estélyekre, de senki nem mutatott komoly érdeklõdést irántuk a felsõbb körökbõl. Az õ estélyeikre inkább fiatal katonatisztek, testõrök, hivatalnokok jártak. Jenõ megpróbál Alfonsine közelébe kerülni. Richárd unatkozik és csak egy szobalány érdekli, aki rákoppintott a kezére, amikor megcsípte annak az arcát. Öccsétõl megtudja, hogy a lány nem szobalány, hanem egy szegény nemeslány, akit itt tartanak, de csak cselédként bánnak vele. Bocsánatát kéri a szép Editnek, aki teljesen elbûvöli szépségével.
A bakfis
Richárd ezek után minden meghívást elfogad Plankenhorstéktól. Ali várja, hogy néhány szót válthasson Edittel. Alfonsine ezt észreveszi, aki amennyire szépséges annyira romlott lelkû. Szobalányával csak bakfisnak nevezik Editet, és arról beszélnek, hogy becsapják a lányt azzal, hogy úri ruhát adnak rá, tanítatják és bevezetik a társaságba. Szerveznek egy találkozót, Editet egyedül hagyják a házban és meghívják Baradlayt. Baradlay azonban nem tesz semmit amivel kompromittálná a lányt. Alfonsine-nek pedig ez volt a terve. Baradlay egy levélben megkéri Edit kezét. Mikor Edit átadja a levelet, Alfonsine és az anyja dühöng, hogy Alfonsine terve nem sikerült. Anyja csak annyit mond Alfonsine-nek, hogy nem minden férfi olyan, mint Palvicz Ottó.
A zsibárus
Richárd miután levélben megkérte Edit kezét, lélekben megtisztulva és megindulva tér haza. Elhatározza, hogy minden csecsebecsét, amely más nõkre emlékezteti, kidobat szolgájával. Az meg is tisztítja a szobát, de kiderül, hogy egy híres hölgyrõl készített képet beadott a zsibárushoz. Richárd elmegy, hogy visszaszerezze a képet, de ottragad az öreg zsidónál, akinek hihetetlen sok holmija van az ócskaságtól a legértékesebb portékáig. Végül Richárd a kép helyet egy karddal tér haza, mert a zsibárusnál megtalálja saját képét, amit az említett hölgy adott el az öreg Salamonnak. Még a zsibárusnál kipróbálja a kardot, kettévág vele egy puskacsövet. Salamon ettõl annyira odavan, hogy a Richárdot ábrázoló képet megtartja magának.
Nõi bosszú
Aranka, a pap leánya folyamatosan apját várja. A szomszédságból is azt a hírt kapja, hogy apja valószínûleg börtönbe jut a temetésen elmondott ima miatt. Megérkezik Baradlayné, minden gazdagságot és támogatást megígér a lánynak, de az nem fogadja el, mert neki meg kell várnia Ödönt, aki azt ígérte, hogy visszatér hozzá. Baradlayné átad egy levelet, amit Ödöntõl kapott, és amit még fel sem bontott. Együtt olvassák el Arankával. Leonin levele az, aki elmondja, hogy mi történt velük Oroszországban. A két egymás karjaiba borulva otthagyják az öreg paplakot és Baradlayné magához veszi a lányt a kastélyba.
Az aláhúzott sorok
Bár a faluban mindenfélét pletykálnak a Baradlayakról és Arankáról, senki nem tudja a valóságot. Ödön levelet ír anyjának, hogy felépült és érkezik haza. Anyja elébesiet és elmondja, hogy azt akarja, hogy õ vegye át az apja után a fõispáni széket és legyen ura a háznak. Az úrnõt is megtalálta már. Ödön ellenkezik, de aztán anyja bevezeti Arankához és minden ellenszegülés eltûnik. Az asszony boldog a fiatalok boldogsága miatt és a szobájában aláhúzza azokat a sorokat, amiket ellentétesen ugyan, de már véghez vitt a végrendeletbõl.
A kézfogó napja
A kézfogóra mindenhonnan érkeznek a gazdag hintók. Nagy pompával megérkezik Tallérossy Zebulon is eladó lányaival, és Ridegváry is nagy magabiztossággal. Hamar észreveszik, hogy olyanok is vannak a társaságban, akik bizony nem a császár hívei. Nem barátai sem Ridegvárynak, sem pedig Tallérossynak. A pap is ott van Tallérossyék legnagyobb megrökönyödésére, és nem is látszik nagyon boldogtalannak. Aztán megkezdõdik a ceremónia, és kiderül, hogy a kézfogón nem özvegy Baradlayné és Ridegváry a fõszereplõ, hanem Ödön és Aranka. Sokan éljeneznek, Ridegváry és barátai azonban megsemmisülve állna. Ridegváry elmondja Baradlaynénak, hogy pontosan tudja, hogy hogyan is szólt a végrendelet, aminek minden szavát megszegett az asszony, és hogy ez a viselkedés egy magaslatra vezet, de annak a magaslatnak vérpad a neve.
A megyeházán ülés van, és éppen Tallérossy beszél arról, hogy milyen buta gondolat a parasztnak szavazójogot adni, és írni-olvasni tanítani. A fehér tollasok, akik az újítások mellett vannak, mindenre elszánva szónokolnak. A fekete tollasok, a maradiak, lapos szónoklatokkal húzzák az idõt. Az elnöki székben Ridegváry Bence ül, akinek megvan a joga arra, hogy abban a pillanatban szavazásra bocsájtson egy kérdést, amint csak akarja. Miután minden kísérlete kudarcba fullad, a pandúrokat hivatja és a teremben elkezdõdik a harc. A pandúrok csak nem jönnek, mert õket Baradlay Ödön állítja meg. Kitiltja Ridegváryt a terembõl és nagy örömujjongás közepette elfoglalja a fõszéket. Ridegváry szavaival, ez volt az elsõ lépcsõ ,,ama” magaslathoz.
Tavaszi napok
1848. március 13.-án az egész város felbojdult Bécsben. Kitört a forradalom. A Plankenhorst család villájában gyûlnek össze a megrémült császárpárti urak és hölgyek. Azon tanácskoznak, hogy vajon mit is tegyenek? Meneküljenek vagy maradjanak. Sorra érkeznek a hírhozók, némelyeket majdnem agyonvert már a tömeg. Van olyan úr, aki halottszállítókat fizet le, hogy hullaként menekítsék ki a városból. Antoniette asszony nem akar menekülni, félholt leányát kiráncigálja az erkélyre és onnan kiáltja, hogy éljen a szabadság. Közben Jenõ, aki teljesen ideggyenge és életében soha nem fogott kardot, egyetlen vadászaton sem vett részt, halálos félelemben ül a szobájában és Alfonsine-on jár az esze. Jenõ estére legyõzi félelmét és elindul, hogy megtudja mi történt a szeretett nõvel. Megdöbbenve látja, hogy a Plankenhorst palota a szabadságharcosok egyik központjává vált. Alfonsine és anyja mindenkivel elhitetik, hogy a szabadság oldalán állnak. Jenõt megbûvöli, hogy a nõ állandóan a nyakába ugrik, csókolja, örömittasnak mutatja magát a szabadság ügye miatt. Úszik a boldogságban és nem lát át a színjátékon. Egyik erkélyrõl Ödönt hallja beszélni, ez megrémíti, és eszébe jut, hogy ez a második lépcsõ ,,ama” magaslathoz.
Az érem másik oldala
A bécsi utcákon Richárd is ott van, mint katona. Mindenféle, egymásnak ellentmondó parancsot kap. Nem használják csak a kardjuk lapját, nem gyilkolnak, csak szétkergetik a csõcseléket. A részeges tömegtõl már a forradalmárok is tartanak, Akiknek nem a szabadságon, hanem a pusztításon, rabláson jár az eszük. Jenõ végigkocsizza a várost, nehogy összetalálkozzon Ödönnel, vagy nehogy a csõcselék haragja elé kerüljön. A forradalmárok és Richárd csapata egy zárda elõtt próbálják meg szép szóval és viccekkel lecsillapítani a kedélyeket, de nem sikerül. Richárd bemegy a zárdába, ahol megpillantja Editet. Ezután már nem akar egyebet, csak elkergetni a csõcseléket. Feletteseitõl emiatt is különbözõ leveleket kap, egyik keményebb, másik megfontoltabb magatartást parancsol.
Akik igazán szeretnek
Már októberben járunk és a forradalmat hamarosan leverik. A barrikádokon két forradalmár beszélget. Az egyik Alfonsine-t szereti, a másik úgy hiszi, hogy az anyjával együtt kém. Közben kiderül, hogy Alfonsine és az anyja egy apácán keresztül tartja a kapcsolatot a császárpártiakkal. Mikor Editet kihozhatják a zárdából, a látogatás színe alatt kicserélik az információkat. Editet a boldogtalanságba akarják kergetni azáltal, hogy megbeszélik, hogy Richárdot hamarosan megölik és annak anyját is elkapják. Alfinsine szerint mindenki tudja, hogy álruhában jár, és hol tartózkodik. Edit mindet kihallgatott, nyugalmat színlel, mintha nem tudna semmit. Amikor hazafelé kocsiznak, hirtelen kiugrik a kocsiból és elrohan arra a címre, ahol Richárd anyja van. Elmondja a sötét terveket, Editet is kofának öltöztetve elmennek Richárdhoz, aki útra kel anyja tanácsára Magyarországra. Elmennek Palvicz Ottó csapatához, és megtévesztve õket az Alfonsine-tól hallott jelszavak alapján elküldik õket a Richárd útjával ellentétes irányba. Palvicz csak reggelre jön rá a cselre, de akkor már bottal ütheti Richárd és a kofák nyomát. Editet visszaviszik a kolostorba, ahol nem árul el estig semmit, pedig vesszõvel, szíjjal verik. Estére azt mondja, hogy az éjszakát Richárdnál töltötte. Tudja ugyanis, hogy így biztosan titokban marad a szökése, mert ezt a szégyent a kolostor nem engedheti meg magának.
A vérveres alkony
Leverték a forradalmat. A gyõztes még pihen, a vesztes menekül. Csak egy félkezû forradalmár támolyog sebesülten, rogyadozó léptekkel a Plankenhorst palota felé. Látja a lobogót és eléri a kaput, de az, zárva van. Hiába dörömböl, nem nyitnak ajtót. Még reménykedik, hogy talán a nõk elmenekültek és jó lesz itt meghalni, ennek a háznak a kapujában, a szabadság lobogója alatt. A lobogót azonban még hajnal elõtt kicserélik a császári zászlóra, és ott hal meg az áruló nõknek a palotája tövében.
Az a harmadik
Jenõ a szabadságharc utolsó napjait már a Plankenhorst palotában töltötte. Éjjelre sem ment szállásra, és úgy érezte, hogy viszonya már Alfonsine-val mindenki számára egyértelmû és megmásíthatatlan. Sorra érkeznek az urak és hölgyek, a régi barátok, akik visszatértek vagy elõbújtak rejtekhelyeikrõl. Jenõvel senki sem törõdik, csak Ridegváry mondja neki, hogy menjen a szállására, mert beszélni valója van vele. Alfonsine elõad egy színjátékot Jenõnek, hogy el akarják választani õket, de õ a sírig hû marad hozzá. Alfonsine anyja elmondja Jenõnek, hogy sem a forradalmárokhoz, sem a császárpártiakhoz nem állt, és Alfonsine kezére addig ne számítson, amíg nincs rendes állása. Alfonsine Palvicz Ottótól kap levelet, aki viszonyuk leélesztésére kéri. Ridegváry elmondja Jenõnek, hogy anyját keresik, és el fogják ítélni. Egész családja üldözött és anyja hamarosan felkeresi a szállásán. Felajánl neki egy ragyogó állást a cárnál. Anyja nem jön egész éjjel, és reggelre Jenõ megtudja Ridegvárytól, hogy elmenekült a városból. Jenõ elfogadja az állást, elmegy Alfonsine-ékhoz és megkéri a leány kezét. Másnapra megbeszélik a kézfogót, de hazaérve megjön az anyja, aki elmondja, hogy tudja, hogy õ elõtte fényes pálya áll, míg testvéreit a vérpad várja. Ödön gyermekei pedig koldusbotra jutnak. Jenõ úgy dönt, hogy anyjával tart. Hiába várja Ridrgváry és a megíivottak serege a Plankenhorst házban.
Elõl víz, hátul tûz
Richárd csapatával menekül. Palvicz Ottó a nyomukban. Egy alkalommal már pisztollyal lõnek egymásra, de aztán nem ér véget a párbaj. Richárdéknak útját állja a Duna, a March, a víz, a hegy, a hóesés, de még az erdõtûz is. Végül sikerül magyar földre jutniuk.
Hello szerintetek a filmbe majdnem ugyanaz van mint a könyvbe???
ez a könyv egy nagy SZAR!!!!UNALMAS,HOSSZÚ STB...
Nálunk a suliba az van hogy felad kb. 100 oldalt a ribanc tanár és 1hét alatt el kell olvasni. ha letelt az 1hét akkor tesz fel egy kérdést amit csak akkor tudsz ha a könyvet elolvasod. Ha tudod a kérdét 5ös ha nem akkor 1es. Olyan is van amikor nem tuggya eldönteni.Akkor következõ héten 2kérdést tesz fel.Eggyiket az elõzõ 100oldalból a másikat a köv. 100 oldalból. :(
Najóvan nem rémísztgetlak benneteket! CSÁ!
A kõszívû ember fiai rövidített változat
Sziasztok!!! Nagyon kéne egy Valaczka András Olvasónapló (A kõszívû ember fiai) Elõre is nagyon köszi!!!!!!
egy fogalmazás kellene a kõszívûbõl,a téma mind1 hogy mi! lécci segítsetek
hy all! légyszi valaki küldjön az egyik baradlay fiuróól jellemzést még ma. elõre is köszi. e-mail:[email protected]
Kõszívû: Na ez az a regény amit 2 filmmegnézés, a könyv félig elolvasása, majd a rövidített változat megtanulása korán kiserült megértenem...hihetetlen
mondjuk ez hülyeség
azt hiszed h szórakozásból? :P A suliba kellett :S
hét ez romantikus fordulatos izgalmakban bõvelkedõ mû
addig ezt utobbiakról nem mondanám
Kurázsi mamát olvastam. Szintén ehez hasonlítható volumenû mû.
Gogolról csak néhány vérben forgó szemû bölcsész barátom beszélt deliriumos lázálmukban. :)
Ajánlom a Kurázsi mamát vagy Gogol-t............
tovább nem kommentálnám mert valakibõl megint kijön a kultúra
Most kövezzetek meg. Szerek olvasni. Sok mindent. A fantasyt is ugyanolyan örömmel ,mint a nagy magyart és külföldi klasszikusokat. Meg még sok minden mást. DE! A ezen a könyvön bealudtam. A filmen is. Nagyon nem tetszett. Gáz.
??
Na neked meg ennyit ért a film plusz a könyv mert te az íróasztalodnak élsz basszameg, sokra mentél vele.
atyaisten
Én 1-szer megnéztem a filmet hát elégis volt,egyszer nagy nehezen végig ültem. A tartalmát meg kifejtettem órán és szevasz. A könyvet nem olvastam de hát minek teljesen hasonlított a filmhez.
Fényes lakomát tartanak Nemesdombon, Baradlay Kázmér fõispán házában, bár a ház ura súlyos beteg. Az ünnepségen Rideghváry Bence helyettesíti a szívverõér- kövesülésben szenvedõ beteget. Az orvos a tószt közepén hívja ki Baradlaynét a terembõl, mert a férjének csupán hatvan perce van hátra az életbõl. A haldokló mindenkit elküld maga mellõl, csak a feleségét akarja látni, elmondja neki a végrendeletét:
Marie, ön hû és engedelmes nõ volt teljes életemben. Én még halálom után is ura fogok önnek maradni. Kõszívû zsarnoka. Nagy mûvet alkottam, melynek nem szabad velem együtt összeroskadnia. A föld ne mozogjon, hanem álljon. Három fiam fog fölváltani, de még nem foglalhatják el a helyemet. A legidõsebb, Ödön maradjon a szentpétervári udvarnál, legyen diplomata belõle. Az a leányt, aki miatt el kellett hagynia a szülõi házat, a pap leányt önnek férjhez kell adnia, addig Ödön nem jöhet haza. Második fiam, Richárd egy év múlva a királyi testõrségtõl lépjen át a lovassághoz, majd táborkarba. Legyen katona, ne nõsüljön meg soha, segítsen õ a testvéreinek emelkedni. A legifjabb fiam, Jenõ szolgáljon tovább Bécsben a hivatalban, tanuljon képezze magát. Egy diplomata, egy katona, egy fõhivatalnok, ez a három oszlop fogja fönntartani mûvemet. Marie, önnek boldognak kell lennie, menjen feleségül Rideghváry Bencéhez, ki a nyomdokomba fog lépni. A hatalmas kõszívû ember önként lecsukta a szemét. Az asszony pedig megfogadta, hogy mindennek az ellenkezõjét próblja cselekedni. Az embert egy hét múlva temették, addig be volt balzsamozva és mindenki nézhette. A pap szónoklatában elmondta: az elhunyt életében nem segítette a nyomorultakat, az elesetteket, nem volt könyörületes, de azért mindezek ellenére Isten kegyelmébe ajánlotta. A halotti toron a pap nem volt ott. A vendégek közé késve érkezett Talérossy Zebulon Zemplén megyébõl. Furcsa tájszólással beszélt. A pap székébe ültették.
A Szentpétervári palota márványtermében Ödönt éppen a nagyhercegnõnek mutatták be, amikor elõkerült Ramiroff Leonin. Õ Ödön legjobb barátja volt együtt volta jóban-rosszban. Ödön váratlan üzenetet kapott:
"Atyád meghalt. Jöjj azonnal! Szeretõ anyád, Mária."
Leoni kitartott barátja mellett, együtt indultak huszonkét fokos fagyban Magyarország felé. Úgy tervezték, hogy a Dnyepper jegén haladnak, de hirtelen hóvihar támadt. Elvesztették az útirányt, találomra mentek tovább. Farkasüvöltés adta a tudtukra, hogy farkasok kóborolnak erre. Legalább 100 fenevad rohant utánuk, puskájukkal leszedtek egy párat, de egyre közelebb jöttek. Váratlanul elérték a Dnyepper magas partját és a szán a magasba zuhant a kocsis még éppen idõben ki tudott ugrani. A farkasok az elszabadult lovak után vetették magukat. Ödön és haverja korcsolyával nyomatták tovább a menekülést a jégen. Elég sokáig bírták, de elszakadt Leonin korcsolyaszíja. Amíg új lyukat fúrt addig Ödön leszedte puskával a farkasokat, de egy maradt. A maradékkal megverekedett és a késével döfte le végül. Ez után örültek mert Ödön megmentette barátját a haláltól. Nem sokkal ezután Leonin is megmentette, mert Ödön beszakadt, de barátja utána vetette magát és megmentette.
Bécsben, egy fogadóban egy öreg pap kért segítséget Richárdtól, mert a temetési beszéde miatt elítélték. Nem tudta, hogy a megboldogult fiával beszél. Richárd a szállásán Pál úrral, hatvanéves közlegény szolgájával fogyasztotta el elég szegényes vacsoráját. Ebéd után eljött hozzá öccse: Jenõ. Mindketten kaptak levelet otthonról, de Jenõ kapott pénzt is. Ennek a felét odaadta Richárdnak. Ez után megkérte bátyját, hogy menjen vele Plankenhorsték estélyére. Richárd tudta. Hogy Alfonsine -nak udvarolt az öccse ezért mondta: elmegy, ha elintézi a pap ügyét. Richárd nem nagyon szerette a Plankenhorst családot, de azért elment. Jenõ magyarázta neki, hogy ki kicsoda, de Jenõ unott képpel bámulta az embereket. Egy magas ember szólította meg tegezés formájában: "Holnap megyek Magyarországra, üzensz valamit anyádnak?" Jenõ tegezés formájában válaszolt. Amikor elment az úr Jenõ ijedten modta, hogy ez nagy hiba volt, mert a szakállas úr a leendõ mostohaapjuk. Richárd észre vett egy szobalányt odalépett hozzá és megcsipkedte az arcát. Ez megint hiba volt mert õ a Plankenhortsék rokona volt: Edit. Bocsánatot kért és elmondta, hogy csak tisztességes módon viselkedik vele ezen túl. Ezek után írt egy levelet a ház asszonyának: "Asszonyom én öntõl feleségül kérem Editet, egy év múlva nagykorú leszek, akkor eljövök érte. Addig bánjék ön úgy vele, mint az én menyasszonyommal. Ezután a lépés után megsemmisített minden tárgyát a házában ami a kalandjaira emlékeztette. Pál úrral kidobatott minden képet levelet. Az öreg az egyik képet megsajnálta ezért elvitte a régiségkereskedõhöz. Ricsi indulatosan ment be a boltba visszavásárolni a képet, de végül egy kardal tért haza. Lánghy Aranka a pap lánya képtelen volt elfogadni, hogy szóbeszéd tárgya lett Egy napon az özvegy Baradlayné elment hozzá, hogy jóvá tegye azt amit a férje a fiatalokkal szemben elkövetett. Ezért elvitte a kastélyba amin a lány anyja csodálkozott. Együtt elolvasták a levelet amit Leonin írt, hogy mi történt velük és, hogy mindjárt hazaérnek. Nemsokára megjött Ödön anyja elé ment. Megálltak a sírnál, ahol Ödön fejet hajtott apjának. Tudomásul vette, apja végrendeletét nem akarta bevalani, hogy még mindig szerelmes Arankába. Nagyon meglepõdött amikor anyja elmondta neki nem megy hozzá Rideghváryhoz, s a kastélyban elébe vezette kedvesét. Elmondta, hogy azt akarja házasodjanak össze és vegye át a fõispáni széket Pirossal aláhúzta azt a végrendeletben ami már megtörtént. Hat héttel a Baradlay úr halála után kézfogóra hívta össze a megye színe-javát. Rideghváry nagyon készülõdött, mert abban a hitben élt, hogy õ vezeti oltárhoz az özvegyet. A násznagyok szónoklatánál jöttek rá, hogy nem ez az esküvõ lesz hanem Ödön veszi el Arankát. Rideghváry megfenyegette az özvegyet, mert nem tartja be a végrendeletet. "Ez az út is magasra vezet, de ennek neve a vérpad. "
1848. március 13-án a nép szabadságharcba kezdett. A kövezetett feltörték, az utakat eltorlaszolták és diadalittasan vitték végig az elsõ sérültet az utcán. Plankenhorsték lakásában riadtan gyülekeztek az elõkelõ urak hölgyek. A hölgyek kifestetlenül az urak pedig kopottas ruhában. Izgatottan hallgatták a kintrõl érkezõ híreket -rabolnak-e? gyõznek-e? bevették-e a katonaságot? . Sötétedéskor a palotában nem mertek gyertyát gyújtani, nehogy a tömeg észre vegye õket. Meghallották, hogy Metternich elmenekült ezután mindenki hintóba szállt és mentette az irháját. Egy gazdag úr csak a halottas szállítóval tudta magát kivitetni a városon kívülre. Alfonsine és Antoinette maradt csak a palotában. Úgy határoztak, õk Bécsben maradnak, megpróbálnak a vész urává válni. Gyertyát gyújtottak, és az utcára kiáltották az erkélyrõl. "Éljen a szabadság" A néptömeg ezerszeres kiáltása visszhangozta a szavakat.
Jenõ gyenge idegzetû ember volt, természeténél fogva engedelmességére termett. Elõbb anyjának végül feletteseinek azután pedig szeretõjének engedelmeskedett. Nem ment ki az utcára mert az eseményeket tõle távolinak érezte. Egyszer aztán a Plankenhorst palota felé vette az irányt. Amikor bement látta, hogy a szerelme és anyja fehér zsalagcsíkokat tûztek ki a néphõsök keblére. Amikor Jenõ belépett Alfonsine mecsókolta õt. Március 15-én megérkezett Pozsonyból a magyar országgyûlés küldöttsége. Tomboló lelkesedés fogadta õket, két ország fiatalsága talált itt egymásra. Jenõ folytonos félelemben élt, az örömét féltette, hogy Alfonsine ott álljat az oldalán, s õrizheti kezének forró szorítását. A szónokok között felfedezte Ödönt is. Jeges borzadály futott végig rajta. Fáradtan tértek haza a kimerítõ nap után. Amikor Alfonsine egyedül maradt anyjával kedvtelenül hajította a sarokba a nemzeti szalagos kalapját: -Ó, be unom én már az egész világot
Baradlay Richárd százados Bécs feldúlt utcáin teljesített szolgálatot. Komoly katonává lett, felhagyott korábbi kedvteléseivel, nem bálozott, nem kurizált. Csak testvérét látogatta meg néha, hogy Edit felõl érdeklõdjön. A lányt Plankenhorsték nevelõintézetbe küldték a felkérés után. Richárd beletörõdött mondván inkább ott legyen, mint a palotában. Richárd egymásnak ellentmondó parancsokat kapott. A legjobb amit tehetett saját belátása szerint cselekedett. 300 huszárával próbálták megakadályozni a csõcselék rendbontását, pusztítását. A Brigitta-szüzek kolostora elõtt összetalálkozott egy csapat rendbontóval. Fel akarták égetni az apácákat. Még mielõtt összetûzésbe keveredtek volna jött egy népszónok, aki Goldner Fritz -ként mutatkozott be. Ez a szónok nem járt sikerrel, mint egy másik rímekbe szedett szónoklatával. Richárd bement, hogy menekülésre szólítsa fel a nõket, de amikor belépett és észrevette, hogy Edit is itt van visszafordult és védelmükbe vették a kolostort. A csõcselék vezetõje egy vasdoronggal támadt rá Ricsire, de a szerzett kardal kettévágta azt. Amikor visszaverték a hõbörgõket büszkén pillantott a zárka ablakára ahonnan Edit mosolygott vissza.Október végére nagyott változott a helyzet. A várost három oldalról vívták a császári csapatok, a nép egy része elmenekült, más része a harcvonalak elõtt állt. A Plankenhorst-palota elõtt éjjel két alak szállt kiegy hintóból. Remigia nõvér kísérte a kolostorból a nagynénjéhez Edit kisasszonyt. Alfonsine és Antoinette bizalmas beszélgetést folytattak a vendégekkel, még a szolgálókat is elküldték maguk mellõl. Remigia nõvér a császári csapatok tábornokától közvetített üzenetet. Elmondta, hogy másnap döntõ roham várható, a várost körülzáró seregnek egyetlen ingatag pontja van, a Baradlay Richárd vezette huszárcsapat. Nemrég érkezett Bécsbe a Baradlay fiúk anyja, hogy hazahívja õket. Palvicz Ottó vasas ezrede már készen áll a csapatával. Mert ha Richárd szökni próbál akkor megállítják. Akár kifelé indul a városból akár befelé. Editnek mindezt végig kellett halgatnia. Alfonsine és az anyja minden szót tõrdöfésnek szántak, ám egyetlen arcizma sem rezdült meg a hallottakra. Jóízûen falatozott és iszogatott tovább. Pedig Ricsi halálát tervezgették a füle hallatára. Úgy tett, mintha elaludt volna, így megtudta Baradlayné címét. Amikor Religia nõvérrel a kolostor felé tartottak, kisiklott a hintóbol, s a koromsötét városban megkereste a magyar asszony szállását.
- Baradlayné asszony! Önnek a fiát meg akarják ölni ! -kezdte, s aztán sorra elmondott mindent, amit az éjjel megtudott.Zöldséges kofának öltözve szöktek ki a városból. Amikor a Plankenhorst- ház mellett haladtak el, Edit két krumplival bezúzza a palota ablakait. Richárd csapata a városon kívül, a temetõk mellett táborozott. Pál, az öreg huszár állította meg õket, de Baradlayné jelszavára azonnal leugrott a lováról. "Nyergelj, fordulj"- ezt a jelszót az egész tábor ismerte, egyet jelentett ez a hazatéréssel. Csak Richárdot nem érintették meg az otthoni események, hiába talált nap mint nap magyar újságokat az asztalán. A két nõ érkezése váratlanul érintette. Anyját szótlanul átölelte, Editrõl nem is akarta elhinni, hogy tényleg õt látja. Baradlayné megértette a fiával, hogy Magyarországra kell jönnie, mert a haza szóllítja. "Nyergelj, fordulj"- adta ki Richárd az új tábori jelszót, és a huszárcsapat megindult. Baradlayné még nem térhetett haza, Még egy fia Bécsben volt. Edit sem akarta elhagyni a várost, kérte, hogy az asszony kísérje vissza õt a kolostorba. Az éjjeli esõben azonban elvétették az útirányt, belefutottak Palvicz Ottó ezredébe. A fehér ruhás vértesek látták Editnek mentõ ötlete támadt. Az ezredes elé vitette magát, és a Remigia nõvértõl eltanult jelbeszédddel arra kérte Palviczot, hogy a város felé vezetõ utat zárják le. Sikeresen visszajutottak a városba, és mire az ezredes észrevette a csalást, már négy órányi elõnyük volt a szökevény huszároknak. Editet megfenyítették vesszõvel a kolostorban, veszzõvel ütlegelték a meztelen testés, de összeszorította a fogát, és addig mondogatta magában, hogy "Kedves Richárd", amíg el nem ájult az ütésektõl. Estére elárulta, hogy a huszárõrtanyán járt a kedvesénél, de ezt az apácák soha nem mondták el senkinek.
Jenõ már teljesen hozzászokott, hogy a Plankenhorst- házat tekintse szállásának., az Alfonsine-nal kialakult viszonyt mások által is elfogadottnak tekintette. A védõk zöme megadta magát, s a felkelés leverésének hírére aggodalom töltötte meg a szívét a szalon lassan kiürült körülöttük, csak hárman maradtak, a két nõ és õ. Mi lesz velük? A ház erkélyérõl bevonták a nemzetiszín lobogót, s helyére a régi került vissza. A szalont a hajdani estélyek vendégei töltötték meg újra. Mintha semmi sem történt volna. Megjelent Rideghváry is aki odalépett Jenõhöz és mondta beszélni akar vele Jenõ felment a szobájába, de Bence helyett Alfonsine lépett be hozzá. Elmondto, hogy el akrják õket választani egymástól. A szenvedélyes szavak és a csókok teljesen megõrjítették Jencit. "Te férfi vagy, neked mindent lehet, csak akarnod kell" -mondta neki, és elment Eközben Rideghváry tanácskozott Antoinette asszonnyal. Alfonsine pedig megkapta Palvicz levelét Remigia nõvértõl. Ezekrõl Jenõ nem tudott és eltökélten ment Antoinette asszonyhoz megkérni a lánya kezét. Nagyon megdöbbent amikor az anya elutasította. Jenõ így megsemmisülten költözött vissza régi szálláshelyére. Eljött hozzá Rideghváry és elmondta, hogy az anyja már 3 napja keresi, de a Plankenhorst házba nem mehet. Átnyújtotta neki anyja levelét valamint egy fényes állásajánlatoz a szentpétervári nagykövetség titkári tisztet kínált a fiúnak. Jenõ elõször az anyja levelét bontotta fel. Amelyben anyja megtiltotta, hogy elvegye feleségül Plankenhorst Alfonsinet-t. A fiú gondolkodott rajta mit vétett a lány neki, de aztán abbahagyta a gondolkodást, mert nem ment neki igazán. Amikor megérkezett az anyja elmondta a fiának, hogy az egyik fia a kárpátokon tör át magyarországra, és vseszélyben van az élete, a másik fia egy másik csapat élén várja, ám mindkét fiúra halál vár. Csak az megnyugtató, hogy Jenõ biztos hivatalhoz jutott. Milyen dicsõlesz a világ elõtt, ha megtudják, hogy két Baradlay testvér ellen a harmadik megy hívvni a hatalmas szövetségest. Igaz, hogy a Baradlay-ház címerén két szégyenfolt esett, de a harmadik fiú majd bearanyozza azt, és lesz szíve majd megsegíteni a testvéreit.Jenõ alig tudta elviselni a megalázó szavakat. Zokogva borult anyjára, s széttépte a friss kinevezését.
A huszárcsapat Baradlay Richárd vezetésével menekült Magyarország felé. Útjukat két folyó és két hadsereg állta el. A duna felé indultak el. Kétszázhúszan indultak át a folyón a zátonyok között abban a hitben, hogy az egy napos elõnyüket megduplázzák. Richárd át akart vágni a malomgáton, és a vízzel nehezíti Palvicz dolgát, de már el volt árasztva mikor odaértek. A malomnál keltek át a cölöpökön, mire mindenki egyesével átvezette a lovát az üldözõik beérték õket. Felgyújtották az alkalmi hidat. Palvicz pisztolybárbajt vívott Ricsivel, de senki sem sérült meg. Ezután folytatták útjukat.
Az földmûves elhagyta ekéjét a tanuló az iskolát mindenki ment a zászlók alá. Nem volt fegyverük. Vettek az ellenségtõl. Kaszával, puszta kézzel szálltak harcba. Nem volt pénz. Fiatal lánykák függõiket, özvegyasszonyok utolsó filléreiket adták a nemzeti pénztárba. Papírdarabokra nyomtatták " Ez a nemzet pénze". Ezek olyan kormánybiztos kezébe kerültek mint Baradlay Ödö. Õ gondoskodott arról, hogy kenyér és fegyver legyen belõle. Kassánál csúfos vereséget szenvedtek a magyarok. A csata utáni éjjelt Ödön és Richárd a közeli faluban töltötték. A szétzilált hadnak nem volt élelme. Megkérdezték a az ökörhajcsárt, hogy hol vannak az ökrök. Lóra ültették és fegyver nélkül elengedték. Õ pedig estére hozott a németektõl 50 marhát. A királyerdõ a gödöllõi vadaskerttõl délre fekszik a Rákos partján. Az isaszegi ütközet legdicsõbb csatája zajlott itt, háromezer huszár csapott össze az osztrák sereggel. Az erdõ melletti tisztáson ember ember ellen küzdött, nem csata volt, hanem párbaj ezrek között. Itt pillantotta meg egymást a két régi ellenfél, Palvicz Ottó és Baradly Richárd. A többiek utat nyitottak neki, amikor elindultak egymás felé. Nem törõdtek a védekezéssel, csak a támadással. Egyszerre vágtag egymás feje felé. Richárd csákója kettészakadt a csapás alattt, de a kard éle elbicsaklott így csak egy tompa ütés érte a fejét. Pál vitéz az élete árán mentette meg Richárdot. Palvicz súlyos sebet kapott a fején. Richárd amikor magához tért a malomban a csata már véget ért magyar diadallal. Elbúcsúzott Pál vitéztõl utána elment a haldokló Ottóhoz, aki négyszemközt megkérte arra Ricsit, hogy keresse meg a fiát és nevelje föl. Neki eddig nem sikerült fellelnie. Megkérte még Ricsit, hogy ne mondja el senkinek ki az anyja. A csataterektõl távol, a Körös-szigeten élt Ödön és a családja Aranka + 2 két kis gyermek. Ott tartózkodott most Jenõ is aki nagyon vigasztalta Jenõ feleségét , hogy Jenõnek semmi baja. Tudta, hogy egyre forrósodik a helyzet, de Arankát nem akarta ezekkel terhelni. A Baradlay birtok pedig egy korházzá alakult át ott ápolták a szabadságharci sérülteket. Esténként hallatszott a sérültek nyöszörgése és tombolt a kolera, ezért nem írt levelet a kimenekített szeretteinek. A házban még megvolt a kõszívûrõl egy kép, azzal beszélgetett és emelt fõvel mondta neki: - Amit tettem jól tettem.
A Plankenhorst házban is a magyarországi hadi eseményeket figyeltékk. Soror Remigia már nem merte egyedül odakíssérni Editet, két másik apácával mentek. Alfonsine kenyérhéjból és cukordarabkákból rakta ki az abroszra a magyar és az osztrák sereget, úgy játszotta le a magyar csatákat. Ridegváry beszámolt Ricsi és Ottó összecsapásáról is. Alfonsine és Edit is nagy figyelemmel kísérte a beszámolót. Az utóbbi mosolyogva és jókedvûen húzódott vissza a sarokba a végén míg Alfonsine dührohamban tört ki amikor megtudta, hogy meghalt Ottó. Megfogadta, hogy megöli a Baradlayakat. Rideghváryban jó társra lelt ebben az ügyben. Alfonsine nem engedte visszavitetni Editet a kolostorba, mert minden nap a képébe akarta vágni, hogy megölöm a kedvesed.
Richárd pedig elindult megkeresni Ottó fiát. El is indult pestre a városba, hogy felkeressen egy házalónõt. Egy házbeli csizmadia elmondta neki Bajcsiknét a budai kazamatákba zártták. Amíg Ottó kereste magyar területen volt, amikor Richárd akkor osztrák várfogságban van. A magyar sereg körülzárta Budát, de a várat nem tudta bevenni. A támadásokra a vár védõi azzal feletek, hogy pestet ágyúzták. Amíg Komáromból az ostromágyúkat meg nem hozatták , nem lehetett döntõ rohamot indítani a vár ellen. Ricsi azzal bízta meg a cipészmestert akinél beszállásolta magát, hogy a szerdai hetivásáron jusson be a pórruhában a várba, kémlelje ki a várõrség hangulatát. A huszártiszt arra is megkérte a férfit, hogy keresse meg Bajcsiknéét, és tudja meg tõle, hogy hová tette a fiút. Mihály sikeresen bejutott a várba, de nem tudott beszélni az asszonnyal, mert tífuszos lett és el kellet szállítani. A haditanácsban találkozott a két testvér. Az ülésen azon vitatkoztak, hogy abbahagyják-e a kilátástalan harcokat, vagy minden erõvel támadjanak. Ödön az elõbbit, míg Ricsi az utóbbit választotta. Az osztrákok valahogy megtudták, hogy hol van a fõhadiszállás és elkezdték lövetni. A rohamot harmadnapra tûzték ki. Addig folytak az elõkészületek. Mihály mester megint volt Budán, s arról hozott hírt, hogy Szalmással találkozott, alighanem õ az a kém, akitõl az osztrákok elõre értesülnek mindenrõl. Az öreg a Dunán keresztül egy pesti házra hívta fel Richárd figyelmét, aminek a padlásablakaiból gyertyával adtak a túlpartra jeleket. Az osztrákok valóban jól értesültek voltak, a készülõ pesti ütegeket azonnal tûz alá vették, és szétlõtték. De a jelzett házban semmi gyanúsat nem találtak. A megérkezett ostromlövegekkel elkezdték lõni a budai várat. Válaszul az osztrákok bombaesõt szórtak pestre. Lángokban állt minden ház. Mihály mester arra lett figyelmes, hogy egy Duna-parti palota épen maradt, s annak padlásablakaiban gyertyák égnek. Elhatározta, hogy egyedül jár a dolog végére. A lángtengereken keresztül megközelítette a házat, a az egyik szobában rábukkant Szalmásra, és a mélybe taszította.
Hajnali háromkor ágyúdörgés adta tudomásul mindenkinek, hogy a döntõ ostrom megindult. Ödön az önkéntesek között a hágcsón igyekezett a várfalra feljutni. Elöl haladt, de váratlanul Mausman elõzte meg. A hágcsó aló fenekén kapaszkodott felfelé. A fal tetején közvetlen közelrõl kapta a halálos lövést. Ödönnek sikerült feljutniaa, mielõtt aa védõ újra töltött volna. Ricsi a vár túlsó oldalán próbált meg feljutni. A Vilmos-ezred szuronyosaival kellett farkasszemet nézniük. A falak közötti szûk helyen folyt a kézitusa. Richárd tudta, hogy ha tíz szuronyost terít le akkor a 11. Õ teríti le. Hirtelen jött egy huszárcsapat, elfoglalták a várat. A két testvér egymás karjaiba borult. Richárdnak meg kellett akadályoznia, hogy felrobbantsák a Lánchidat. Késõn ért oda felrobbantották, de meghalt a parancsnok is. Budavár minden utcai csatornájában csorgott a vér, de Ricsinek az volt a legfontosabb, hogy elérje a kórházat és megkeresse Bajcsiknét. Elõször nem akarták beengedni a betegek közé, de aztán beengedték. A nõt már csak holtan találta, de egy papírra felírta a kérdésre a választ: -"A fél rézpénz-Monor - Kaszáné + 73." A pest körüli falvakban sokan éltek dajkaságból, az eldobott gyermekek számára ez a sors várt. Kaszáné házában Richárd egy csomó gyereket talál, egy szobába bezsúfolva. Amikor megtalálta elvitte egy gyerekkórházba, mert szemfájása volt neki.
Augusztus 13-án este B. Ödön a csillaghullást nézte Világoson. A magyar sereg letette a fegyvert. Már megírta a búcsúlevelét. Kapott egy levelet Zebulontól. A levélben ott volt az ellopott angol útlevél rajta Rideghváry aláírásával. Nyitva állt a menekülés útja. Az aláírás láttán megszületett az elhatározás, nem várja meg míg ellenfele a fülébe súgja : "Ez az utolsó lépcsõfok ama bizonyos magaslathoz. Iratait elégette és elindult Galícia felé. Gyapjún az orosz ezredparancsnok elé vitették. Az útlevele rendben volt, de az ezredes felismerte aki nem más volt mint Leonin. Megsemmisülve feküdt egy deszkabódéban, már büszkén se léphet a bakó elé, hiszen menekülés közben fogták el. A sötétben az õr elmondta neki, hogyan juthat ki. Másnapra már egy puszta közepén lovagolt. Találkozott Boksa Gergõvel, a marhapásztorral. Õ elindult a marháival, hogy eladja az orosz seregnek., Rideghvárytól kellet volna átvennie a pénzt Nagyváradon ezért inkább elmenekült. Ödön arra gondolt, hogy Gyapjú után õ is Nagyváradra került volna, s Bence felismerte volna. Talán ezt tudta Leonin és ezért adtaa fel, és a szökést is õ tervelte ki. Hitt benne, hogy így igaz. Boksa mondta, ne adja fel magát hanem kövesse. A pusztán, majd mocsarakon keresztül haladtak, Boksa ez volt az otthona. Ödön visszatért a házába a szigetre, ahol öccse és családja várta. Amikor hazaért közölte a fõvezérrel hol van, mondják el az ítéletet és õ bele fog törõdni. Ki is küldték a levelet "Herrn Eugen von Baradlay" címzéssel. A levélben ez állt: "Kormánybiztos úr! Jelenjék meg ön a pesti hadbíróságnál, Újépület II -ik pavilon. A hadbíró levelét természetesen Jenõ kapta meg Ödön helyett. Tévedésbõl elírták a címzést. Jenõ elment Ödön helyett a kihallgatáson elhitette, hogy õ az Ödön, ezért õt ítélték halálra. Az ítélet végrehajtás másnap lesz.
Másnap mindenki kapott egy búcsúlevelet Jenõtõl. Richárd is megtudta a hírt, mert õ is ugyanabban a börtönben volt fogoly. Alfonsine örömittasan tudatta a hírt Edittel, hogy egy Baradlay már meghal. Edit nem ismerte Ödönt, de azért megsiratta. Alfonsinbne pedig nem tudta, hogy az fog meghalni akinek õ örök hûséget vallott és aki szerette õt.
A teljhatalmú kormányzó inegrült volt nem akart senkit fogadni, mert holnap váltják le. Alfonsient mégis fogadta. A lány elintézte, hogy a kivégzéseket gyorsan végrehajtsák és mindenkin. Diadalittasan tért haza. És ez éppen gyászruhát varró Edit képébe vágta: "Megöltem a kedvesed". Amikor Hirtelen Richárd lépett be az ajtón. Elmondta mi történt, hogy õt elengedték. Elvitte Editet és elkezdték berendezni a házat. Megkérte Salamont, hogy rendezze a tartozást.
Richárd saját fiaként nevelte Ottó fiát. Néha volt vele baj. Mert megppróbált megszökni Alfonsine uszítására, de végül felnevelték. Alfonsine végül Baradlayné kórházában kötött ki és ott tudta meg, hogy Jenõ halt meg Ödön helyett ebben a percben a kínok-kínját élte át.
A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikrõl a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idézõ képet. Richárd kedves, könnyelmû huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hõse lesz. Jenõ rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte. Talérosy Zebulon figurájában a nemesi ingadozást mutatja be az író. A plebejusi szárny képviselõi csak epizódszerepben jelennek meg. Így az öreg tisztiszolga, vagy Boksa Gergõ kurtanemes, akit a sok népi vonás már paraszti hõssé tesz. Rendkívül sokrétû az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyzõ reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nõtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mû mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettõsség, de az író õszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekmûvet teremtett.
Amúgy kiváncsi lennék a tisztelt nemértõk az Aranyembert se értik-e.
Dehát ebben is van harc, csata, fordulat, szerelem
NA akik nem értik kis áttekintés:
"A mû szerkezete. Magánélet és történelem.
Elõkészítés
Az elsõ fejezet (Hatvan perc!) nagy ellentétekre épül. A haldokló Baradlay Kazimir lediktálja végrendeletét feleségének. Zsarnok, mert halála után is uralkodni akar családján. Baradlay Kazimir az olyan magyarok megtestesítõje volt, akik minden reformot, minden újítást elleneztek. Nem tudták elképzelni, hogy az országot ne a nemesek irányítsák. Konzervatívak, maradiak voltak.
De felesége szembeszáll végakaratával. Megfogadja mindennek az ellenkezõjét, cselekszi.
A cselekmény kibontakozása Az anya mindhárom fiát hazahozza, de különbözõ módon.
Ödön az elsõ pillanattól édesanyja mellé áll. Hazatérése Pétervárról izgalmas kalandokkal teli (burána, harc a farksokkal a jég alatt)
Richardért az anya megy el. Így érti meg a fiú, hogy a császárnak tett esküjét hazája érdekében meg kell szegnie. "Lélekcserélõ idõk járnak, fiam! - mondja Baradlayné"
2. oldal - Jókai Mór Kõszívû ember fiai -
Hazatérés -220 huszárjával együtt. - kalandos egyre nehezebb akadályokat kell legyõznie.
Jenõt a legnehezebb hazahozni az édesanyjának, mivel a fiú belsõ ellenállását kell megtörnie. Jenõ szereti hazáját, de egy pillanatig se hitt a forradalom és szabadságharc eszméiben. Annyira tiszta és ártatlan volt, hogy még Alfonsinét is tudta szeretni.
Míg a regény elsõ részében a magánélet a központi téma, a regény második részében a szabadságharc fordulatai és eseményei a meghatározók.
Mélypont A mélypontot a szabadságharc bukása jelenti. Amikor Ridegváry behozza a cár csapatait, a világosi fegyverletétellel. Ödönt Boksai Gergõ menekíti haza, Ridegváryról nem tudunk semmit.
Megoldás
A megoldás mozgatórugója a véletlen. A végzetes névcsere. Az osztrák címzés szerint Eugen = Jenõ, Edmuntt = Ödön. És Jenõ az, aki meghal, a halált választja. És közbenjár az égben atyjánál, hogy bátyjai életben maradjanak.
A szerkesztés érdekessége A szerkesztés érdekessége a párhuzamok és az ellentétek jelenléte. A fõszereplõk és a mellékszereplõk sorsának alakulásában.
Legjobb példa: Ödönt megmenti Leonin a regény elején, és leleplezi, amikor szökni akar. Boksa Gergõ nagy furfanggal szerzi vissza a marhákat, amelyeket az osztrák katonák elvettek tõle.
A regény központi alakja, aki jelképpé nõ: Baradlay Kazimirné! Õ a haza megszemélyesítõje. A hazáé, aki hívja, várja a segítõ fiait. "
Én olvastam a könyvet általánosban, kínszenvedés volt a számomra, nagyon utáltam! Az Egri csillagokat viszont vagy 3-szor elolvastam, az nagyon tetszett.
Nemtom ki h van vele de én rühellem könyvben is meg filmben is :P "Ratyi,ratyi,ratyi..." :D
Csak pl. voltak régebben olyan oldalak amik évekig fenn maradtak. És most meg némelyik fent van egy két hétig napig és már törlõdik is. És ha én más SMSBASE oldalon nem találok érdekességet csak éppen azon amilyikre elõfizettem akkor meg szarhatom az egészet és kidobtam 300-ot vagy 500-ot!
Tegnap még jó volt de ezzel az SMSBASE-el ez a gond, és közbe õk meg jól elteszik az sms árát te meg mehetsz a picsába mert már az oldal megszünt és a kódot használni meg nem tudod!
Mi lenne ha azalatt a rövid idõ alatt elolvasnád? Mûveltebb lennél? Lehet... Énse vagyok nagy olvasó, de legalább a kötelezõk megvoltak. Jóvan nem leszek demagóg, sry.