Vajon milyen sebességel lehet maj errõ a kis kártyáról olvasni?
:DDDDDD Nah nekem teccik a cuccli az az 50gigás kártya nagyobb mint az egyik winyóm, viszont kivi lennék a biztonságára, mivel olyan kis helyen van annyi adat, mi történik ha megsérül egy részen... (vagy csak eccerûen átmegy rajta az úthenger, esetleg ráesik egy zongora szal ami a hétköznapokban megtörténhet vele)
Mondd csak, nem sértésképpen, de általánosban lógtál fizikáról?
Vegyünk két 200 literes hûtõt (a már szállóigévé vált two large refrigerators eszmét), mert nagyjából akkora lehetett. Egy vinyó kb. 360 köbcenti, 200 ezerben a 360 az 555 5/9, de legyen inkább 550, a könnyebb számolgatás végett. Két frigóban értelemszerûen 1100 vinyó fér el. Ha a napjainkban már kapható 500 gigással számolsz, 550 TB.
Grétsy László után szabadon: na ájjunkmegegy szóra. Ahogy elnézem, nem árt rendet tenni nemcsak az ördögi kulimászaid között, hanem a káoszban is, ami a fejedben uralkodik.
Nem tudom, hogy a byte és az egyéb prefixumok - amelyek kis kezdõbetûvel írandók! - hogy kerülnek egy kalapba. A byte mértékegység, a kilo-, mega-, giga- stb. pedig elõtagok, sorrendben ezer, millió és milliárd.
Ha pedig fellapoznád általános iskolai fizikakönyvedet, akkor tudhatnád, hogy az egy nagyságrend az 10-szeres növekedést, illetve csökkenést jelent. Egy nagyságrend: 10-szeres, 2 nagyságrend: százszoros. Így könnyen kiszámolhatod, hogy az 5 MB és az 500 GB között ÖT nagyságrendbeli, azaz 100 ezerszeres különbség van.
A nagyságrend mindig annyi amennyi az adot mértékegység váltószáma.Területmértéknél 100 ûrmértéknél 1000, 1liternél az 1000 liter nagyobb egy nagyságrenddel.
Nem mert ez nem hatvány hanem váltószám. Byte, Kilo, Mega, Giga.
Egy nagyságrend az nem az adott számrendszer alapjának valahányadik hatványa? (Pl. tizesben a 10^n, azaz 1, 10, 100, stb.) Így, az 500 GB (ha a gigát az SI szerinti 10^9-nek vesszük) az már a 11. nagyságrend (az 1-et a 0.-nak véve). Ha meg a régi értelemben vesszük (2^30), és binárisan nézzük, akkor ez már a 39. nagyságrend.
Na igen, de az még egy nagyságrendbeli változást se nagyon takar. "IBM introduced the first hard disk drive ever back in 1956. It had a capacity of 5 mega or million bytes and was the size of two large refrigerators." Most, gyenge fél évszázad múlva átléptük az 500 GB-os határt. Ez öt nagyságrendbeli változás. Igaz, hogy a technika és a technológia az elmúlt évtizedben sokkal nagyobb fejlõdésen ment keresztül, így valószínûleg nem kell 50 év ahhoz, hogy a holotárolók is ilyen kapacitásnövekedést érjenek meg.
Igen, nekem az jutott az eszembe, amikor bemutatták a P4-et, és kijelentették, hogy az architektúra akár 10 GHz-ig is mûködik. Most már kiderült, hogy mégsem...
Ha nincs benne mozgó szerkezeti elem, már megérte kifejleszteni
Jajj en mar nagyon varom ezt. Legyen olyan occso mint a dvd ma es akkor sztem mindenkinek ilyennye lesz. :) Ez mar fejlodes, utallom a korongokat egyebkent is. :)
Hmmm, végre itt a holografikus - adattárolás.
Ma még felfoghatatlan kapacitás/teljesítmény várhat ránk!
Elképzelhetõ, hogy ez az új irányvonal a vártnál hamarabb teheti tönkre a konkurens technológiákat???(!)
"Bírom ezt: "késõbb akár 50 gigabájt adatot is tartalmazhat." Még késõbb meg 500 terabájtot, ha feltételezzük hogy fejlõdik a világ. :)
Az elsõ "új generációs adathordozó", aminek elhiszem, hogy el fog terjedni...
Informatika és tudomány
