Ne haragudj, de ez így nem kritika csak fikázás. Azt mondani Grandpierre K Endrérõl, hogy em ismeri a középkori magyar történelmet, elég nagy merészség. Azt elfogadom, hogy nem értesz egyet a teóriáival, de ezeket a krónikában fellelhetõ információkra alapozza! Lásd:
"Furcsa, és mindmáig kellõképpen fel nem tárt, mivel magyarázható krónikáink különös helyzete. Talán nincs még egy olyan nép, amelynek állami életében ennyire kis szerepet játszanának krónikái. A legtöbb nép krónikáit évszázadokon át nemzeti mivolta legfontosabb dokumentumai között tartotta, mint az alkotmányhoz hasonló súlyú, nemzetalkotó dokumentumokat. Nálunk valahogy másként van, különösen az utóbbi évszázadokban. Különös ez a tény, s annál különösebb, hogy számos egyéb eredetû könyvet valóban nagy becsben tartanak, mint például a Bibliát, hogy ne is említsük Marx és Engels sajnos „korszakalkotó” mûveit, nem is említve hivatalos történetíróink idegen szemléletû, a magyarság érdekeivel ellentétes munkáit, amelyeket irányadónak tekintenek az oktatásban és a politikában is. Így jutottunk oda, hogy a mai közéletben is irányadó az a szempont, amit a magyarellenesség dühöngése alakított ki. Ennek következménye, hogy sokszor (szinte kötelezõen) a mai közéleti szereplõk is kitagadják Árpádot az Árpád-házból, amikor mindössze ezer éves Magyarországról beszélnek, akárcsak a „honfoglalás” hangoztatása, e történelmietlen, velejéig hamisított, magyarellenes koholmány sulykolása. Bármennyire is nyilvánvaló tény, hogy Árpáddal kezdõdött az Árpád-ház, politikusaink pártállástól függetlenül ezer éves Magyarországról beszélnek, mintha Árpád nem Magyarországot, hanem egy másik országot hozott volna létre valahol a Föld túlsó oldalán. Vajon mikor veszik észre a közéletünk irányítására, a nemzet képviseletére felesküdött képviselõk, államférfiak a magyar történelem legalapvetõbb tényeit? Vajon mikor fogja a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vitára kitûzni a magyar történelem legalapvetõbb kérdéseit, például egy olyan konferencia keretében, amire meghívják a másik fél (a hun-magyar rokonság mellett érveket felvonultató kutatók) képviselõit is?
Visszakanyarodva krónikáink különös sorsához, kétféle életutat látunk magunk elõtt. Az egyik a megtûrt, a másik a tiltási körzet közvetlen sávjában tengeti életét, a széles nyilvánosságtól mindkettõ méltatlanul elzárva, afféle földalatti búvópatakként. Sokáig tiltott, majd kényszerûen megtûrt krónikáink közé tartozik Anonymus, hasonlóan a Képes Krónika, Heltai Krónikája, a Chronica Hungarorum, a még tovább tiltott, és még kevésbé megtûrtek közé Kézai Simon, a Tárih-i Üngürüsz, a kitagadáshoz-megtagadáshoz közeli sorsra kényszerült a Kassai Kódex és a Csíki Székely Krónika. Vajon mi a bûnük? A történelmi hitelesség nem lehet, hiszen az õ helyüket elfoglaló Biblia, Marx-Engels, Gyõrffy György, és a többi hasonló hivatalos, irányadónak tekintett történész munkái sem hibátlanok, sõt, többnyire jóval távolabb állnak a valóságtól, mint krónikáink. Sebestyén László (2000, 30) tárgyilagosságra, körültekintésre és alaposságra törekvõ munkájában azt írja: máshonnan fúj a szél. Kézai mûve, s vele együtt a huntörténet, sokkal inkább egy torzult nézetû, gyarmati szellemûvé tett Magyarország tudós nemzedékétõl kell elviselje a leszólást és a gúnyt.
Vessünk egy pillantást krónikáink különös élettörténetére. ..."
Ez egy olyan áltudományos baromság, hogy még foglalkozni sem érdemes vele. Ezt is csak olyan ember írja le aki felszínesen ismeri a középkori magyar történelmet. Ennyi hülyeséget már rég láttam együtt.
sziasztok, idén érettségizem és töribõl egy tételt nem tudok, ebben szeretnék segítséget kérni. Az a tétel címe, hogy Kleszthenész féle demokrácia és a mai demokrácia hasonlóságai, különbségei. (pl. végrehajtó hatalom kleiszthenésznél, és a maiban). Tudna esetleg valaki ebben segíteni? Elõre köszönöm!
Keresnek valakit, aki eleg jartas altalanossagban a (magyar) törtenelemben (nem csak kocsmai ismeretei vannak nagy magyarorszagrol) es szivesen venne reszt "szakértõként" egy forgatokönyv megirasaban, illetve tudna tippeket adni, illetve van eleg fantaziaja valos esemenyeket fikciohoz tarsitani.
Elsösorban 1848 melyebb ismerete lenne szüksegszerü.
Ez egy hobby projekt a reszemröl es semmi juttatast nem tudok adni, csak nehany ötletre, illetve konkretumra van szüksegem olyantol, aki melyrehatobban ismeri a korszak törtenelmi összefüggeseit europai szinten.
Nem tudom, hogy az SG-e a legjobb hely ilyenterü keresesre, de gondoltam, mivel van ilyen forum, megprobalom.
HA erdekel a dolog, irj a hunnenkoenig kukac chello.at cimre
üdv! Tudnátok ajánlani, olan könyveket amelyek végig vezetnek a magyar történelmen? Nem tankönyvekre gondolok amelyekbõl az iskolában tanultam és ne arról szóljon, hogy az ufóktól származunk, stb.
Attila Kelet-Rómával kezdte, az elsõ nagy csatáját ellenük vívta. Bár gyõzött és Bizánc utána adót fizetett neki, de a hunjai nagy része meghalt a csatában, és Nyugat ellen már jórészt germán segédnépekkel ment. Catalaunumnál mindkét oldalon a seregek fele mindenféle germán volt.
nekem valami tanulmány vagy cikk vagy valami írás kellene a finnugor eredetrõl (lehetõleg olyan amiben nincsenek ellentmondások és nem csak a szavak boncolgatásáról szól az egész) tudtok-e nekem ebben segíteni?
Válság lett ennek több oka is volt politikai gazdasági és társadalmi oka is és a válságnak öszönhetõen Rûma nyuggati és keleti része között nagy lett a különbség mindenben. 395:.ben Theodosius császár véglekk kettéválaszotta a birodalmat. Külön fõvárosuk lett nyugatot sok nép támadta és hanyatlott a gazdaság még keletet nem annyira számos nép támadta akik támadták azokat is lebirták gyõzni, és ott a kereskedelem és a gazdaság virágzott Nyugatot ugyebár támadták a Hunok is ( Attila ) utána egy végsõ támadás érte õket egy germánánoktol és elüldözték az utolsó nyugatrómai császárt is romulus augusulust. 476ban történt ez és ekkor bukott el a nyugat római birodalom. a Kelet római birodalom tovább virágzott és õ majd csak 1453-ban bukott el. ha bõvebb verzióra van szükséged szólj:)
Na mára nekem ennyi elég is volt,olvasgattam kicsit a sztálini korszak agyrémeirõl,ezek az ökrök(kommunisták)egymást is nyírták antiszemita okokból:antiszemita koncepciós perek-paranoia:/
Az áldozata is baloldali volt pedig,de demokrata.A kékcédulás választások ellen tiltakozott ugyanis-ez lett a veszte.Vajon körmösék ölték meg?Ries István
Vajon tényleg "körmös" volt Bauer?Rágalom lehet ez vagy megtörtént a gyalázat?A körmösbauer
látom itt nagy történelem zsenik forumoznak biztosan hallotatok a Tutanhamon kiállításról. voltakok már rajta? vélemény? (mert én nem tudom h megnézzem-e, érdemes e rá elmenni)
Igaz az, hogy az egykori bizánci udvarban egy szerkezet magasba emelte a császárt a követek szeme láttára, és ordítani hallották a bronzoroszlánokat? Olvastam, de nem tudom, mennyire hihetõ. Van-e valóságalapja, vagy csak írói kitaláció?
Kalandozások hogy ne a Második világháborús ban offoljunk...
Ez tény és való! Bár az ókori rómában létezett az úgynevezett ludus iskola ami alapvetõ oktatásban részesítette a gyerekekt ami ugyan fizetõs volt de olyan minimális összeget kellett befizetni, hogy a legszegényebb családok is megengedhették maguknak.
Az ókorban biztos nem volt közoktatás. A hivatalnokokat viszont képezték, sajnos nem tudom hogy hogy. De Konfuciuszt olvasva inkább az ókori görög akadémiához lehetett hasonlatos. Mester-tanítvány kapcsolat szerûen. A ma ismeretes oktatási forma középkori találmány.
nos "házi vizsga" szerûség volt történelembõl és Kínát húztam (ókori kelet kultúrái volt a téma kör) nos és mondtam olyat hogy Kínában volt fizetõs iskola...meg hogy 3 szintû oktatás volt(érettségi tételekben olvastam) és a tanár azt mondta hogy ilyen nem volt!? én meg most össze vagyok zavarodva hogy most akkor kinek van igaza? valaki aki vágja a Kína történelmét írhatna valamit(vagy ha az érettségi tételben volt valami igazság akkor valami könyvet vagy jegyzettet ami alátámasztja)
Itt például közvetve foglalkoznak a csoporterkölcsökkel.
Milyen szempontok alapján kell arról írni?Így hogy mi a csoporterkölcs-azt egy pár mondatban lehetne defíniálni.
Ez nem történelem de ezzel kapcsolatos, suliba törivel együtt tanítják a Társadalomismeretet. A problémám az lenne, hogy a csoporterkölcsrõl kellene esszét írnom de nem találok semmit a neten, tankönyvem meg nincsen és holnapra kéne. Valaki ha tudna segíteni akkor nagyon megköszönném, még ma kellene. :S Elõre is köszi!
Ha jól tudom a jobb oldali az John D. Rockefeller. A középsõ esetleg Darwin de ez abszolút nem biztos. A festmény az passz.
Üdv! Bocs hogy itt kérdezõsködöm, de hol kérdezzem ha nem itt :) Valaki felismeri a képen látható emberkéket?
Köszi elõre is
Interneten valami angol nyelvû egyetemes történet nyugat 1526-1790 es idõszakkal foglalkozó könyv fellelhetõ e?mindegy mi csak a témája legyen a koron belül
Egy kérdés Napoleon serege erõsebb volt mint a spanyol sereg amikor meghódítja Spanyol királyságot?
Igen de ne feledd, hogy a Kelet - Római Birodalom és a bizánci tul. képpen ugyan az. Õk mindvégig róma örökösének tekintették magukat, illetve, hogy õk maguk a római birodalom.
Ez egy baromi hosszú folyamat, de kár lenne egy ilyen tanulmányba ölni az energiát, ez nagyon összetett dolog, akinek van átfogó képe a világtörténelemrõl, úgyis tudja miért.
Na azt hiszem ehhez kevés lenne a hely, hogy leírjam. Nagyon sok könyv született e témában olvasgass egy kicsit. De, hogy nagyon pongyolán és nagyon röviden. A lényeg a népvándorlás. Az újonnan bejövõ népcsoportok fõleg Európa irányába nyomultak be és nem Kis - Ázsia térségébe. Így Bizáncnak nagyobb mozgástere volt és megúszta az egészet mindaddig amíg a szeldzsuk törökök nem jelentek meg.
Nyugat, mint Európa. Kelet, mint Kína, Japán és esetleg India. Igen nagyon nagy témakör. Ezért keresek, hogy van-e ilyen anyag vagy nekem kell megcsinálni. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért a nyugati kultúra lett domináns a világon.
Nem találtam középkor topikot szóval ide írom kérdésem.
Szerintetek - általánosságban nézve - mik voltak a legfõbb okai a parasztlázadásoknak? Lehetne azt mondani, hogy a kizsákmányolás illetve az ebbõl származó éhínség?
Mennyire lehetett tisztában az egyszeri paraszt az ország dolgaival?
Tudtok-e a témában valamilyen írást esetleg?
Köszönöm!
Lehet, hogy azok, akik ezeket az elméleteket felállították, túl sokat nézték a Csillagkaput.
Szerintem elég egyértelmû, hogy a piramisok a temetkezéssel kapcsolatosak. Sok népnél építettek egyre nagyobb földhalmokat, piramisokat a vezetõjük temetkezéséhez. A hieroglifákból is lehet következtetni a piramisok építésének értelmére, ezen kívül jól nyomonkövethetõ a fejlõdés a masztabáktól a piramisokig.
Ahány ember, annyiféle elmélet született már a piramisok funkciójára. Az általánosan elfogadott elmélet mindig sírkamrának jelöli, de címezték már csillagvizsgálónak és genetikai labornak is, én az utóbbit a magam eszével nem tudom mûködésként felfogni , valahogy idegen ez. El tudna valaki képzelni piramist ilyen célra?
Te írtad, hogy István a sok baromság mellett, ezért röhögünk rajtad már egy hete
A piramisok belseje meg valószanûleg földbõl van. A forás hitelességérrõl nem tudok meggyõzõdni, de én úgy hallottam, hogy vagy 50 éve francia tudósok megfúrták, és valóban nem engedik jobban összefurkálni.
na okostojások.a piramisépítésnek még csak elméletei vannak,tehát a fõokosok mint itt egyesek az íróasztal mögül kitalálják hogy is épülhetett akkoriban egy piramis.de azt már biztosan nem tudja egyik sem megmondani hogy a házát amiben lakik és a téglákat összeragasztották na azt hívják falazóhabarcsnak,és annak vajon mi az összetétele.....
Ez az Istvánt megválasztották a Duna jegén tetszik (OMFG)....
Amúgy meg a befagyott Dunával kapcsolatban nem kell olyan messzire menni. Az ötvenes években volt olyan tél amikor aknavetõkkel meg vadászgépekkel bombázták, hogy felszakadjon. Van róla szép filmfelvétel is.
Nézd, amíg nem tudsz a magyar helyesírás szabályainak megfelelõ, öt szónál bõvebb mondatokat generálni, addig feleslegesen motorozol ebben a topikban. Gyere vissza akkor, ha lesz érdemi mondanivalód.
Mieink közül vajon hányan mentek ki az USA-ba szerencsét próbálni?
Filmeket, zenéket, és sok nagy tudományos eredményt. Nem mondhatod, hogy az amerikaiak semmit nem adtak a világnak. Tény, hogy a nagyját külföldi zseniknek köszönhetik, beszippantották a tehetségeket, és a nagy tudósokat.
Nem kell ám félreérteni, én sem csipázom az amerikaiakat, de az fõleg a nagyhatalmi pozíciójukban való tevékenykedésükbõl fakad. Nem az a baj, hogy nem adtak semmit hanem az, hogy túl sokat vettek el.
Az a baj tudod, hogy a történelem pont olyan, hogy arra nem lehet csak úgy rájönni. A történelem gyakorlatilag gecisok adat. Vagy tudod, vagy nem. Értelme meg csak akkor kezd lenni, amikor már eléggé ismered.
Értsük ezt úgy egyébként, hogy mûveletlen vagy, és még büszke is vagy rá? Gatulálok...
Ja és a maradandót a 21. sz.-ra is értettem( bár ha úgy vesszük, aránylag még az elején vagyunk).Lehet, hogy ez hülye kérdés, ha igen, tessék jelezni, és olyasmi után érdeklõdök aminek van értelme.
Vélemény a mostani iraki helyzetrõl? Mármint a konfliktusról.
"Persze, kíváncsi voltam, hogy a fórumozók szerint tudtak-e maradandót alkotni."
Semmi rendkívüli? Bár õket elnézve ez nem csoda. Hallottam arról, hogy tv mûsorban kérdezgettek amerikaiakat, mit is tudnak Hirosimáról és Nagaszakiról. A válasz: szumó birkózók. Ha tényleg így van és még politikai erõt is adnak, nem tudom, mi lesz ezzel a népséggel. Valószínûleg Amerika leírhatja magát kulturálisan.
eddig három állítást tettél, amiben megcsillantottad a tudásod töredékét: 1, piramisok építõköveit nem lehet kötéllel fölhúzni. 2, Duna jege nem fagy be annyira, hogy "annyi" ember rámehessen (István koronázásakor) 3, mostani emberszabásúakból nem lesz ember.
xDDD
Már régen megmondták a kultúrkritikus pesszimizmus képviselõi, hogy a tömegkultúra( ezen a média értendõ) képes úgy elkábítani az embert, mint az ópium. Kinek nem inge, ne vegye magára.
barátom én csak józan paraszti ésszel gondolkodom és nem hiszek el minden idiótaságot.na de vannak akik a népbutító kereskedelmi tévéken élnek és csont nélkül bevesznek mindent
Az oktatás hibája nem az, hogy hülyeséget tanítanak, hanem az, hogy keveset. Ezért fordulhat elõ az, hogy mikor a magadfajta meghall egy elméletet, ami ellenkezõ az iskolában hallottakkal elkezd benne hinni, és nyomatja ezt a fajta szöveget, mint most te. Aki kicsit tájékozattabb, könnyebben kiszûri az álktudományos maszlagot. Természetesen a történészek sem értenek mindenben egyet, vannak esetek, amikor nem lehet eldönteni, hogy melyik lehet helyes, mert a történelmi bizonyítékok hiányosak. Elõfordul olyan is, hogy egy elmélet létjogosultságát a világtörténelembe való beilleszthetõsége adja meg.
Az olyan emberek mint te, általában nem történész dilemmákat dobtok föl témának, hanem olyan elvadult õrült elméleteket amit áltudományos módszerekkel csalók kreálnak 1-2 kétes eredetû "bizonyíték" alapján, figyelmen kívül hagyva számtalan észérvet.